Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bözödújfalu(Bezidu Nou) | |
| A bözödújfalui katolikus templom 2008 novemberében. Később, 2014-ben a vízben álló torony leomlott.[1] | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Községközpont | Erdőszentgyörgy |
| Irányítószám | 547537 |
| SIRUTA-kód | 119368 |
| Népesség | |
| Népesség | 16 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 17 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 364 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazBözödújfalu témájú médiaállományokat. | |

Bözödújfalu (románul:Bezidu Nou,németül:Neudorf) elpusztultfaluRomániában,Maros megyében. A falu aromániai falurombolás jelképévé vált:1988-ban elárasztották egyúj víztározó építésekor. KözigazgatásilagErdőszentgyörgyhöz tartozik.
Az egykori falu községközpontjától,Erdőszentgyörgytől 5 km-re keletre terült el aKüsmöd-patak mellett. A falut aBözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik.
Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna, amely Erdély legértékesebb Mária-emlékei közé tartozott. Napjainkban a Madonna az újonnan épülterdőszentgyörgyi katolikus templom szentélyében található.[3] A kegyszobor a16. század első felében készülhetett, s mivel a Csíki-medencei Mária-szobrokkal mutat rokonságot, elképzelhető, hogy a csíksomlyói ferences faragóműhely mesterei alkották. A szobrot restaurálták, mielőtt az új templomba került.[4] Helyette1740-ben fatemplomot, majd1784-ben kőtemplomot emeltek. Marómai katolikus templomrom, amely azunitárius templommal együtt víz alatt van.
A17. századtól aszombatosok felekezetének egyik fő helye. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg1868-ban zömük zsidó hitre tért. A falut1910-ben még 679-en lakták, 678 magyar és 1 román anyanyelvű; 257 római katolikus (37,8%), 134 unitárius (19,7%), 123 görög katolikus (18,1%), 120 izraelita (17,7%), 40 református (5,9%) és 5 görögkeleti.1939-ben építeni kezdték ortodox templomát, de1990-ben lebontották.
Botskor LórántMarosvásárhelyen szolgáló csendőralezredes 1944. április és május hónapban Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcolt szombatos zsidók közül mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonukat, életüket, gyermekeiket megmentette a biztos pusztulástól. „Alulírottak, akik 1944. április és május hónapban, mint szombatos zsidók Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcoltattunk, kijelentjük, hogy dr. Botskor Lóránt csendőralezredes közülünk mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól...” stb., stb. Bözödújfalu, 1946. augusztus 30. Aláírások. Hitelességüket igazolja többek közt Ráduly István László plébános.”[5][6]
ABözödújfalusi-víztározó építése1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban már1975-ben megindult,1977-ben leállt, de1984-től újra beindult. A gát 625 m hosszú és 28 m magas.1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése.1992-ben még 126 lakosa volt, melyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni.1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került,[7] lakosai – ki hová tudott – elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől, melyekben negyvenen laknak.
A faluelső világháborús emlékművét1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói falutalálkozót tartanak.A falu különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.
Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók.A Sükösd Árpád által1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:"A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma."
A faluból megmaradt templomok (katolikus ésunitárius) az évek során egyre rosszabb állapotba kerültek. A templomok cserepeit az a néhánycigány család használta fel, akik itt laknak. Tető nélkül a templomok lassan összeomlottak. Mára már a katolikus templom falát is széthordták a lakosok, csak a fehér torony maradt meg, mutatva: itt egykor falu volt. Az unitárius templom is hasonló képet mutat. A lakosok alacsony vízállásnál - ha szükség van rá - a templomokból viszik el a köveket.2009-ben, egy nagy viharban összedőlt a barokk katolikus templom tornyának a teteje is.2014. június 29-én pedig az erdélyi falurombolás szimbólumává vált templomtorony is leomlott. Ezzel a falu utolsó létesítménye is eltűnt.[8]
A víztározó környéke nyaranta a fürdőzők és horgászok közkedvelt paradicsoma. A vízpartot felparcellázták és a viszonylag kis földterületek tulajdonosai kisebb-nagyobb bódékat emeltek, ezzel a természetes környezet képét jelentősen megváltoztatták.[9]
2017-ben a tározó vízszintjét több mint nyolc méterrel csökkentették, mert a vízben álló irányítótornyot a gáttal összekötő híd egy része leszakadt. Így az egykori település maradványai újra láthatóvá váltak.[10]
Szintén ennek a 2017-es eseménynek köszönhető, hogy sokkal könnyebben elindult az Összetartozás templomának az építkezése. Az építkezést lassította a Covid-világjárvány, de 2024-ben sikerült befejezni a templomépítést.[11]