| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! | |
AzEurópai Unió Bírósága (más névenEurópai Bíróság) azEurópai Unió (EU) legfelsőbbigazságszolgáltatási szerve. Gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik EU-tagállam azonos módon értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az uniós jogot.[1] Abíróság(wd) székhelyeLuxembourg. 1952-ben alapították.
Ítélkezik azeurópai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben:
- AzEurópai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egyuniós irányelvet vagy más jogi követelményt.
- Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések.
- Atagállamok egymás közötti vitás ügyei.
- Kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak azEurópai Közösség jogának hatályáról, érvényességéről. Az EU hivatalos nyelveinek mennyisége és az eltérő politikai célok miatt a helyi bíróságoknak gyakran nehézségei támadnak a jogszabályok értelmezésével bizonyos összefüggésekben. Az Európai Bíróság értelmezése kötelező érvényű a nemzeti bíróságokra nézve. Az Európai Bíróság nem jogosult az adott ügyek eldöntésére, csak a jog értelmezésének segítése a feladata.
Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha magánszemélyeknek jogi vitája támad azEurópai Unió egyik intézményével, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz (Alisszaboni szerződéssel neve Törvényszékre változott) kell fordulniuk. Ha az ítélet számukra kedvezőtlen, akkor fellebbezhetnek a döntés ellen az Európai Bíróságon. AzEurópai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottai szintén az ún. Közszolgálati Törvényszékhez fordulhattak az őket érő jogsérelem esetén. Ez a megoldás tehermentesítette a legfelsőbb szintet, viszontfellebbezés esetén meghosszabbította a döntési folyamatot. A Közszolgálati Törvényszék hatásköreit a Törvényszék saját hatáskörébe olvasztotta, 2016. szeptember 1. napján megszűnt a Közszolgálati Törvényszék.
Az Európai Bíróság 27bíróból és 11főtanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Minden EU-tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 11 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek:Németország,Franciaország, azEgyesült Királyság,Olaszország,Spanyolország. A másik hatot a többi huszonhárom állam felváltva, betűrendben jelölheti.
A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták.
A Bíróság magyar tagja korábbanJuhász Endre volt, majdCsehi Zoltán, elnöke Koen Leanards.
A Törvényszék magyar tagja korábban Csehi Zoltán ésBerke Barna volt, majdKecsmár Krisztián ésTóth Tihamér, elnöke Marck Jaeger.
- Hivatalos honlap (magyarul)
- Mohay Ágoston:Az Európai Parlament a Bíróság előtt. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatának hatása az Európai Parlament intézményi pozíciójára; Publikon, Pécs, 2012 (Studia Europaea)
- Koen Lenaerts–José A. Gutiérrez-Fons:Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezési módszerei; ford. Lukács Adrienn, Orbán Endre, Simon Emese Réka; HVG-ORAC, Bp., 2022
- european-union.europa.eu
.svg)
