Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Az Egyesült Királyság kultúrája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. szeptember 18.

Pontosságellenőrzött

Asorozat témája a

Történelem

Az Egyesült Királyság a korábban független államok politikai uniója. A brit kultúrát a nemzet története befolyásolta; a múltban túlnyomórészt keresztény vallásos élete, kapcsolata Európa más kultúráival,Anglia,Wales,Skócia ésÍrország hagyományaival, valamint a hatalmasBrit Birodalom hatása. Noha a brit országrészek négy államában a regionális kultúrák néha jelentős különbségeket mutatnak, eltérő mértékben fedik is egymást.[1]

Nagy-Britannia globálisan jelentős hozzájárulást nyújtott a zene, a mozi, a művészet, az építészet és a televízió területén is. A modern koriregény Nagy-Britanniából indult,[2] és a drámaírók, a költők és a szerzők a legismertebb brit művészek közé tartoznak.[3]Az ország állami és anyaegyháza azanglikán közösség, az egyik legnagyobbkeresztény felekezet. Az Egyesült Királyság a világ egyik legrégebbi egyetemeivel rendelkezik, nagyfokú hozzájárulást nyújtott a filozófiához, a tudományhoz és a modern technológiához, és számos kiemelkedő tudós hazája és találmány szülőhelye. Azipari forradalom az Egyesült Királyságban kezdődött, és mély hatással volt a világ társadalmi-gazdasági és kulturális körülményeire. ABrit Birodalom idején terjedt el világszerte az angol típusú gazdasági berendezkedés, oktatási rendszer, azangolszász jogrendszer, a westminsteri kormányzási struktúra, jelentős brit befolyás figyelhető meg a korábbigyarmatok nyelvén, törvényén, kultúráján és intézményein, amelyek többsége még aBrit Nemzetközösség tagja. Ugyanakkor a brit kolóniák is befolyásolták a brit kultúrát, különösképpen a brit konyhát.[4] A sport a brit kultúra fontos része, és számos sport az országból származik, ideértve alabdarúgást is.

AzEgyesült Királyságot "kulturális szuperhatalomnak",[5][6]Londont pedig a világ egyik kulturális fővárosaként is jellemzik.[7][8]

Képek a kultúráról
A Londoni Tower és Tower Bridge
ALondoni Tower ésTower Bridge
Cambridge-i Egyetem St. John’s College épülete
Cambridge-i Egyetem St. John’s College épülete
A különböző korok építészete Londonban
A különböző korok építészete Londonban
British Museum
British Museum
Koncert a Royal Albert Hall hangversenyteremben, London
Koncert aRoyal Albert Hall hangversenyteremben, London
Skót dudás népzenészek
Skót dudás népzenészek
Kelta kereszt
Kelta kereszt
angol vidéki kúria. 18. századi épület
angol vidéki kúria. 18. századi épület
Waddesdon Manor, Buckinghamshire, Anglia
Waddesdon Manor, Buckinghamshire, Anglia
Beaulieu Palace House, Beaulieu, Hampshire
Beaulieu Palace House, Beaulieu, Hampshire
A manchesteri városháza. Az Egyesült Királyság sok town vagy city státuszú városa rendelkezik impresszív városházával, amely a helyi önkormányzati közigazgatás székhelye
A manchesteri városháza. Az Egyesült Királyság soktown vagycity státuszú városa rendelkezik impresszív városházával, amely a helyi önkormányzati közigazgatás székhelye
Sült marhahátszín burgonyával és zöldséggel
Sült marhahátszín burgonyával és zöldséggel
Fish and chips
Fish and chips
Bath városa

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Az oktatás fontos része a brit kultúrának. Több száz főiskola és egyetem található az országban, köztük számos világhírű intézmény.

Az 5 és 16 év közöttieknek az oktatás ingyenes és kötelező.

Az Egyesült Királyság mindegyik országrésze külön oktatási rendszerrel rendelkezik. A gyermekek oktatása Angliában két szakaszra osztható. Alapfokú tanulmányaikat ötéves korukban kezdik, és 11 éves korukban fejezik be. Ezután középiskolába kerülnek, és itt tanulnak tovább 16, 17 vagy 18 éves korukig.

