Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bácskai-síkvidék | |
| Elhelyezkedés | Alföld |
| Besorolás | középtáj |
| Fontosabb települések | Bácsalmás,Baja,Jánoshalma,Mélykút,Tompa |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1665,18 km² |
| Legmagasabb pont | 172,4 m |
| Folyóvizek | Duna |
| Résztájegységek | Illancs,Bácskai löszös síkság |
 | |
ABácskai-síkvidék aDuna–Tisza közi homokhátság délnyugati részén található, mely az országhatáron túl, a Telecskai-löszplatóban folytatódik.
Nyugati irányban aMohácsi-sziget felé meredek peremmel szakad le, míg északi peremén aKalocsai-Sárköz és aBugaci-homokhát határában azIllancs homokja jelenti az átmenetet.
A táj felszínét az utolsóglaciálisig az Ős-Sárvíz építette és formálta, majd a hordalékkúp épülésének megszűnése után az elsődleges szerep az eolikus folyamatoknak jutott a felszín. A hordalékkúp változatos futóhomokformáit ma néhány méter vastagságú típusos löszhomokos lösz takarja, amelyen kiváló, tápanyagokban gazdag mészlepedékescsernozjomtalaj képződött.
Éghajlata a meleg-száraz klímakörzethez tartozik. Az uralkodó szélirány északnyugati. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napsütéses órák száma (átlagosan: 2098) és igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlagosan: 565 mm).