Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Bácsbokod | |||
 | |||
| Római katolikus Árpádházi Szent Erzsébet-templom | |||
| |||
| Becenév:Bokod | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Bácsalmási | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Kovács László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6453 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2288 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,09 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 63,93 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 07′ 28″,k. h. 19° 09′ 30″46.124444444444,19.15833333333346.124444°N 19.158333°EKoordináták:é. sz. 46° 07′ 28″,k. h. 19° 09′ 30″46.124444444444,19.15833333333346.124444°N 19.158333°E | |||
  Bácsbokod Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén | |||
| Bácsbokod weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazBácsbokod témájú médiaállományokat. | |||
Bácsbokodnagyközség (horvátul:Bikić[3],németül:Wikitsch)Bács-Kiskun vármegyében, aBácsalmási járásban.
ABácskai-síkvidéken, hullámos, enyhén dombos, észak felé fokozatosan emelkedő vidéken fekszik aDunától 20 km-re keletre. Tengerszint feletti magassága 110 és 125 méter között van.
A szomszédos települések: észak felőlFelsőszentiván, északkelet felőlMátételke, kelet felőlBácsalmás, dél felőlBácsborsód, délnyugat felőlVaskút, északnyugat felől pedigBaja. Észak felől a legközelebbi településCsávoly, de közigazgatási területeik nem határosak.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az5501-es út, ezen érhető el Baja és Bácsalmás felől is. Météltelkével az5504-es, Csávollyal és Bácsborsóddal pedig az5505-ös út köti össze.
A települést a hazai vasútvonalak közül aBátaszék–Kiskunhalas-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt,Bácsbokod-Bácsborsód vasútállomás, amely a település belterületének déli részén helyezkedik el, az 5505-ös út vasúti kereszteződése mellett. Közúti elérését az előbbiből keletnek kiágazó 55 305-ös számú mellékút teszi lehetővé.
1340-ben aczikádori apát elhagyott helységekként adta átTőttösnek a Bodrog vármegyében levőPog ésBukud nevű birtokokat úgy, hogy csak öt év múlva fizessen utánuk haszonbért. Tőttösnek1347-ben még egyKerek beukud nevű birtoka is volt, amely valószínűlegBököd szomszédságában feküdt. Tőttös1358-ban meghalt, birtokai, köztük Bukud, leányának jutottak örökségűl, aki ezeket sógornőinek,Magónak ésKlárának adta. Ők a kapott félbirtokok dolgában nem értettek egyet, törvény elé vitték az ügyet, mire azországbíró1366-ban halasztást adott. Az ezzel kapcsolatos iratban a helység nevétBukydnak írták.1390-ben BukudTőttös Lászlóé volt. Tőttös örökösei között1394-ben perre került sor, s az országbíró Bokod és Pog birtokokat a czikádori apátságnak ítélte oda. Egy1395. évi oklevél kideríti, hogyBukud ésBewkud egyazon helynek kétféleképpen írt neve, amely Mátéháza mellett volt. Tehát a régi Bököd vagy helyesebbenBükköd, amelyet1340 óta sokszor említenek, a16. század elejénBikityre keresztelt falu helyén állt.1424-ben akalocsaikáptalan megvizsgálta azt a hatalmaskodást, melyet Tőttösék mátéházai birtokán aszegedi várnagyok s többmadarasi és böködi jobbágy vitt végbe.1430-ban Tőttösnek szentgyörgyi tiszttartója embereivel berontott a czikádori apátság böködi birtokára.
1448-ban és1467-ben aZsámboki család birtoka volt, majd1469-ben testvérré fogadás és egyúttal királyi adomány alapján aLekcsei Sulyok családé lett. Ekkor kastély is állt a településen. 1482-ben aPorkoláb család innen írta előnevét. Amohácsi vész idején a lakosság elpusztult, egy része a hagyomány szerintGömörbe vándorolt. Helyükreszerbek telepedtek le, akik a helység Bököd nevét elferdítették (az1542. évi érseki dézsmajegyzékbenBigittyának írták). Atörök defterek a bajai nahijében Bikity falut 1580-ban 47,1590-ben pedig 42 adózó házzal szerepeltették.1598-banBikedszerb lakosságaEsztergom vidékére költözött.Kéry János nádori adományként kapta1627-benBékéss birtokot. A következő évben a beiktatás is megtörtént. (Ez alkalommal Bikity nevét a magyaros hangzású Békéssnek írták.)1658-banWesselényi Ferenc nádorSerényi Pálnak adományoztaBigittpusztát.
1679-ben még azérseknek adózottBigitya, de1700-ban már elpusztult helyként említik a fennmaradt iratok. Teljesen lakatlan azonban nem lehetett, mert1721-ben katonákat szállásoltak el a pusztán.1727-benCzobor bajai uradalmához tartozó puszta volt.1730-ban ugyancsak Czobor uradalmához tartozott, s hol pusztaként, hol faluként említették.1751-ben Bikity falu az új bajai földesúrral,Grassalkovicscsal úgy szerződött, hogy a földesúr 400 forintot, gabonából, borból, mézből, bárányból stb. pedig kilencedet kapott.Tataháza pusztáról minden gazda egy boglya szénát tartozott kaszálni neki. Az új szőlők után hat évig nem kellett fizetniük. Később egy ideig grófSzéchenyieké, grófHéderváry Viczayé, majd grófZichy-Ferraris Bódogé volt a falu a bajai uradalommal együtt.1862-ben megváltás útján került aközség birtokába.
2001-ben lakosságából 97% magyar, 2% német, 0,68% horvát, 0,32%-a pedig egyéb, főként szerb és cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
1944.augusztus 26-án éjjel a Schäffer-tanya mellett egynémet vadászgép megtámadta a brit 1586. Flight állományába tartozó "piros E" jelű Halifax Mk.II srs. 1a (JD-362) repülőgépet, amely a levegőben felrobbant és lezuhant. A katonákat a községben eltemették, de később, 1946-ban asolymáribrit katonai temetőben helyezték őket örök nyugalomra. A gép roncsait még 1944-ben elszállították.
A 16. határvadászzászlóalj utóvédszakasza Bácsbokodnál 1944.október 22-én hátramaradt. 16magyar katona próbálta aBaja felé visszavonuló alakulatát védeni aszovjet 46. hadsereggel szemben. A 16 magyar hősi halottra arómai katolikustemetőben két sír, illetve Bácsbokod határában egy út menti kereszt emlékezetet.[4]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2656 | 2648 | 2459 | 2330 | 2327 | 2276 | 2258 | 2288 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 3,7% horvátnak, 11,8% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 2,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 5,3% németnek, 2% horvátnak, 0,6% cigánynak, 0,4% szerbnek, 0,1% románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,2% volt római katolikus, 1,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).[14]