Egyetemek

[szerkesztés]

Az olyan intézmények, mint aCambridge-i Egyetem, azOxfordi Egyetem, a LondoniImperial College és aUniversity College London a világ tíz legjobb egyeteme közé sorolhatók.[9]

Nyelvek

[szerkesztés]

Az ország elsődleges nyelve abrit angol. Skóciában ennekskóciai angol változatát beszélik.

Az elismert regionális nyelvek a következők:

  • akorni (Cornwallban)
  • awalesi (Walesben)
  • azír (Észak-Írországban)
  • askót (Skóciában)
  • skót gael (Skóciában)
  • az Ulster-i skót dialektus (Észak-Írországban).

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]
British Museum, London
Tate Modern, London
National Gallery, London

Az Egyesült Királyság leglátogatottabb múzeumai (beleértve a művészeti galériákat) 2017-es adatok alapján[10]

No.MúzeumVárosOrszágrészLátogatók
1British MuseumLondon Anglia5,906,716
2Tate ModernLondon Anglia5,656,004
3National GalleryLondon Anglia5,229,192
4Natural History MuseumLondon Anglia4,434,520
5Victoria and Albert MuseumLondon Anglia3,789,748
6Science MuseumLondon Anglia3,251,000
7Royal Museums GreenwichLondon Anglia2,607,099
8National Museum of ScotlandEdinburgh Skócia2,165,601
9Tate BritainLondon Anglia1,777,877
10Scottish National GalleryEdinburgh Skócia1,600,761
11Riverside MuseumGlasgow Skócia1,355,359
12Kelvingrove Art Gallery & MuseumGlasgow Skócia1,304,072
13National Portrait GalleryLondon Anglia1,271,920
14National Museum of the Royal NavyPortsmouth Anglia1,081,909
15Imperial War MuseumLondon Anglia992,690
16Horniman Museum and GardensLondon Anglia942,971
17Ashmolean MuseumOxford Anglia937,568
18Museum of LondonLondon Anglia856,559
19Merseyside Maritime MuseumLiverpool Anglia840,675
20Museum of LiverpoolLiverpool Anglia802,722

Kulturális világörökség

[szerkesztés]
Bővebben:Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei

Az ország világörökségi helyszíneihez 2019 júliusában harminckét helyszín tartozik. Az UNESCO által elismert helyszínek közül 18 találhatóAnglia területén,[11] ötSkóciában, háromWalesben, egyÉszak-Írországban, további egy-egy pedig a tengerentúli brit felségterületnek számítóBermudán, aPitcairn-szigeteken,Gibraltáron és aSzent Ilona szigeten.

Művészet

[szerkesztés]

Építészet

[szerkesztés]
Tudor stílusú házak Warwickban
Edvárd kori stílusú házak Sutton-ban,Nagy Londonban

Az Egyesült Királyság a világ egyik legismertebb kastélyainak és erődítményeinek ad otthont, ilyen példáulWarwick vára, alondoni Tower, vagy éppen aWindsori kastély – a világ legnagyobb, és legrégebben folyamatosan lakott kastélya. Hatalmas nemesi kúriái, középkori és későbbi templomai, katedrálisai közismertek.

A szigetországi építészek a századok során mindenféle stílusban építkeztek, beleértve

A modern angol építészetben ismert nevekNorman Foster ésRichard Rogers.

Lásd még:Kategória:Angol építészek

Angliában a reneszánsz építészet tulajdonképpen csak nyomokban mutatható ki. A legnagyobb része főúri kastély, palota, villa, néhány egyetemi épület (Oxford, Bodleiana stb.) és néhány városi, polgári és középület. A gótika utolsó változata, a „perpendicular” ugyanis oly szívós erővel élt a 16. században is, hogy a reneszánsz elemek csak ennek a már elfajult gótikának elemei közé lopakodhattak be, s ezekkel kellett elvegyülniük. Az új stílust, helyesebben az új stílus elemeit csak a 16. század második felében bevándorolt olasz és német művészek (Giovanni da Maiano, Hans Holbein) ismertették meg az angolokkal. Az angol reneszánsz építőstílusát Tudor-stílusnak is nevezik, s ennek kicsendülése az Erzsébet királynő uralkodásának idejét jelentő Erzsébet-kori stílus. Még a 17. század első felében is él a Jakab-korinak nevezett, reneszánsz elemeket is idéző építészet, amelyet azután az angol klasszicizmus váltott fel.[12]

