AzAmerikai Egyesült Államok tagállamai közé az az 50 szövetségi tagállam tartozik, amelyek együtt alkotják azAmerikai Egyesült Államokat.A tagállamok parlamentjeit együtt illeti meg aszuverenitás az Amerikai Egyesült Államok szövetségi törvényhozásával. Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya szerint a szövetségi törvényhozás törvényeket csak olyan tárgykörökben alkothat, amelyeket az Alkotmány tételesen felsorol, minden más tárgykörben a törvényhozás joga az egyes tagállamokat illeti meg.
AzEgyesült Államok függetlenségének kikiáltásával a tizenhárom gyarmatból tizenhárom független állam lett. Miután aKonföderációs cikkelyek nem bizonyultak elegendőnek az unió számára, a tizenhárom állam egy új szövetségbe tömörült az alkotmány jóváhagyásával1789-től kezdődően. AKongresszusnak áll jogában új államok belépését jóváhagyni az unióba. Az alkotmányban nem szerepel, hogy kiléphet-e egy állam az Egyesült Államokból. Néhányan úgy vélik, a mai napig nincs tisztázva, hogy törvényesen kiléphet-e egy állam. Az alkotmány elfogadása előtt aKonföderációs cikkelyek még úgy nyilatkoztak erről, hogy „az unió örök”.
Az Egyesült Államok fennhatósága nem csak az uniót alkotó államokra terjedt és terjed ki. Az 50 állam szinte mindegyike olyan területen alakult meg, ami már azt megelőzően is az Egyesült Államokhoz tartozott, és az államoknál kevesebb önállósággal rendelkezőterritóriumként volt szervezve. Nem tartozik egyik államhoz sem az Egyesült Államok fővárosa,Washington, amely a speciális jogállásúColumbia kerületet alkotjaMaryland ésVirginia államok közé ékelődve.
Az 50 állam nevei sok nyelvből származnak. 24 államnévindián eredetű. Ezek közül nyolcalgonkin, hétsziú, háromirokéz és egy uto-azték. Hawaii neve pedig a polinéz hawaii-i nyelvből származtatható.
A fennmaradó államokból 22 név európai nyelvből származik. Hétlatin (főként angol nevek latinizálása), a maradék pedigangol,spanyol ésfrancia. Tizenegy államot személyekről neveztek el, amiből hét európai uralkodókra vonatkozik, míg egy egy amerikai elnökre. Hat állam van, ahol nem teljesen ismert a név származása.[2]
Puerto Rico egyamerikai külterület, aminek hivatalos megnevezése Puerto Ricó-i Nemzetközösség (angolul:Commonwealth of Puerto Rico,spanyolul:Estado Libre Asociado). Lakosainak nincs képviselete azEgyesült Államok Kongresszusában. Ugyan a területnek van képviselete a Képviselőházban, biztos megnevezéssel, a delegáltnak nincs semmiféle szavazójoga az elnök évértékelőjéért felelő bizottságon kívül.[3]
2012. november 6-án tartottak egynépszavazást a terület esetleges államjogáról, ahol a lakosság 61%-a az állammá válás mellett szavazott.[4][5]
2012. december 11-én Puerto Rico Törvényhozása jóváhagyott egy határozatot, amiben kérték az amerikai elnököt és az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy adjanak választ a népszavazásra és kezdjék meg a terület felvételét az unióba, mint annak 51. állama.[6]
2017. június 11-én ismét népszavazást tartottak, ahol szinte a teljes lakosság, 97% a csatlakozás mellett szavazott, de az állampolgárok mindössze 23%-a vett részt. A függetlenségi mozgalom bojkottálta a szavazást.[7]
2018. június 27-én az Egyesült Államok Képviselőházában bemutatták a H.R. 6246 határozatot, aminek célja az volt, hogy válaszoljanak a 2012. november 6-án és 2017. június 11-én tartott népszavazásokra és megkezdjék Puerto Rico felvételének folyamatát az unióba. Összesen 30 szerzője volt az ország két nagy pártjából.[8]
2020. november 30-án Puerto Rico ismét népszavazást tartott, amiben harmadjára is az államiság mellett szavaztak. Ezek mellett megválasztották a csatlakozás-pártiPedro Pierluisi kormányzót.[9]
Az Amerikai Egyesült Államok alapításakor a cél az volt, hogy azország fővárosa semleges legyen, ne részesítsen előnyben egy létező államot se. Ekkor hozták létre 1800-ban aColumbiai Kerületet, mint a kormány központja. Tekintve, hogy nem állam, a fővárosnak nincs képviselője aSzenátusban és csak egy, szavazójoggal nem rendelkező delegáltja aKépviselőházban. Ezek mellett még saját kormánya sincs. Az1961-es 23. alkotmánymódosítás elfogadása előtt a főváros polgárai szavazatjoggal se rendelkeztek az elnökválasztásokon.
A főváros lakóinak nagy része támogatja az állammá válás valamilyen formáját, vagy a teljes kerület vagy csak annak lakott területei. A 2016 novemberében tartott népszavazáson a lakosság 86%-a támogatta a csatlakozást az unióhoz.[10]
AWashington, D.C., Admission Act törvényjavaslatot többször is bemutatták a Képviselőházban, 2019-ben és 2021-ben meg is szavazták, de a Szenátusban szavazást se tartottak róla.[11] 2023-ban, mint az előző két kongresszus kezdetén, ismét bemutatták, a javaslat elfogadása jelenleg folyamatban van.
Donald Trump második elnöksége során a politikus többször is megemlítette annak lehetőségét, hogy megvásárolná vagy elfoglalná Grönlandot, illetve Kanadát is szóba hozta, mint az unió következő tagja.[12][13][14]
_in_Olympia%2c_Washington_-_20041212.jpg)
.svg)
