Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Aziz Nesin | |
| Élete | |
| Született | 1915.december 20. Adalar (más néven:Heybeliada) |
| Elhunyt | 1995.július 6. (79 évesen) Alaçatı,Törökország |
| Sírhely | Isztambul |
| Gyermekei |
|
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | próza |
| Kitüntetései |
|
 AWikimédia Commons tartalmazAziz Nesin témájú médiaállományokat. | |
Aziz Nesin (eredeti neve:Mehmet Nusret) (Törökország,Adalar (más néven:Heybeliada)1915.december 20. –Çeşme,1995.július 6.) híres török író és humorista, több mint 100 könyv szerzője.
Miután több éven keresztül tisztviselőként szolgált, később egyszatirikus folyóirat szerkesztője lett. Politikai nézetei miatt többször ült börtönben, illetve az Állami Biztonsági Szolgálat (törökül: MAH) felügyelet alá helyezte.
Írásaiban az átlagember brutális elnyomását ábrázolta. A lelketlen bürokráciát, gazdasági visszaéléseket és az emberi butaságot gúnyolta ki humoros történeteiben. Számos rangos díjat kapott Törökországban,Olaszországban,Bulgáriában, valamint az egykoriSzovjetunióban. A műveit több mint 30 nyelvre fordították le, köztükmagyar nyelvre is, több török novellaválogatásban szerepelt. (Van, akit sólyom karmol meg,28 török novella).[1] ARakéta Regényújság, aNagyvilág folyamatosan tett közzé elbeszéléseiből, világirodalmi kötetekbe is beválogatták írásait, például azEurópa KönyvkiadóÉgtájak című sorozatának 1980-as kötetébe is.
1956.június 6-án feleségül vette azAkbaba újságnál dolgozó munkatársát,Meral Çelen-t.
1972-ben létrehozza aNesin Alapítványt. Elhatározta, hogy négy szegény, nyomorgó gyermeket az elemi iskolától kezdve az Alapítványon keresztül támogat, egészen a felsőfokú tanulmányok befejezéséig (lakás, élelem, tandíj stb.). Ezt követően minden jogdíjából felajánlott valamennyit az Alapítvány javára (könyv, színdarab, film, rádió és TV fellépések stb.).
Aziz Nesin politikailag aktív volt. Az 1980-as puccsot követően – amitKenan Evren vezetett – az értelmiséget elnyomták. Sok értelmiségit késztetett arra, hogy a katonai kormány ellen kiálljon, azzal, hogy kibocsátotta az Értelmiségi Petíciót (törökül:Aydınlar Dilekçesi).
Utolsó éveiben sokat küzdött a tudatlanság és a vallásifundamentalizmus ellen.
1995. július 6-án hunyt el egy könyv dedikálást követően (Çeşme,İzmir). Halálát követően – végakaratának megfelelően – ismeretlen helyen temették el az általa létrehozott Alapítvány közreműködésével.