A 17. század angol építészete, hasonlóan a hollandokéhoz, igazában sohasem vált barokk stílusúvá.Inigo Jones (1573 – 1651) architektúrája az olasz reneszánszból, mégpedigPalladio művészetéből indult ki, és a késő reneszánsz teoretikusok, Scamozzi,Sebastiano Serlio elméleteinek megemésztésével vált egyénivé. Vidéki kastélyai és az általa tervezett, de csak részben elkészült londoni Whitehall nyugodt, ünnepélyes, zárt tömbök, amelyeknek tagolását óriás rendekből, finoman profilált, egyenes párkányokkal szerkesztette meg. Jones épületeinek némi barokk jelleget csak a fokozott méretek és a hosszanti sodrú egységes belsőterek adtak.

A korszak legnagyobb angol építészeChristopher Wren (1632 – 1723), aki az 1666-i nagylondoni tűzvész után jóformán egymaga építette újjá a várost. Munkásságának méretei szinte felbecsülhetetlenek. Londonban több mint hatvan templomot, igen sok palotát és lakóházat, számos középületet tervezett, de dolgozott Oxfordban (Sheldon-színház, Trinity College udvari részei), Cambridge-ben (Pembroke College; Trinity-könyvtár), Hampton Courtban és Winchesterben is. A világhírűvé vált londoniSzt. Pál-székesegyház a maga nemében méretre is egyike a világ legnagyobb alkotásainak. Wren részben Inigo Jones nyomán, olasz teoretikusokon és Palladión nevelte magát. Tanulmányozta azonban a holland és a francia példákat is, amelyektől főleg a klasszicista elveket szűrte ld a maga művészete számára. Szt. Pál-temploma különösen szerencsés alkotás, mert a kissé sovány plasztikájú külső felületek egyensúlyozott tömegelosztása, párosulva a koronázó kupola oszlopos dobjának, nemes körvonalainak és gonddal arányosított méreteinek hatásával, méltó ruházatát adja a szintén egyszerű, de egységében lenyűgöző központos belsőtérnek.[12]

Wrennek kortársa és részben vetélytársa volt John Vanbrugh (1666 – 1726), aki Inigo Jones példája mellett a Tudor-stílus némely hagyományát, sőt csekély részben az olasz barokk elemeit is felhasználta épületeiben (Blenheim-kastély, Howard-kastély stb.).[12]

Gazdag volt Anglia klasszicista építészeinek névsora. Az angolok a 18. század második felében szenvedéllyel vetették magukat az ókor művészetének közvetlen tanulmányára. Építészeik éveket töltenek olasz és görög földön a fennálló romemlékek felmérésével és kutatásaik eredményének nyomtatott közlésével. Nyilvánvaló, hogy Winckelmann munkássága és Pompeji izgalma sokban elősegítette ezt az érdeklődést.[12]

A két Adam-fivér (Robert [1728 – 1792] és James [1728 – 1794]) a spliti (spalatói) Diocletianus-palotáról készített szép és gazdag kiadványt. Mint gyakorló építész inkábbRobert volt jelentős (Edinburghi Egyetem épülete stb.). Fivérét jobbára városrendezési problémák érdekelték (London, Adeplhi-terasz). Mindketten foglalkoztak belső díszítések, egységes szoba- és lakásbelsők tiszta klasszicista szellemű tervezésével (Adam-stílus).[12]

John Nash (1752 – 1835) volt építője a londoniBuckingham-palotának. О tervezte London diadalívét, aMarble Archot. Ezekben a munkáiban értékes klasszicista stílusú művésznek mutatkozott. Ugyancsak a hellén-római klasszicizmus hívének szegődött kortársa, John Soane (1753 – 1837) is, aki aBank of England székházát tervezte.[12]

