Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bálványosváralja(Unguraș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Bálványosváralja |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407570 |
| SIRUTA-kód | 59899 |
| Népesség | |
| Népesség | 1647 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1635 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 25,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 281 m |
| Terület | 63,62 km² |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Bálványosváralja (románulUnguraș,németülSchlosswall) településRomániábanKolozs megyében, azazonos nevű község központja.
Déstől 16 km-re délkeletre fekszik.
Nevét a falu felett emelkedő középkori várról kapta.
Bálványosváralja sorsa összefonódott a tőle keletre fekvőBálványos vára történetével.
Nevét1269-ben említették először, mikorIstván ifjabb királyBalwanus birtokot és Németi falut s tartozékaitMikud comes-nek adományozta, és ezt az adományt1270-ben meg is erősítette.
1270-benBalvanus,1291-benBalwanius,1332-benWaraka (Waralya)1808-banBálványosvárallya, Schlosswall,Ungurás néven írták.
1291-ben Balwanius-on - egy oklevél szerint - a désaknai hospesek nem fizettek sóvámot.
1333-ban magyar lakosságú egyházas helyként említették, tehát ekkor már temploma is volt.
1492-ben plébánosának Bideskúti Mihálynak nevét is említették.
1584-benVaralja néven volt említve.
1643-ban református templomát újjáépítették, majd1761-ben megújították.
1692-ben birtokos volt itt felesége révénMisztótfalusi Kis Miklós is.
Bálványos vára valószínűleg atatárjárás után épült.1269-benBaluanus,1308-banVarallya néven említik.1529-ben az erdélyi püspök megerősítetteI. Ferdinánd számára, de még ebben az évben Farnosi MártonJános király vezére elfoglalta. Nemsokára Gerendi Miklós visszafoglalta.1537-ben az erdélyi vajda serege foglalta el és megerősítette. Valószínűleg1538-ban rombolták le, köveitSzamosújvár építéséhez használták fel. A falunak1910-ben 1672, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Atrianoni békeszerződésigSzolnok-Doboka vármegyeDési járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 3349 lakosából 1974 magyar, 1349 román, 24 cigány és 1 német volt.