Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nem tévesztendő össze a következővel:Bart (szlovák község). |
| BART | |
| BART buszok a hűvösvölgyi végállomáson | |
| Típus | közlekedési társaság |
| Alapítva | 1928.február 8. |
| Megszűnt | 1948.augusztus 31. |
| Jogutód | MÁVAUT |
| Székhely | Budapest |
| Iparág | közösségi közlekedés |
| Nyelvek | magyar |
ABudapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (későbbBudapestvidéki Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság, rövidenBART) egy 1928–1948 között működő autóbusz-üzemeltető vállalat volt.
| Lásd még:Budapest autóbuszvonal-hálózata |
Budapest autóbusz-közlekedését lebonyolító Székesfővárosi Autóbusz Üzem (SZAÜ) új autóbuszai a vártnál jóval lassabban érkeztek meg, ezért ideiglenesen magáncégek bevonásáról döntött a főváros. Ennek keretében 1927. december 28-án Békefy Elemérrel kötöttek hároméves szerződést, és 24 darab vadonatúj pirosra festett Rába LHo típusú busszal megkezdhette működését a Budapesti Autóbusz-közlekedési Részvénytársaság (BART).[1]
A szerződés szerint első járatuk 1928. február 15-én indult el15-ös jelzéssel a Boráros tér és aVígszínház között, majd pár nap múlva a 12-es járat is aVörösmarty tér és aVárosliget között. Egy hónappal később 9-es jelzéssel a Krisztina tér és aJános Kórház között indult új járat, de ezt már abban az évben megszüntették. A járművek tárolását és karbantartását is saját maguknak kellett megoldaniuk, a kalauzok viszont a SZAÜ alkalmazottai voltak, így a jegybevétel is a SZAÜ-höz került. A BART már az első évében majdnem egymillió pengő bevételt termelt, a SZAÜ pedig próbált úgy módosítani a szerződésen, hogy előnyösebb helyzetbe kerüljön a BART-hoz képest. Ennek egyik eredménye volt, hogy már 1929 novemberében átvették a jól jövedelmező 12-es busz üzemeltetését az újonnan érkező buszaikkal, az onnan felszabaduló kocsikkal a BART beindította a 24-es és 25-ös kültelki járatokat az Aréna út és Pestújhely, illetve Rákospalota között. Ekkor indult el a 26-os újpesti járat az angyalföldi Agyag utcáig közlekedő 20-as busz folytatásaként Újpest, István térig. 1930 nyarán a kezdetben veszteséges csepeli 8-as járatot is átvették, ami később az egyik legjövedelmezőbb vonal lett. 1931 júliusában egy csődbe ment vállalkozástól sikerült megszerezni a Csepel és Tököl közötti járat üzemeltetésének jogait, amit 202-es menetrendi számmal indítottak el. A korszakra és a BART által üzemeltetett agglomerációs vonalakra jellemző volt a 200-as számtartomány használata, de a korabeli feljegyzések szerint a buszokon sokszor csak az útirányt tüntették fel, a jelzést nem.[2][3]
Mivel a SZAÜ járművei továbbra is lassan érkeztek, így kénytelenek voltak a BART-tól és az Autótaxitól kölcsönvenni 13 buszt. A hiányzó járművek miatt továbbra is esélytelen volt a BART nélkül szervezni Budapest autóbusz-közlekedését, a helyzetet pedig tovább súlyosbította, hogy agazdasági világválság első tünetei után a fővárosi cégeknél is megszorításokat vezettek be. 1931. szeptember 10-én a BART bejelentette, hogy 12 évre hajlandó átvenni a SZAÜ működését. A meglepő döntést indokolhatta, hogy nem sokkal korábban szindikátusra léptek az Autótaxival, így a válság kezdetén sikerült stabilizálni a pénzügyi helyzetet, míg a SZAÜ csak az üzemidő csökkentésével és jegyármódosítással próbálkozhatott. A főváros azonban több ponton is megtámadva nem fogadta el az ajánlatot, inkább megkezdték aBSZKRT-tal való egybeolvadás előkészítését. A különböző viszonylatjelzések miatt még született egy megegyezés 1932. május 20-án a SZAÜ és a BART között: a SZAÜ üzemeltette az 1–19 jelzésű járatokat, míg a BART a 20–26 tartományt kapta meg. Ekkor nevezték át a csepeli 8-ast 21-esre és a margitszigeti 6-ost 26-osra.[4]
A BART egy újabb 4 éves szerződésért cserébe vállalta a buszai kékre festését és a főváros címerének feltüntetését. Az új szerződés lehetőséget teremtett a budakeszi 22-es járatcsalád és a hűvösvölgyi 23-as buszok beindításához. A szerződés tartalmazott egy kitételt is, melynek értelmében bármiféle rendkívüli helyzet esetén a BART a járműveit a BSZKRT-nak köteles lett volna ellenszolgáltatás nélkül átadnia.