Az Inwood-család tagjai (William [1771 – 1843], és fiai, Henry William [1794 – 1843], s Charles Frederik [1798 – 1849]) a görög építészet emlékeiből merítettek ihletet. Közös alkotásuk a londoni St. Pancras-templom. Egyes részei az athéniErechtheiont utánozzák, tornya az athéni „Szelek tornya” külsejét és szerkezetét ismétli meg. Soane tanítványa volt Robert Smirke (1781 – 1864), aki a görög architektúra átvételében és felhasználásában mesterénél is különbnek bizonyult (London,British Museum épülete stb.).[12]

A felméréseken alapuló tudatos és tudományosújgótika legkiválóbb művésze voltCharles Barry (1795 – 1860) és fiaEdward (1830 – 1880). Főalkotásuk alondoni parlament épülete, amelyet az apa tervezett és kezdett építeni, de a befejezés már a fiúra maradt. Charles Barry mellett mégGilbert Scott (1811 – 1878) az angol újgótika nagyszerű építésze.[12]

Irodalom

[szerkesztés]

A következő brit szerzők nyerték el azirodalmi Nobel-díjat:Rudyard Kipling (1907),John Galsworthy (1932),T. S. Eliot (1948),Bertrand Russell (1950),Winston Churchill (1953),William Golding (1983),Harold Pinter (2005) ésDoris Lessing (2007).[13]

Filmművészet

[szerkesztés]
Bővebben:Brit filmművészet

Zene

[szerkesztés]

A brit zenét nagy sokszínűség jellemzi, és számos zenei stílus itt jelent meg. Különösen igaz ez az1960-as évek óta, amikor a brit zenészek segítették arock 'n' roll ismertté tételét az egész világon. Azóta az ország számos zenei műfajt hozott létre olyan stílusban, mint aheavy metal, abritpop vagy adrum and bass.

Klasszikus

[szerkesztés]

Neves zeneszerzők:

Lásd még:Kategória:Brit zeneszerzők
The Beatles

Modern zene

[szerkesztés]

Az Egyesült Királyságnak és az Egyesült Államoknak a világon vezető szerepe volt (és van ma is) arock és apop zene fejlesztésében. Nem sokkal azután, hogy az elsőrock 'n' roll-lemezt az USA-ban kiadták, Nagy-Britanniába is eljutottak, ahol kialakult egy független stílus, amelyet askiffle(wd) és a brit népi hagyomány alkotott. Az 1960-as években a brit invázió aBeatles vezetésével megindította a brit rock és pop zene diadalmas felvonulását az egész világon. A „Beatles-mánia” nyomán más együttesek is nagy sikereket ünnepeltek, például például aRolling Stones,The Who,The Kinks,The Dave Clark Five,Status Quo, The Searchers vagy a Gerry & the Pacemakers.[14]

Queen
Dire Straits

Az 1960-as évek végén megjelentek afolk-rock fontos képviselői, például olyan együttesek, mint aFairport Convention vagy aSteeleye Span, valamint az énekes-dalszerzők, mint példáulDonovan,Bert Jansch,Nick Drake vagy aCat Stevens. Ablues rock együttesek, mint például aFleetwood Mac vagy aFree és olyan zenészek, mintJohn Mayall vagyAlexis Korner ahard rock úttörőivé váltak. Az USA-ban létrehozottpszichedelikus rock számos brit együttest is inspirált egy kísérleti hangzás létrehozására, amely olyan egzotikus hangszereket tartalmazott, mint az indiaiszitár. A terület legfontosabb együttesei között szerepelt aPink Floyd, a Beatles, aCream és aPretty Things.

Számos új zenei stílus jelent meg az 1970-es években. Aheavy metal úttörői voltak aLed Zeppelin,Deep Purple és aBlack Sabbath, akiknek a zenéjét olyan együttesek fejlesztették tovább, mint például azIron Maiden,Motörhead vagy aJudas Priest .[15] Kialakult aprogresszív rock is az Egyesült Királyságban is, aGenesis,King Crimson,Jethro Tull,Yes ésEmerson, Lake and Palmer együttesek vezetésével.[16] AGlam Rock aSlade,T. Rex,Gary Glitter és (legalább a korai éveikben)Elton John,David Bowie, aQueen együttesével különös figyelmet fordított a jelmezekre és a színpadi show-ra.[17] Apunk zenéjének áttörése 1977-ben érkezett aSex Pistolsszal, amelyet aThe Clash és aElvis Costello követett.[18] ABee Gees legnagyobb sikereit korai disco zenéjével ünnepelte.

