Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (angolul:Constitution of the United States of America) azország jogrendjének legfőbb jogforrása. Az alkotmányba foglaltak adnak alapot az Egyesült Államokszövetségi kormányzatának működéséhez, meghatározzák a kormányzat, az egyes tagállamok és a polgárok viszonyát. Szövegét apennsylvaniaiPhiladelphiában fogadták el1787.szeptember 17-én, ratifikációjára az elkövetkező években minden államban sor került. Összesenhuszonhét alkalommal módosították; az első tíz alkotmánymódosításBill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és az előbb említett huszonhét alkotmánymódosításból.
Ez a dokumentum a történelem legrégebbi alkotmánya, amely még ma is hatályban van (ha nem számoljuk Massachusetts (tag)állami alkotmányát, amelyet 1780-ban fogadtak el és ma is hatályban van).
Az alkotmány aKonföderációs cikkelyek helyébe lépett, azokat jelentősen továbbfejlesztette. A cikkelyek fő hibáját az alkotmány kijavította, ti. hogy azAmerikai Egyesült Államok Kongresszusának kezében nem volt megfelelő hatalom a törvények betartatására.1787.február 17-ére a Kongresszus gyűlést hívott össze, ami csúszott, de végül 12 állam részvételével májusban a Kongresszus összeült, hogy a Cikkelyeken változtasson. A végső megoldás a dokumentum újraírása lett. Ez a dokumentum már ténylegesen az alkotmány volt.1787.szeptember 17-én a dokumentum elkészült, és miután1788.június 21-én az életbe léptetéshez szükséges többséghez tizenhárom államból kilencedikkéntNew Hampshire is aláírta,1789.március 4-én hatályba lépett.
1786 szeptemberében 5 állam küldöttei találkoztak azAnnapolisi konvenció keretében, hogy a kereskedelmi feltételeket javítandó javaslatokat fogalmazzanak meg a Konföderációs Cikkelyek felülvizsgálatáról. Ezután az államok képviselőitPhiladelphiába hívták meg, hogy megvitassák, hogyan lehetne javítani a szövetségi kormányzat működésén. A vita után1787.február 21-én a Konföderációs Kongresszus magáévá tette a tervet a Cikkelyek revíziójáról. E meghívást a májusi újabb konvencióra tizenkét állam fogadta el, az egyetlen kivételRhode Island volt. A határozat szerint, amely a Konvenciót összehívta, a cél a cikkelyek módosítását célzó javaslatok megfogalmazása volt, a küldöttek azonban úgy döntöttek, hogy új Alkotmány szövegjavaslatát dolgozzák ki. Aphiladelphiai konvenció arról döntött, hogy alapvetően új kormányzati modellt dolgoz ki, amelyet a 13-ból elég kilenc államnak jóváhagynia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen (a részt vevő államok számára).
A konvenció nem hivatalos napirendje a főlegJames Madison által megfogalmazottVirginia-terv volt. Ez főképp a nagyobb államok érdekeire helyezte a hangsúlyt és többek közt a következőket javasolta:
Erős kétkamarás törvényhozás, Képviselőházzal és Szenátussal.
A törvényhozás által választott végrehajtó elnök.
Bírói testület életre szóló mandátummal, gyenge hatalommal.
A nemzeti törvényhozás vétójoggal rendelkezne az államok szintjén meghozott törvényekkel szemben.
A kisebb államok ehelyett aNew Jersey-tervet támogatták, amely az államoknak egyenlő jogokat adott volna.
A kompromisszum kovácsaRoger Sherman volt. Ő azt javasolta, hogy a képviselőházat népességarányosan válasszák, a Szenátusban azonban az államok egyenlő képviseletet kapjanak, és a törvényhozás helyett elektorok válasszanak egy erős elnököt. A rabszolgák helyzetét nem tárgyalta a javaslat, de a népességbe a rabszolgák 3/5-ét is beleszámították, ugyanakkor a szökött rabszolgákat vissza kellett küldeni a szökés helyére.
Bár a 16. cikkely nem ezt az eljárást írta elő, akongresszus elküldte a javaslatot az államoknak és meghatározta a képviseleti elveket.
1787.szeptember 7-én az Alkotmányt befejeztékPhiladelphiában. A záróbeszédetBenjamin Franklin tartotta. Egyhangú jóváhagyást kért, holott már eldöntötték, hogy az Alkotmány életbelépéséhez elég lesz kilenc állam támogatása.
Miután több államban heves vitákat váltott ki a javaslat, az1788.június 21-iNew Hampshire-i jóváhagyással elérték a kilences határt. Amint erről értesült, a Kongresszus megkezdte az előkészületeket az Alkotmány bevezetésére és1789.március 4-én megkezdte a munkáját az első kormány, amely az Alkotmány alapján működött.
Az Alkotmány lefektette gondolatok közül sok már nagyon régi és közismert volt. Sok azamerikai republikanizmus irodalmából származott, illetve a 13 állam tapasztalataiból, továbbá avegyes kormányzatbrit tapasztalataiból. A legfontosabb európai hatásMontesquieu-é volt, aki arról írt, hogy azsarnokság kialakulását csak egymást ellenőrző erők egyensúlya tudja megelőzni. (Az ő gondolatai pedig aKr. e. 2. századiPolübiosz hatását tükrözi, aki aRómai Köztársaság ellensúlyokra épülő alkotmányáról értekezett.) Az alkotmányJohn Locke hatását is tükrözi. A törvényes eljáráshoz való jog az alkotmányban az1215-ösMagna Charta közjogi hagyományát követi.
Az első tíz alkotmánymódosítás összessége. Benne megfogalmazott alapvető hat alapjog: szabad szólás vagy sajtószabadság, gyülekezés- és vallásszabadság, szabad fegyvertartás, a vagyon biztonságának joga, az ártatlanság vélelme és a független bíróság előtti megjelenés joga.[1]
Ez a szócikk részben vagy egészben azUnited States Constitution című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