1936. december 31-én lejárt az új szerződés is, amit már nem hosszabbítottak meg, így a BART kénytelen volt átadnia jól jövedelmező buszvonalait, egyedül a 26-os vonalat tarthatták meg, de azt is csak a következő év októberéig. A városi járatok helyett innentől kezdve a környéki járatokkal foglalkoztak, ekkor rengeteg új környéki vonalat indítottak, többek közöttHűvösvölgyben körjáratot, HűvösvölgybőlNagykovácsi,Solymár,Pilisvörösvár,Pilisszentiván ésÓbuda felé, de új járat indult aDobogókőre,Mogyoródra,Szigetszentmiklósra,Diósdra is. Ennek megfelelően nevüket is megváltoztatták Budapestvidéki Autóbusz Közlekedési Rt.-re. 1937-ben egy rövid ideigkecskeméti helyi járatot is üzemeltettek, 1939-ben pedig még messzebb,Szombathelyen indult új járatuk, de ez is megszűnt 1940 januárjában.[5]
1940 januárjában megvásárolták a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. összes jármű- és ingatlankészletét, ekkortól számos zsámbéki járatot a BART üzemeltetett, többek között a Széna térről Budakeszin keresztül Zsámbékra, Bajnára, Perbálra, Válra, Herceghalomra, vagy Tinnyére, de új járatok indultak Tatára, Héregre és Piliscsabára is.[6]
1942. szeptember 4-én légitámadás érte a fővárost, majd a szovjet bombázók három nap múlva visszatértek. A BART is egyre több vonalon volt kénytelen leállítani a járműveket és számos vonalon szünetelt a közlekedés.[7]
1943. június 23-án Székesfehérváron indítottak helyi járatokat hét különböző útvonalon. A betűjelzéssel ellátott járatok (A–G) 1944-ben megszűntek.
A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került és a MOGÜRT Taxibusz nevet kapta, az 1950-től létezőNagy-Budapesthez kerülő kültelki vonalakat fokozatosan átvette a BSZKRT. Habár a járműparkot sikerült jelentősen fejleszteni, a társaság 1949. június 20-án a MÁVAUT-tal egyesült. Innentől kezdve a budapesti autóbusz-közlekedésben nem vállalt szerepet. Elővárosi járatait a MÁVAUT üzemeltette tovább.[8]
A táblázatban a járatok időrendi sorrendben vannak feltüntetve. SZAÜ=Székesfővárosi Autóbusz Üzem (1923–1931), BSZKRT=Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. 1923–1949), FAKV=Fővárosi Autóbuszüzem Községi Vállalat (1949–1950), FAÜ=Fővárosi Autóbuszüzem (1951–1967), MÁVAUT=Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme.[3]
| Jelzés | Bevezetve | Megszűnt/Átadva | Végállomások és útvonal a járat bevezetésekor | |
|---|---|---|---|---|
| 15 | 1928. 02. 15. | 1930. 02. 01. (SZAÜ-nek átadva) | Boráros tér–Ráday utca–Apponyi tér–Váci utca–Vörösmarty tér–Nádor utca–Vígszínház | |
| 12 | 1928. 02. 28. | 1929. 11. 15. (SZAÜ-nek átadva) | Városliget–Aréna út–Dohány utca–Károly körút–Deák Ferenc tér–Vörösmarty tér | |
| 9 | 1928. 03. 20. | 1928. 11. 05. | Krisztina tér–Déli pályaudvar–János kórház | |
| 6 | 1929. 04. 01. | 1932. 06. 29. | Kohári utca–Margit híd–Margitsziget | |
| 26 | 1929. 11. | 1930. 01. 31. | Angyalföld, Agyag utca–Balzsam utca–Göncöl utca–Árpád út–Újpest, István tér | |
| 24 | 1929. 11. 30. | 1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva) | Andrássy út (Aréna út)–Ajtósi Dürer sor–Erzsébet királyné út–Körvasút út–Székely utca–Gróf Andrássy Gyula út–Gróf Hadik János út–Pestújhely | |
