Ez a lap egy ellenőrzött változata
A katolikus egyházban abérmálás (latinulconfirmatio, jelentése ’megerősítés’) olyan szertartás, melynek során kézrátétel vagy felkenés útján közvetítik aSzentlélekajándékait a bérmálkozó számára. A Szentlélekben megerősítés keresztény felekezetek által használt általános elnevezésekonfirmáció (amely egy latin eredetű nemzetközi vándorszó), a magyar és a környező szláv nyelveken a katolikus konfirmációt bérmálásnak (cseh:biřmování, lengyel:bierzmowanie, szlovák:birmovanie) nevezik. A szláv nyelvek a latinconfirmatio középső-firm- szótagját (tövét) vették át az elferdítettbirm alakban (toldalékkal kiegészülvebirmatovaty), később ez került be a magyarba és alakultak ki belőlük abérmál,bérmálás szavunk.
A konfirmáció – magyar katolikus szóhasználatban tehát a bérmálás – a katolikus,ortodox,antikhalkedóni ésanglikán felekezeteknélszentség. A katolikusoknál ahét szentség egyike. Areformátus ésevangélikusegyházak nem használják a bérmálás elnevezést ugyanerre a szertartásra, ami ezen egyházak esetében nem tartozik az általuk elfogadott két szentség közé, s elsőúrvacsora vételére ekkor kerül sor. A keleti szertartásokban a gyermekek keresztény beavatása akeresztséggel kezdődik, és azonnal követi a bérmálás és az elsőáldozás. Ezzel szemben a római szertartásban a keresztség után évekig tartó hitoktatást követően kapják azeukharisztiát elsőáldozás formájában, majd ugyancsak hosszaskatekézis után,püspök jelenlétében a bérmálást, keresztény beavatásuk csúcspontjaként.
Már azószövetségipróféták szólnak arról, hogy azÚr Lelke lesz a vártMessiáson. S valóban, a Szentlélek szálltJézusra, amikor megkeresztelkedettKeresztelő Jánosnál. Ez volt a jel, ezzel vált jellé ő maga, ezért tudjuk, hogy Ő az, akit várt a világ. A Lélekben való teljesség nemcsak a Messiás sajátja. Krisztus, szeretete által, aSzentháromság egységébe vonja az embert. A Krisztus által ígért Vigasztalót az elsőpünkösdkor ismerték meg azok, akik hittek azapostolok igehirdetésében. Ettől az időtől fogva az apostolok az újonnan megkeresztelkedettekkel kézrátétel által közölték a Lélek ajándékát.
A püspöki kézrátételt a katolikus tanítás a bérmálás szentségének eredeteként tartja számon. A bérmálás szentségét minden megkeresztelt,Oltáriszentségben részesült és meg nem bérmált hívő fölveheti, és kell is hogy fölvegye, mégpedig „időben” – szól a katolikuskánon tanítása.[1]
Korábban egészen fiatalok, szinte gyermekek is részesülhettek a bérmálás szentségében. Régebben, amikor az utazás korántsem volt olyan egyszerű, mint ma, a püspökök csak öt-hat évenként vállalkozhattak több héten át tartó, faluról falura járó bérmáló körútra. Így biztonságosabb volt akkor megbérmálni a fiatalokat, amikor erre lehetőség kínálkozott, mint éveket várni.
Magyarország legtöbbegyházmegyéjében hetedikes, nyolcadikos korban részesítik a felkészült fiatalokat a bérmálás szentségében, előtte semmiképpen sem. De tudunk olyan törekvésről is, amely a tizennyolcadik életév környékére teszi a bérmálás felvételének legalkalmasabb idejét.
Bérmáláshoz érett korban levő (14. évét betöltött) személy járulhat. Részt vesznek benne a bérmálkozó, a szülők, a kereszt- és bérmaszülők, a hitoktató, aplébános és az egész egyházközség.
A katolikus bérmálkozó a püspök elé áll (vagy ő lép hozzá). A bérmaszülő mögötte áll, és a vállára teszi a kezét. Ezzel kifejezi, hogy felelősséget vállal a bérmálkozóért. A püspököt kísérőpap vagy maga a bérmálkozó megmondja bérmanevét. Ekkor a püspök a bérmálkozó fejére teszi kezét, skrizmába mártott hüvelykujjával keresztet rajzol homlokára e szavakkal: „(a bérmanevet mondja), vedd a Szentlélek ajándékának jelét!” A bérmálkozó felelete: „Ámen”. A püspök mint új, nagykorú keresztényt így köszönti: „Békesség veled!” A bérmálkozó felelete: „És a te lelkeddel!”[2]
Az ortodox egyházban mindig a kereszteléssel együtt végzik. Úgy szolgáltatják ki a bérmálás szentségét, a Szentlélek ajándékát, hogy a test minden részét megkenik egy különleges olajjal, amelyet Szent Kenetnek hívnak. Ezt az olajat, Miront (mirrhát, müront) az egyház püspökei készítik elnagycsütörtökön (lásd még:Szentségek az ortodox egyházban).