A britreggae éssoul zene azUB40,Hot Chocolate,Sade,Billy Ocean,Lisa Stansfield,Eurythmics,Culture Club, aSimply Red együttesével szintén nagyon ismertté vált.A 80-as évek sikeresebb együttesei és művészei:The Police,Sting,Rod Stewart,Dire Straits,Depeche Mode.

Azelektronikus tánczene különféle formái is kialakultak az Egyesült Királyságban, nevezetesen aDrum and Bass és aTrip Hop. E területről ismert együttesekUnderworld,Orbital,Massive Attack,The KLF,The Prodigy,The Chemical Brothers,Portishead.[19][20] A fiú- és lányegyüttesek, amelyek többnyire néhány év után szétestek:Bay City Rollers,Wham!,East 17,Blue,Take That,One Direction, All Saints,Atomic Kitten,Bananarama,Sugababes,Spice Girls. Az ilyen csoportok kevés tagja, nevezetesenGeorge Michael,Robbie Williams,Melanie C sikeres volt egyéni karrierjével is.

Zenei fesztiválok

[szerkesztés]
  • Big Dance UK
  • Blackpool Dance Festival
  • Breakin' Convention
  • Dance Master UK
  • Dance Umbrella
  • Greenwich+Docklands International Festival
  • Inter Varsity Folk Dance Festival
  • Moves – International Festival of Movement on Screen
  • Oxford Odissi Festival
  • TDK Cross Central

Képzőművészet

[szerkesztés]

Társadalom

[szerkesztés]

Szokások

[szerkesztés]

Főbb szokások, illemtan az üzleti életben és a társadalomban[21]

  • A britek általánosságban hűvösek és tartózkodóak. Nem kedvelik az erős érzelemkitöréseket és jobban elfogadják a nyugodt, tartózkodó viselkedést és a visszafogott érzelmeket.
  • A kézfogás a köszöntés megszokott formája. Hölgyekkel szemben viszont mindig nekik kell kezdeményezniük.
  • Az üzleti életben nem illő a keresztnév használata. A megfelelő megszólítási forma a Mr., Mrs., Miss, Dr., Professor stb. után a családnév használata. Lovagok bemutatása esetén ugyanakkor a Sir után a keresztnév és a családnév is elhangzik.
  • A nyilvánosság előtti hangoskodást a britek megvetik.
  • Ne bámuljunk meg senkit hosszan. A magánélet nagy becsben áll az országban.
  • Nem illik tolakodni a sorban álló britek között.
  • Aki a királynővel találkozik, annak nem illik megszólítania őt. Csak a királynőnek szabad megszólítania másokat.
Lásd még:Etikett_(viselkedéskultúra)#Nagy-Britannia

Sport

[szerkesztés]

A sport fontos szerepet játszik a brit kultúrában. A futball messze a legnépszerűbb csapatsport, ezt a Rugby Union és atenisz követik. Jelentős egyéni sportok az atlétika, a vívás, a golf, a motoros sportok és a lóverseny. Számos nagy sportág szabályai alakultak ki az Egyesült Királyságban. Ezek közé tartozik a foci, a tenisz, asquash, a golf, a boksz, arögbi, akrikett, asnooker, abiliárd, a tollaslabda, acurling és alovaspóló.[22]

David Beckham 2010-ben

Sportágak népszerűsége 2003-as felmérés alapján:[23]

SportTV-nézésrészvételérdeklődés
Labdarúgás46%10%45%
Rugby union21%NA27%
Tenisz18%3%23%
Krikett18%2%19%
Atlétika18%2%21%
Snooker17%5%24%
Autóverseny16%NA20%
Ligarögbi12%NA15%

Labdarúgás

[szerkesztés]

Az Egyesült Királyságban a részvétel és a nézés szempontjából egyaránt a legnépszerűbb sport a futball.[24] A sport eredete az angol állami iskolai focimeccsekre vezethető vissza. A szabályokat először Angliában,1863-ban dolgozta kiEbenezer Cobb Morley (1831–1924). Itt van a világ legrégebbi futballklubja.[25] AFIFA Angliát a klubfoci születési helyének ismerte el, a Sheffield F.C.-vel, amelyet 1857-ben alapítottak, a világ legrégebbi futballklubja.[26] Az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Skócia és Anglia között 1872-ben zajlott.[27]