| 25 | 1929. 11. 30. | István út (Aréna út)–Városliget–Erzsébet királyné út–Körvasút sor–Rákos út–Bocskay utca–Széchenyi tér–Batthyány utca–Rákospalota, Pozsonyi út | ||
| 20 | 1930. 02. 01. | Keleti pályaudvar–Aréna út–Vágány utca–Szent László út–Széchenyi tér–Lebstück Mária utca–Újpest, Szent István tér | ||
| 8 | 1930. 07. 08. | 1932. 06. 29. | Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér | |
| 202 | 1931. 07. 27. | 1944. 09. | Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigethalom–Tököl, HÉV-állomás | |
| 203 | 1932. 02. 01. | 1944. 04. | Hűvösvölgy–Remeteszőlős–Nagykovácsi, Templom tér | |
| 204 | 1932. 02. 01. | 1944. 04. | Hűvösvölgy–Tisza István liget | |
| 1932. május 20-ától a SZAÜ az 1–19, míg a BART a 20–26 számmezőből nevezhetik el járataikat. A BART járatai: 20, 21, 24, 25, 26 | ||||
| 21 | 1932. 06. 30. | 1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva) | Boráros tér–Csepeli főút–Csepel, Szent Imre tér | |
| 26 | 1932. 06. 30. | 1937. 10. 15. (BSZKRT-nak átadva) | Kohári utca–Margit híd–Margitsziget | |
| 22 | 1932. 07. 14. | 1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva) | Széna tér–Szépilona–Budakeszi, Gyógyszertár | |
| 22A | 1932. 07. 30. | Szépilona–Budakeszi, Gyógyszertár | ||
| 22B | 1932. 07. 30. | Széna tér–Szépilona–Szanatórium | ||
| 23 | 1932. 07. 30. | 1936. 12. 31. | Széna tér–Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom) | |
| 23A | 1932. 07. 30. | 1934. 07. 31. | Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom) | |
| 24A | 1932. 09. 05. | 1936. 12. 31. (BSZKRT-nak átadva) | Zugló, Öv utca–Pestújhely (körforgalom) | |
| 207 | 1934. 05. 01. | 1937. 09. 10. | Hűvösvölgy–Pilisszentiván–Pilisvörösvár | |
| A BART szerződése 1936. december 31-én lejárt, amit nem újítottak meg. A városi járatokat átvette a BSZKRT. A BART járatai maradnak: 26, 202, 203, 204, 207 | ||||
| 200 | 1937. 01. 01. | 1944. 04. | Hűvösvölgy–Pesthidegkút (körforgalom) | |
| 201 | Hűvösvölgy–Máriaremete | |||
| 205 | Hűvösvölgy–Solymár, községháza | |||
| 206 | Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván | |||
| 209 | 1937. 04. 03. | 1944. | Horthy Miklós körtér–Diósd, standfürdő | |
| 215 | 1943. | Blaha Lujza tér–Dobogókő | ||
| 216 | 1938. 02. 22. | Pestlőrinc, villamosvégállomás–Pestimre központ | ||
| 243 | 1944. 04. 30. | Pesterzsébet, Magyar utca–Szigetszentmiklós | ||
| 246 | 1943. | Csobánka–Dobogókő | ||
| 216 | 1938. 02. 23. | 1944. 04. 30. | István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Pestimre központ | |
| 217 | 1944. 04. 30. | István kórház–Gyáli út–Nagykőrösi út–Gyál-liget | ||
| 220 | 1937. 05. 01. | 1944. 08. 31. | Csepel, Szent Imre tér–Herminamajor–Szigetszentmiklós | |
| 221 | 1944. 09. | Csepel, Szent Imre tér–Királyerdő | ||
| 210 | 1937. 06. 03. | 1944. | Horthy Miklós körtér–Diósd–Érd–Ilka-major | |
| 218 | 1937. 07. | 1941. 07. | Garay tér–Mogyoród | |
| 219 | 1937. 07. | 1941. 07. | Rákospalota–Mogyoród | |
| – | 1937. 08. 01. | 1939. 09. 23. | Zugló, Hajtsár utca–Rákosszentmihály–Árpádföld | |
| – | 1937. 08. | 1937. 09. | kecskeméti helyi járat számjelzés nélkül | |
