Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Boly (egyértelműsítő lap) |
| Bóly | |||
 | |||
| Batthyány-Montenuovo-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Dr. Fehérvári Dávid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7754 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3684 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 152,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 25,44 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′ 02″,k. h. 18° 31′ 05″45.967222222222,18.51805555555645.967222°N 18.518056°EKoordináták:é. sz. 45° 58′ 02″,k. h. 18° 31′ 05″45.967222222222,18.51805555555645.967222°N 18.518056°E | |||
  Bóly Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Bóly weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBóly témájú médiaállományokat. | |||
Bóly (németül:Bohl,horvátul:Boja[3][4])városBaranya vármegyében, aBólyi járás székhelye.
Bóly, régi nevén NémetbólyPécstől körülbelül 30 kilométerre kelet-délkeletre,Mohácstól mintegy 15 kilométerre nyugatra Nyárád–Harkányi-síkon helyezkedik el. A környék gazdasági központja.
A szomszédos települések: észak felőlVersend, északkelet felőlSzajk, délkelet felőlNagynyárád, dél felőlTöttös, délnyugat felőlBorjád, északnyugat felől pedigSzederkény ésMonyoród.
A mezőgazdasági termelés szempontjából az átlagos hőmérséklet és a csapadékmennyiség kedvező, amely jó termőtalajjal párosul. Talaja mészben, humuszban gazdag, mélyrétegű, középkötött vályogtalaj. A kenyérgabona, a takarmány- és az ipari növények jól megteremnek itt, így a háziállatok tenyésztésének is megvannak a feltételei.
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy (Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Mohács–Pécs közt húzódó57-es főút és azM60-as autópálya, ezeken könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei, illetve a két említett város felől is, habár a területét egyik út sem érinti, mindkettő az északi határszéle közelében halad el; az 57-esről Szajknál, az M60-asról a versendi csomópontnál letérve érhető el.
A város központján az5704-es és az5714-es út halad keresztül, belterületét érinti még az5703-as út is, az5701-es út pedig lakott területeit elkerülve biztosít közúti kapcsolatokatVillány,Siklós ésHarkány térsége irányában.
A hazai vasútvonalak közül a várost aVillány–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt;Bóly vasútállomás a településtől mintegy 3,5 kilométerre délre található, közúti elérését az5704-es útból kiágazó 57 301-es számú mellékút teszi lehetővé.
A település neve korábbanNémetbóly volt, 1950 ótaBóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már akőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék1093-ból,Szent László idejéből származik. Az adománylevélBolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. Atörök uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a törökök kiűzése után újraindult az élet.1703-ban BólyBatthyány (II.) Ádám gróf,országbíró (1662–1703) tulajdonába került.Mária Terézia uralkodása alattnémetjobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A19. század végétől egészen1945-ig a falu aMontenuovo hercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család1770-bensvájci tehenészetet létesített.1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
Amásodik világháború után aNémetországbakitelepített lakosok pótlására aCsehszlovák–magyar lakosságcsere keretébenfelvidéki ésbihari magyarokkal népesítették be a falut. Amagyar–sváb falu1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja,Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az1980-as évekbenuránércet kutatvatermálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A2000-es évek elején elhatározták, hogygeotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet2005-re fejeztek be.[5]
2011-ben lakosságának 82,4%-a magyar, 22,5%-a német, 0,8%-ahorvát, 0,3%-a cigány, 0,1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 7,6%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (27,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,6% németnek, 0,8% horvátnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és ukránnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,6% volt római katolikus, 7,4% református, 1,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).[16]
| Lakosok száma | 3851 | 3974 | 3915 | 3823 | 3824 | 3828 | 3721 | 3713 | 3707 | 3684 |
| 2005 | 2013 | 2014 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
|
|
|
ABólyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
