Bagdad egy hatalmassíkság közepén fekszik, melyen aTigris halad keresztül. A terület, amelyre a város épült, szinte teljesen lapos és alacsony fekvésű.
Bagdadban a szubtrópusi száraz éghajlat jellemző. Az egyik legforróbb város a világon, mivel a nyáronjúniustólaugusztusig az átlagos maximum hőmérséklet 44 °C körüli,csapadék pedig szinte sohasem esik. Az éjszakai hőmérséklet nyáron ritkán van 24 °C alatt. Mivel apáratartalom nagyon alacsony (általában 10%), porviharok is előfordulhatnak.
Télen enyhék a nappalok,decembertőlfebruárig a maximum átlaghőmérséklet 16-18 °C. A reggelek hidegek, de fagypont alatti hőmérséklet csak egy-két alkalommal figyelhető meg évente.
Csapadék szinte kizárólag csak anovembertőlmárciusig terjedő időszakban esik, mértéke átlagosan mintegy 150 mm évente. Az elsőhóesés, melyet az elmúlt 100 évben feljegyeztek Bagdad történetében2008.január 11.-én volt.[3]
Bagdad a magasból 1924-benA város egyik „vörös zónája” nagyobb szállodákkal
Bagdad, – bár több ókori civilizáció és birodalom fővárosának közelében található (Ktésziphón,Szeleukeia,Babilon), – alapítása csak a kora középkorra tehető.
Bagdád egy kis, perzsák lakta falu volt.Al-Manszúr, a másodikAbbászidakalifa gondos előtanulmányok után itt építette fel új fővárosát762-ben, melynek központját az ún. Kerek Város képezte: ezt egy észak–déli és kelet–nyugati sugárút szelte ketté, és a közepén állt az uralkodói palota. Itt kaptak helyet a legfőbb hivatalok is. A hadsereg és a köznép külön-külön városrészbe került, de az idők folyamán egyre jobban terjeszkedő és több százezres lélekszámúvá növő város hamarosan összenőtt, és lassan „vándorolni” kezdett dél felé.
Fénykorát élte 800 körül,Harun-al-Rasid idejében, aki sokat áldozott a város fényének emelésére. Az arab történetírók feljegyzései szerint ebben az időtájban 2 millió lakosa is volt.[4]
A kalifák hatalma a10. század közepére névlegessé vált.936-banIbn Ráik, egy környékbeli sejk, majd945-től azirániBuvajhidák szerezték meg a város és a kalifa feletti ellenőrzést, amit1055-ben aszeldzsukok vettek át tőlük. A város, bár politikai súlyát elvesztette, egészen a13. századig megőrizte fontos kulturális pozícióját.
1258-ban végül aHülegü vezettemongolok bevették, lerombolták és többszázezer lakost mészároltak le.[5] A kalifákEgyiptomban kerestek menedéket, a kifosztott Bagdad pedig hosszú időre jelentőségét vesztette, népessége is jelentősen lecsökkent.
A 19. században Bagdadban nőtt az európai befolyás a kereskedelem fokozásával. A században a jólét növekedett Bagdadban. 1860 és 1914 között több oszmán kormányzó fejlesztette a várost, különösen Midhat Paşa. Hivatali ideje alatt (1869–72) leromboltatta a régi városfalakat, megreformálta a közigazgatást és modern nyomdát állított fel. Létrejött a távíró, katonai gyárak, valamint modern kórházak és iskolák létesültek.[5]
1917-ben amezopotámiai hadjárat harcaiban aBrit Birodalom elfoglalta,1921-től a Brit Mandátum alatti Iraki Királyság(Mantadory Iraq), majd1932-től a függetlenIrak fővárosa. Az ország legnagyobb kereskedővárosa (szőnyeg, sálak, selyem, iparcikkek, gyapot, ópium, datolya, rizs, szézám), amely tipikusan keleties külsejű, szűk utcás, lapos tetejű fehér házakból felépített település volt.[6]
1941-ben a brit hadsereg ismét elfoglalta.1958-ban katonai puccs megdöntötte a királyságot. Több további katonai puccs és forradalom után, az 1960-as évek végére után indult újra fejlődésnek.
2003-ban az amerikaiak megszállták a Bagdadot. (Lásd:Iraki háború.) A város az amerikai bombázások során ismét jelentős károkat szenvedett. Gyakorlatilagpolgárháborús helyzet alakult ki, amit nehéz volt kordában tartani.
2003-as rakétatámadás
Városkapu amerikai tankokkal (2003)
2007 végére stabilizálódott a helyzet: a merényletek megritkultak, kezdtek visszaköltözni az emberek, most már éjszaka is kimehettek az utcára, újra zenés lakodalmakat kezdtek tartani, sőt – egyes források szerint – szeszboltok is nyíltak.[7]
2019 végén a tüntetők Bagdad és más iraki városok utcáira vonultak, hogy demonstráljanak a gazdasági fejlődés hiánya, a kormányzati korrupció és a belügyekbe történő külföldi beavatkozás ellen. Egy tüntetőcsoport megtámadta az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét is.[5]
2020. január 3-án az Egyesült Államoklégicsapást hajtott végre a bagdadi nemzetközi repülőtér ellen, az iráni Forradalmi Gárda legfőbb parancsnokát megcélozva, és megölte a vele együtt tartózkodó iraki milícia vezetőjét is.[5]
A bagdadiagglomeráció lakosságát 2015-ben 7,2 millióra becsülték.
Az egykor jelentős nyugati közösség 1958 óta lecsökkent, és ma főként üzletemberekre, a diplomáciai testület tagjaira és a külföldi vállalatok vezetőire korlátozódik. Hasonlóképpen a város egykor külföldi arabok, köztük többszázezer egyiptomi otthona volt. Sokan azöböl-háború előtt hagyták el az országot.[5]
Egykor egy nagy zsidó közösségnek is otthont adott, az etnikai üldözés azonban az1950-es évektől kezdve azonban a legtöbb zsidót elűzte az országból, és a 20. század végére gyakorlatilag egy sem maradt közülük.[5]
Akáld katolikus egyház szír arámi nyelven vezeti le aliturgiát. Mivel azonban a hívek többsége arabul beszél, a lakosság arab nyelvét egyre inkább használják imák, bibliai szakaszok mondásakor, és a szentmise gyakran kétnyelvű. A vallási oktatás arab nyelven folyik.
A lakosság 95%-amuszlim. Ennek megfelelően számtalan mecset található Bagdadban, amelyek közül a leghíresebb az Abu Hanifa mecset. A 2003-as háború előtt a muszlimok 65 százalékaszunnita, 35 százaléka pedigsíita volt. Azóta ez az arány változott.
Bagdadban vallásilag síita, szunnita,asszír /káld /szír,örmény és vegyes városrészek találhatók.
A város építészete a hagyományos két- vagy háromemeletes téglaházaktól a modern acél-, üveg- és betonszerkezetekig terjed. A hagyományos bagdadi ház általában egy zsúfolt beépítésű, keskeny utcán található, rácsos ablakokkal, és fallal körülvett belső udvarral rendelkezik.[5]
A késő oszmán korszak néhány szép épülete az Al-Karkh, Ruṣzāfah és Al-Kāẓimiyyah negyedekben található.[5]
A város az ország legjelentősebb képzési központja. Több egyetem is található itt, például a Bagdadi egyetem, az Al-Mustansiriyya egyetem és a Műszaki egyetem.
.jpg)