| 230 | 1937. 09. | 1944. 09. | Csepel, Szent Imre tér–Kispest | |
| 231 | 1944. 09. | Csepel, Szent Imre tér–Rákoskeresztúri temető | ||
| 237 | 1944. 09. | Rákoskeresztúri temető–Kispest | ||
| 238 | 1944. 09. | Nagykőrösi út–Kispest | ||
| 207 | 1937. 09. 11. | 1944. 04. | Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár–Óbuda, villamoskocsiszín | |
| 211 | 1938. 01. | 1943. 04. | Érd, vasútállomás–Érd, Ilka-major | |
| – | 1938. 03. 08. | 1939. 09. 23. | Pestlőrinc, Szarvas Csárda–Rákoskeresztúri temető | |
| 212 | 1939. 03. | 1943. 10. | Érd, Vasútállomás–Érd, Ófalu | |
| 236 | 1939. 04. 01. | 1944. 03. 31. | Óbuda, Flórián tér–Bécsi út–Üröm–Pilisborosjenő, községháza | |
| 222 | 1939. 07. 13. | 1944. 04. | Széna tér–Budakeszi–Páty–Zsámbék | |
| 223 | 1939. 07. 13. | 1944. 04. | Széna tér–Budakeszi–Mány | |
| 213 | 1939. 11. | 1941. 07. | Érd, vasútállomás–Sóskút | |
| – | 1939. 12. 11. | 1940. 01. 20. | szombathelyi helyi járat számjelzés nélkül | |
| A BART 1940 elején átvette a Budapest-Zsámbékvidéki Közlekedési Vállalat Kft. vonalait. | ||||
| 214 | 1940. 01. | 1944. 04. | Pomáz–Csobánka | |
| 232 | 1944. 04. | Zsámbék–Tök–Perbál–Tinnye–Piliscsaba | ||
| 224 | 1944. 04. | Széna tér–Vál | ||
| 225 | 1943. 04. | Széna tér–Bajna | ||
| 226 | 1944. 02. | Széna tér–Perbál | ||
| 227 | 1941. 07. | Héreg–Felsőgalla | ||
| 228 | 1944. 02. | Héreg–Tata | ||
| 229 | 1943. 06. | Széna tér–Héreg | ||
| 232 | 1941. 07. | Zsámbék–Piliscsaba | ||
| 233 | 1941. 07. | Piliscsaba–Tinnye | ||
| 234 | 1941. 07. | Zsámbék–Herceghalom | ||
| 239 | 1944. 04. | Zsámbék–Vál | ||
| 247 | 1941. 07. | Zsámbék–Tinnye | ||
| 235 | 1940. 03. | 1941. 11. | Páty–Etyek | |
| 240 | 1940. 12. | 1944. 04. | Baracska–Vál | |
| 241 | 1941. 01. | 1944. 07. | Soroksár–Alsónémedi–Bugyi–Dabas–Gyón | |
| 242 | Soroksár–Alsónémedi | |||
| 208 | 1941. 03. | 1943. 08. | Óbuda–Pilisvörösvár | |
| 244 | Óbuda–Pilisszántó | |||
| 245 | Pilisvörösvár–Pilisszántó | |||
| 248 | 1943. 01. | 1944. 09. | Pestszentlőrinc, villamos végállomás–Monor | |
| 249 | Pestszentlőrinc, villamos végállomás–Vecsés | |||
| 250 | 1943. 05. | 1943. 08. | Érd Parkváros–Törökbálint | |
| A | 1943. 06. 23. | 1944. | székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Vasúti pályaudvar | |
| B | székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Defekt csárda | |||
| C | székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Máriavölgyi zöldkút | |||
| D | székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Úrhidai kereszteződés | |||
| E | székesfehérvári helyi járat: Vörösmarty tér–Szentháromság temető | |||
| F | székesfehérvári helyi járat: Károly király tér–Oncsa telep | |||
| G | székesfehérvári helyi járat: Horthy Miklós tér–Szent György kórház | |||
| A világháború utáni újraindulás | ||||
| 202 | 1946. 01. 03. | 1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés) | Csepel, Tanácsház tér–Tököl, HÉV-állomás | |
| 209 | Móricz Zsigmond körtér–Diósd, standfürdő | |||
| 210 | Móricz Zsigmond körtér–Érd, Ilka-major | |||
| 222 | Széna tér–Budakeszi–Zsámbék | |||
| 223 | Széna tér–Budakeszi–Mány | |||
| 230 | Csepel, Tanácsház tér–Kispest | |||
