Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bátmonostor | |||
 | |||
| Bátmonostor - Kossuth Lajos utca | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bajai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6528 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1395 fő(2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,95 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 06′ 16″,k. h. 18° 55′ 47″46.10451,18.9295946.104510°N 18.929590°EKoordináták:é. sz. 46° 06′ 16″,k. h. 18° 55′ 47″46.10451,18.9295946.104510°N 18.929590°E | |||
  Bátmonostor Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Bátmonostor weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBátmonostor témájú médiaállományokat. | |||
BátmonostorközségBács-Kiskun vármegyében, aBajai járásban.
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén,Bajától 10,5 km-re délre, az51-es főút mellett fekszik,Dávodtól ésBátától is 15 km,Bátaszéktől 23 km,Mohácstól 28 km,Szekszárdtól pedig 39 km távolságra.
A13. században a maiÓbátmonostor nevű területen már a tatárpusztítás előtt állt a közeliTolna vármegyeiBátha anyamonostor gazdasági telepe kis templommal, melyet valószínűleg atatárok pusztítottak el. Később a kalocsai érsek foglalta le magának a báthai bencések birtokát.
1321-ben a település birtokosa Johannes filius Petri de Monasterio Both volt.1322-benKároly Róbert király Becsei Imre lévai várnagynak adományozta előző tulajdonosa örökös nélküli halála miatt, s a birtok később Töttös és Vesszős nevű fiaié lett.1323-ban a király a Becsei Imrétől elszakított birtokok visszaszerzésével (visszaadásával) a kalocsai káptalant bízta meg.1337-ben a bátai apát a templomot filiális apátságra emelte és e ranghoz illő monostort is építtetett, amely a török időkig a Becseiek birtokában maradt. Akkori neveApáti vagyNodjarki (Nagyárki) volt, és az akkori falu a mai Bátmonostortól mintegy negyedórányival közelebb volt aDuna partjához, ahol a templom emelkedettebb˙(dombosabb) helyen épült. Ezt a helyet ma isÓbátmonostornak hívják.
1345-benBecsei Imre fiának Becsei Töttös-nek,Pilis vármegye főispánjának és Bátmonostor birtokosának Kelemen pápaAvignon-ban kelt levelében megengedte, hogy az említett helyen tizenkét ágostonrendi remete számára templomot és egyéb szükséges épületeket emeltessen. Az apátság a török korig fennállt.
A monostor mellett kialakult helység nevét a korabeli okmányokBot-Momostora,Monasterium,Both,Bothmononustra,Bathmonostra,Bochhmonustra alakokban írták.
1364-benI. Lajos király Becsei Imrét és fiait Bátmonostor birtokában újra megerősítette.
1516-ban Bátmonostor mezővárostBakócz Tamás (Bakacs) esztergomi érsek kapta adományba a királytól.
Becsei Töttös Lászlónak nem született gyermeke, s halála után,1518-ban a Csábrági Erdődiek a település birtoklása ügyében perben álltak Töttös unokájával,Kisvárdai Lászlóval.
Az1500-as évek közepén a Kisvárdaiak voltak a tulajdonosai.
A török korban a településMonostor néven abajai nahijé-be tartozott. Egy1557-es összeírás alkalmával mindössze húsz házat írtak itt össze.
Az1690-ből valóMarsigli-térképen csakMonostor áll aSzurdok csatorna keleti partján. Felszabadulása után a kamara vette birtokba az elpusztult vidéket.1699-benBács-Bodrog vármegye összeírásában a bajai járásban volt, s csak tizenegy család lakta.
A későbbiekben aCzobor család birtoka lett az egész bajai uradalom és Bátmonostor is.1747-ben Czobor József kamarai engedéllyel eladta báró Vay Lászlónak és Orczy Lőrincnek.
A18. század végétől1831-igGrassalkovich Antal volt a település birtokosa.
Atörök uralom alatt elpusztult monostorból még1546 előtt elköltözött szerzetesek helyére később Szent Bazil-rendű szerb szerzetesek, kalugyerek telepedtek le, akik a templom szentélyét rögtönzött tetővel borították.1724-ig a régi falu helyén a szerzetesek mellett csak néhány szerb család lakott. A bajai uradalom összeírásábanSzurdok déli szomszédjakéntMali Monostor (Kismonostor) néven szerepel.1761-ben a kamara rendeletére a régi bátmonostori templomból és monostorból fennmaradt romokat lőporral felrobbantották. A még használható építőanyagot a szomszédos falvak templomaiba építették be.
2001-ben lakosságából 9 fő németnek, 7 cigánynak, 1 szerbnek és 1 horvát nemzetiségűnek vallotta magát.
Horvátul a települést a hercegszántói horvátok Monoštorlijának, a vaskúti horvátok Monoštornak, a bácsszentgyörgyiek pedig Mali Monoštornak hívják.[3]
A településen 2007. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi polgármester is elindult, és egyetlen kihívójával szemben meg is nyerte azt.[9]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1519 | 1528 | 1473 | 1433 | 1401 | 1423 | 1395 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 1,9% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 2,1%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,2% (24,1% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,2% németnek, 1% horvátnak, 0,4% szerbnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, lengyelnek és örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,3% volt római katolikus, 2,9% református, 0,2% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[15]
Híresek a település magyar és cigánytamburazenekarai.
ABajai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
