Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Badacsonytomaj | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Hartai Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8258 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2101 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 63,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,71 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 48′ 33″,k. h. 17° 30′ 49″46.809166666667,17.51361111111146.809167°N 17.513611°EKoordináták:é. sz. 46° 48′ 33″,k. h. 17° 30′ 49″46.809166666667,17.51361111111146.809167°N 17.513611°E | |||
  Badacsonytomaj Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Badacsonytomaj weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBadacsonytomaj témájú médiaállományokat. | |||
BadacsonytomajvárosVeszprém vármegyében, aTapolcai járásban. Népessége alapján a megye és aKözép-Dunántúl legkisebb városa.
ABalaton északi partjának nyugati részén, aBadacsony lábánál, a71-es főút mentén fekszik. A település területéhez tartozik a Badacsony hegy nagyobbik része, az ősi tomaji faluközpont,Badacsonyörs, valamint a nagy idegenforgalmú, nagyrészt szőlőterületekből, borházakból, vendéglőkből, üdülőépületekből álló Badacsony településrész.
A 71-es főút után a település legfontosabb útvonala a7316-os út, amely a badacsonyörsi településrészben indul, keresztülhalad Badacsonytomaj központján, majdTapolca felé vezet tovább. További négy- és öt számjegyű utak a településen: a Badacsony lábánál, de a parti útnál kicsit magasabban húzódó,Badacsonytördemicre vezető7341-es út (a „Római út”), aKáptalantótira vezető7344-es út, a Badacsonytól északraBadacsonytördemic felé vezető 73 104-es út és a tomaji városközpont főutcájával egybeeső 73 143-as út.
Szomszédos települések:Ábrahámhegy,Badacsonytördemic,Káptalantóti,Nemesgulács ésSalföld.
Vonattal elérhető aBörgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon:Badacsonyörs (régen Kisörs) megállóhely,Badacsonytomaj vasútállomás ésBadacsony megállóhely (régen Badacsony-Hableány).
Vízi úton a Badacsony településrészen lévő, nyáron nagy forgalmú hajóállomáson és vitorlás kikötőn át közelíthető meg.
Területe már azókorban is lakott volt, az ásatások felszínre hoztak a hegytetőn egyvaskori településből származó leleteket, egykelta település maradványait, de arómaiak is termeszthettek itt szőlőt, a Badacsony oldalában az ő idejükben is számos ültetvény volt.
Aközépkorból kevés feljegyzés maradt fenn a községről, mert nem egyházi birtok volt. Névadója állítólag egybesenyő vitéz, Urkund fia Tomaj vezér volt, akiSzent István korában István király sógoraként 998-ban ajándékba kapta a területetLesencetomajjal ésCserszegtomajjal együtt. A település aTomaj nemzetség birtokában maradt egészen a nemzetség kihaltáig.
Első fennmaradt okleveles említése1313-ból származik,Tomaj formában, de – mint II. Pál veszprémipüspök oklevelében olvasható –1263-ban márremetekolostor állt ezen a helyen.
Atörök hódoltság idején lakossága megfogyatkozott,1550-benplébániája is elhagyatva állt, de a források szerint a település folyamatosan lakott volt. Az itt élők ekkor is főlegszőlő- és gyümölcstermesztésből éshalászatból éltek.
Pihenőhelyként a falu már a18. században ismertté vált, egyesek megkedvelték aborát. Épültek pincék és a présházak. Hegykönyve és hegytörvényei is ismertek.[3] A páloskolostor égbe nyúló falairól 1851-ben Szerelmey Miklós adott hírt. A helyszínt 1887-ben Ádám Ivánkanonok járta be és tárta fel. Tanulmánya 1888-ban jelent meg az Archeológiai szemlében.
A Badacsonyi Bazaltbánya Rt.-t a Tószegi család és az Esterházy Hitbizomány hozta létre. 1903-as megnyitásával a település új irányt vett, a lakosság száma megkétszereződött, elindult az iparosodás. A Balaton északi partján megindult a vasúti közlekedés. 1909-tőllóvasút is járt a településen.
Badacsonytomaj 1911. január 1-jén lett nagyközség Zala megye törvényhatósági döntése alapján. Ekkor meghirdették a jegyzői állást, amelyre Nemesgulácsi adóügyi jegyző jelentkezett, és február 15-én kinevezték jegyzőnek. Vajda Elek (1879–1944) 1911-ben költözött a településre, melynek ezután nyugalomba vonulásáig, 1923-ig a jegyzője volt. Ő aVöröskereszt 1915. február 15-én alapított badacsonytomaji egyletének első jegyzője is volt. Egykori lakóháza, melyet a községbe költözésekor építtetett, nyugállományba vonulása után előbb az elöljáróság, később a nagyközség tanácsának, illetve önkormányzatának székhelye volt egészen 2011-ig. 2014 szeptemberében az új városháza földszintjén emléktáblát helyeztek el Vajda Elek munkásságáról.[4]
Azelső világháborúban sok badacsonytomaji férfi lelte halálát. A háború után az országot értterületvesztés során a kőbányák jelentős részének a határon túlra kerülésével a Badacsony hegy is veszélybe került.Herczeg Ferenc vezetésével komoly küzdelem folyt az akkoriországgyűlésben a természeti értékek megmentéséért.
Abazaltkövet csillepályán szállították le a hegyről a Balaton-parton lévő zúzóüzembe. A csillepálya tartóállványának rezgése, rázkódása miatt a Templom-dombon 1344-ben épült Szent Imre-templom szentélye és falai megrepedtek, az épület veszélyessé vált. Helyette épült a hegy bazaltköveiből 1931-32-ben, Rott Nándor püspöksége alatt, Varga Sándor plébánossága idején, a Vallás alap finanszírozásával az akkor még Európában egyedülálló neoromán stílusú római katolikus Szent Imre-templom Fábián Gáspár tervei alapján.
A falu az1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.
Az első szabad önkormányzati választások idején, 1990 szeptemberében a település első polgármesterének Káloczi Kálmánt választották meg, aki 2002-ig töltötte be ezt a funkciót.
A bazaltbányászat1965-ben befejeződött, de a hegy látványa és élővilága nagyon megsínylette a félévszázados bányászatot. A további károkat megelőzendő a térségettájvédelmi körzetté nyilvánították.
A település a hozzá tartozó Badacsonyörs (korábban Kisörs, régi népies nevén Bugyberek[5]) és Badacsony (valamikor Hableány) településrészekkel együtt2004.július 1-jén kapottvárosi rangot.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2178 | 2186 | 2150 | 2240 | 1987 | 2144 | 2149 | 2101 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 87,3%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 2,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 7,4% (28,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, örménynek, románnak, horvátnak és cigánynak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 2,9% református, 1,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,8% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[15]