| 231 | Csepel, Tanácsház tér–Rákoskeresztúri temető | |||
| 237 | Kispest–Rákoskeresztúri temető | |||
| 238 | Kispest–Nagykőrösi út | |||
| 215 | 1946. 01. 22. | 1946. 04. 02. | Blaha Lujza tér–Dobogókő | |
| 246 | Csobánka–Dobogókő | |||
| 242 | 1946. 02. 26. | 1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés) | Budapest–Bugyi | |
| 241 | Budapest–Kerekegyháza | |||
| 250 | 1946. 03. 27. | Blaha Lujza tér–Székesfehérvár | ||
| 200 | 1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva →57) | Hűvösvölgy–Pesthidegkút–Máriaremete–Hűvösvölgy (körforgalom) | ||
| 201 | 1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva →57A) | Hűvösvölgy–Máriaremete | ||
| 203 | 1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva →N) | Hűvösvölgy–Nagykovácsi, Szabadság tér | ||
| 204 | Hűvösvölgy–Tisza István liget | |||
| 205 | 1946. 04. 23. | 1952. 02. 11. (FAÜ-nek átadva →S) | Hűvösvölgy–Solymár | |
| 206 | 1946. 04. 23. | 1948 előtt | Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván | |
| 207 | 1946. 04. 23. | 1948 előtt | Hűvösvölgy–Solymár–Pilisszentiván–Pilisvörösvár | |
| 252 | 1946. 05. 28. | 1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés) | Budapest–Újhartyán | |
| 226 | 1946. 06. 25. | Széna tér–Perbál | ||
| 225 | 1946. 06. 26. | Széna tér–Bajna | ||
| 229 | 1946. 06. 29. | Széna tér–Héreg | ||
| 213 | 1946. 07. 15. | Érd, Vasútállomás–Sóskút | ||
| 208 | 1946. 09. 05. | Óbuda–Üröm–Pilisvörösvár | ||
| 244 | 1946. 09. 05. | Óbuda–Pilisvörösvár–Pilisszántó | ||
| 245 | 1946. 09. 05. | Pilisvörösvár–Pilisszántó | ||
| 214 | 1946. 11. 04. | Pomáz–Csobánka | ||
| 212 | 1946. 11. 20. | Érd, Vasútállomás–Érd Ófalu | ||
| 206 | 1948. 07. 01. | 1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva →60) | Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Pécel | |
| 217 | 1957. 08. 31. (FAÜ-nek átadva →21) | Szabadság-hegy–János-hegy | ||
| 219 | 1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva →61) | Rákoshegy, Bocskai utca–Rákoskeresztúr–Rákosligeti temető | ||
| 223 | 1948. 08. 31. (BSZKRT-nak átadva →23) | Boráros tér–Soroksári út–Pesterzsébet, Magyar utca | ||
| 224 | 1949. 04. 30. | Pesterzsébet, Kossuth tér–Vörösmarty utca–Klapka utca | ||
| 234 | 1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva →62) | Kőbányai sörgyár–Városszéli telep–Rákoskeresztúr–Rákoscsaba | ||
| 235 | 1949. 01. 30. (BSZKRT-nak átadva →35) | Nagyvárad tér–Üllői út–Pestlőrinc, Béke tér | ||
| 240 | 1948. 12. 05. (BSZKRT-nak átadva →40) | Móricz Zsigmond körtér–Budaörsi út–Budaörs | ||
| 243 | 1949. 09. 18. (BSZKRT-nak átadva →27) | Móricz Zsigmond körtér–Budaörsi repülőtér | ||
| 201 | 1948. 07. 12. | 1948. 11. 07. (BSZKRT-nak átadva →47) | Bosnyák tér–Nagy Lajos király út–Füredi utca–Rákosszentmihály–Árpádföld | |
| 221 | 1948. 08. 30. | 1950. 02. 05. (FAKV-nak átadva →52) | Csepel, Szent Imre tér–Királyerdő | |
| 236 | 1948. 08. 30. | 1949. 06. 19. (MÁVAUT üzemeltetés) | Óbuda–Üröm–Pilisborosjenő | |
| A BART 1948. szeptember 1-jén állami irányítás alá került MOGÜRT Taxibusz néven, majd 1949. június 20-án egyesült a MÁVAUT-tal. Járatait fokozatosan átvette a BSZKRT, a MÁVAUT-tól pedig a FAKV, később a FAÜ. | ||||