Gasztronómia

[szerkesztés]
Sunday roast: sült marhahús, sült burgonya, zöldség ésYorkshire pudding
Fish and chips, az Egyesült Királyság népszerű elvihető(take-away) étele

A hagyományos angol konyha fogásai:

  • apple pie
  • bangers and mash
  • bedfordshire clanger
  • black pudding
  • bubble and squeak
  • cornish pastry
  • cottage pie
  • devonshire cream tea
  • faggot and peas
  • fish and chips
  • english breakfast – virsli, bab, tojás alkotja
  • gravy
  • Lancashire hotpot
  • Lincolnshire sausage
  • Mince pies
  • Pie and mash
  • Ploughman's lunch
  • Pork pie
  • Scouse
  • Shepherd's pie
  • Spotted Dick
  • Steak and kidney pie
  • Sunday roast
  • Toad in the hole
  • Yorkshire pudding

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Little, Allan. „Scotland and Britain 'cannot be mistaken for each other'”,BBC News, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2018. június 6.) (brit angol nyelvű) 
  2. Ian Watt: The Rise of the Novel (1957)
  3. The rise of the novel. The British Library. [2020. augusztus 4-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
  4. Jeremy Paxman: what empire did for Britain”,The Telegraph, 2011. október 2. (Hozzáférés: 2011. november 19.) 
  5. "The cultural superpower: British cultural projection abroad"Archiválva2018. szeptember 16-i dátummal aWayback Machine-ben. Journal of the British Politics Society, Norway. Volume 6. No. 1. Winter 2011
  6. Sheridan, Greg. „Cameron has chance to make UK great again”,The Australian, 2010. május 15. (Hozzáférés: 2012. május 20.) 
  7. London is the world capital of the 21st century... says New York | News. Evening Standard. [2012. január 25-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  8. Calder, Simon. „London, capital of the world”,The Independent, 2007. december 22. 
  9. QS World University Rankings - 2020. QS Quacquarelli Symonds Limited. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  10. Visits made in 2017 to Visitor Attractions in Membership with ALVA. Association of Leading Visitor Attractions. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  11. A Római birodalom határai –Hadrianus fala,Antoninus fala és alimes néven ismert helyszínNémetországgal közös
  12. abcdefghA Kultúra világa 3. - A képzőművészetek. (Budapest, 1960)
  13. Liste der Literatur-Nobelpreisträger
  14. The British Invasion vonEncyclopædia Britannica Online
  15. Eintrag zu Heavy Metal auflaut.de
  16. Kevin Holm-Hudson:Progressive Rock Reconsidered. Routledge, New York-London 2002.
  17. Philip Auslander,Performing Glam Rock: Gender and Theatricality in Popular Music. Ann Arbor, University of Michigan Press, 2006.
  18. Punk celebrates 30 years of subversion -Malcolm McLaren auf der Website derBBC
  19. History of Drum ’n’ Bass ,BBC
  20. Az Egyesült Királyság kultúrája azAllMusicon
  21. Az üzleti kultúra enciklopédiája, 1998.
  22. Nauright, John; Parrish, Charles, eds. (2012).Sports around the world history, culture, and practice. ABC-CLIO. p. 169.ISBN 9781598843019.
  23. MORI Sports Tracker - Interest in SportsIpsos MORI Retrieved 2 May 2011
  24. Britain's Most Popular Sports – MORI Sports TrackerIpsos MORI Retrieved 2 May 2011
  25. Rudd, Alyson. „The father of football deserves much more”,Times Online, 2008. április 7.. [2011. június 4-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. január 15.) 
  26. Rawcliffe, Jonathan. „Pelé joins Sheffield celebrations”,BBC News, 2015. június 25. 
  27. The first international football match”,BBC (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben aCulture of the United Kingdom című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben aKultur des Vereinigten Königreichs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_Egyesült_Királyság_kultúrája&oldid=28406306
Kategória:
Rejtett kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp