Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Bár (egyértelműsítő lap). |
| Bár | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jásper Gábor László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7711 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 549 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 03″,k. h. 18° 42′ 56″46.050819444444,18.71561944444446.050819°N 18.715619°EKoordináták:é. sz. 46° 03′ 03″,k. h. 18° 42′ 56″46.050819444444,18.71561944444446.050819°N 18.715619°E | |||
  Bár Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Bár weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBár témájú médiaállományokat. | |||
Bár (horvátul:Švapčaluk[3],németül:Baar[4])községBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
ADuna jobb partján fekszik, közvetlenülMohács mellett, annak központjától északkeletre. Mohácson kívül csak két települési szomszédja van: északkelet felőlDunaszekcső, északnyugat felől pedigSomberek.
Keresztülvezet rajta az56-os főút, így közúti elérése és ezen belül a települést érintő autóbusz-közlekedés is kimondottan jónak mondható. Vasútvonal nem érinti.
A Bár területén fellelt vörös-betétű edénytöredék alapján a régészek arra következtettek, hogy a falu területe már azújabb kőkorban is lakott volt.Római kori falmaradványokat, egykori országút maradványait, néhányavar kori sírt ugyancsak találtak a községben.
A fennmaradt első írásos emlék1296-ból származik; ezBoor, illetőlegBor néven említi a települést. Neve aBár–Kalán nemzetség valamelyikBor nevű tagjának nevét őrzi.1323-ban a Bor (Bár-Kalán) nemzetségből származóBor fia János birtoka volt, aki a szomszédos településen,Cselén birtokos margitszigeti apácákkal szemben volt megidézve egy perben, de a birtok fele még1329-ben is az övé volt. A birtok másik felét1298-ban, Kórogyi Cletus unokáinak osztozkodásakorPhilipus fiai, Lőrinc, Fülöp és László kapták.1328-ban Bári Benedek Besenyő birtoka volt.
Hajdan fontos stratégiai útvonal mentén feküdt a község.II. Lajos serege ezen vonult fel amohácsi ütközetre.
A lakosság atörök hódoltság korában sem vált meg otthonától, jóllehet már kétfelé volt kénytelen adózni. Fekvése következményeként rendszeresen portyázók garázdálkodásának esett áldozatául, mígnem1599-ben a szabadhajdúk mindent elpusztítottak. Elsőrangú földjét földesurai igyekeztek betelepíteni.Szlávok, (köztükszerbek) és magyarok költöztek be, majdnémet telepesek érkeztek.
Az állandó vándorlás után népe csak az1780-as években állapodott meg.
Anapóleoni háborúk idején a település a gabona-konjunktúrának köszönhette fellendülését. 1800 körül két kastélyt is építettek és jelentős szőlőültetvényeket is honosítottak a faluban.
Azelső világháború 38 áldozatot követelt Bártól. Szerb csapatok megszállták, de1921-ben kiürítettékBaranyát, és augusztus végén Bár is visszakerültMagyarországhoz.
A két világháború között a falu ismét fejlődésnek indult.
1946-ban ide telepítettek egy állami baromfi-tenyésztési mintabirtokot. Állami gazdasága az ötvenes években beolvadt a Bólyi Állami Gazdaságba, s ez történt a kastélyokkal és a parkkal is. Aprivatizáció nyomán az ún. „sárga kastély” és „fehér kastély” ma már ismét magánkézben van.
Lakosságának jelentős részét az emkített két gazdálkodó szervezet és a Dunagyöngye Mezőgazdasági Szövetkezet foglalkoztatja, de a jó közlekedést kihasználva sokan ingáznak az alig tíz km-re levőMohácsra is.
2001-ben a falu lakosságának 17,9%-a német nemzetiségű volt.
A településen 1999. július 4-én időközi polgármester-választást tartottak, amelyen az előző polgármester nem indult újra.[8]
A következő önkormányzati ciklus második felében, 2005. május 8-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Báron,[10] ezúttal az addigi polgármester lemondása miatt.[15]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 556 | 529 | 522 | 539 | 557 | 534 | 545 | 553 | 549 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,4% horvátnak, 22,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 3,5%, evangélikus 0,7%, görög katolikus 0,7%, felekezeten kívüli 12,2% (23,7% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,5%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% németnek, 0,7% horvátnak, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,2% szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,8% volt római katolikus, 3,2% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[17]
A község1757-ben épült temploma helyébe1793-ban újat építettek, amelynek alapzata kőből, oldalfalai deszkából készültek.
1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.
A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Sauska család által a 18–19. század fordulóján építtetett kúriák, az ún. „fehér”[18] és „sárga”[19] kastélyok műemléki védettséget élveznek. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté.[20]
ADuna–Dráva Nemzeti Park áthúzódik a község közigazgatási területén. A tetszetős faluképpé sűrűsödő belterületi lakóházak mellett jelentékeny üdülőterületet is magáénak tudhat a falu aMohács irányában található, ún. bár-szőlőhegyi területen.
AMohácsi járás települései | ||
|---|---|---|
| Városok |  | |
| Községek | ||
