Ez a lap egy ellenőrzött változata
Avimimus | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő kréta, 70 Ma | ||||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
![]() AWikimédia Commons tartalmazAvimimus témájú kategóriát. |
AzAvimimus (nevének jelentése 'madárutánzó', alatin nyelvűavis 'madár' ésmimus 'utánzó' szavak összetételéből), a madárszerűmaniraptoradinoszauruszok egyikneme, amely akéső kréta korban, körülbelül 70 millió évvel ezelőtt élt a maiMongólia területén.
AzAvimimus egy kis termetű dinoszaurusz volt, melynek hosszúsága elérte az 1,5 métert.[1] Akoponyája kicsi volt a testéhez viszonyítva, azagya[1] és aszemei azonban nagyok voltak.
A rokonságába tartozóOviraptoridae ésCaenagnathidaecsaládok tagjaihoz hasonlóan azAvimimusállcsontjai papagájcsőrszerűek és fogatlanok voltak. Apremaxilla hegye mentén azonban egy sor fogszerű kinövés helyezkedett el, melyektől acsőr vége recéssé vált. AzAvimimus fogatlan csőre arra utal, hogynövényevő vagymindenevő lehetett. Szergej M. Kurzanov úgy vélte, hogy azAvimimusrovarevő volt.[1]
Az agy és a gerincoszlop kapcsolatát lehetővé tevőforamen magnum azAvimimusnál aránylag nagyra nőtt.[1] A nyakszirti csontízületvég azonban kicsi maradt, emlékeztetve a viszonylag könnyű koponyára.[1] A hosszú és karcsú nyakat a többi oviraptorosaurusénál jóval hosszabb csigolyák alkották. Az oviraptoridáktól és a caenagnathidáktól eltérően a hátcsigolyáknál hiányoztak a légzsákokhoz tartozó nyílások, ami arra utal, hogy azAvimimus ezeknél az állatoknál kezdetlegesebb volt.
A mellső lábak aránylag rövidek voltak. A kéz csontjai a madarakra jellemzően összeforrtak, asingcsonton (az alkar csontján) levő tarajt pedig Kurzanov a tollak kapcsolódási pontjaként értelmezte.[1][2] 1987-ben Kurzanov tollszár csomók jelenlétéről is beszámolt,[1][3] de mindaddig, amíg Louis M. Chiappe nem igazolta a csomók meglétét az alkaron, a funkciójuk tisztázatlan maradt.[4] Kurzanov nem volt meggyőződve arról, hogy a pontok tollak kapcsolódási pontjai voltak, ezért kijelentette, hogy azAvimimus feltehetően gyenge repülési képességgel rendelkezett.[1] A tollak jelenléte jelenleg széles körben elfogadott, de a legtöbb őslénykutató nem hisz abban, hogy aAvimimus tudott repülni.[1]
A medencecsont majdnem vízszintesen helyezkedett el, amitől a csípő rendkívüli módon kiszélesedett. A faroknak csak kis része ismert, de a csípő alapján hosszú volt. A hátsó lábak szokatlanul hosszúak és karcsúak voltak, ami azt jelzi, hogy azAvimimus nagymértékben specializálódott futó volt. A lábcsontok arányai tovább erősítik azAvimimust gyors futónak minősítő elképzelést.[1] Az állatsípcsontjai hosszúak voltak acombcsontokhoz viszonyítva, ami általános jelleg a futó életmódot folytató állatok között. Háromujjú lábfejei keskeny, hegyes karmokban végződtek.
AzAvimimus maradványait az orosz őslénykutatók fedezték fel,[1] a hivatalos leírását pedig Szergej Kurzanov készítette el 1981-ben. AzAvimimus fosszíliáiról Kurzanov kezdetben azt írta, hogy a Djadokta-formációból származnak, azonban egy új példányról 2006-ban készült leírásban Mahito Watabe és kollégái feljegyezték, hogy Kurzanov valószínűleg tévedett az eredetével kapcsolatban, és valószínűbb, hogy azAvimimus inkább az újabb keletű Nemegt-formációból került elő.[5] AzAvimimustípusfaja azA. portentosus[2] Mivel az eredeti lelet farkát nem találták meg, Kurzanov tévesen arra következtetett, hogy azAvimimusnak nem volt farka.[1] Azonban a továbbiAvimimus példányokhoz tartozó farokcsigolyák bizonyították afarok meglétét.[1] A második, majdnem teljesAvimimus példányt 1996-ban fedezték fel, a leírását pedig Watabe és kollégái készítették el 2000-ben. Emellett a szerzők több kis theropoda lábnyomot is azonosítottak azon a területen, ahol azAvimimus előkerült.[6]
Többféle különálló csont, amit azAvimimusénak tulajdonítottak, eltér azA. protentosushoz tartozóktól, lehetséges, hogy egy vagy több más fajhoz tartoznak, melyreAvimimus sp. néven hivatkoznak.[7]
2008-ban a kanadai, amerikai és mongol őslénykutatók Phil Currie által vezetett csoportja egyAvimimus sp. fosszíliákból álló kiterjedt csontmeder felfedezéséről számolt be. AGóbi-sivatagban levő Nemegt-formáció csontmedre 10,5 méterrel a Barun Goyot-formáció felett helyezkedik el. A csapat legalább tízAvimimus példány bőséges csontmaradványairól adott hírt, de a lelőhely több fosszíliát is tartalmazhat. Az összes egyed kifejlett vagy majdnem kifejlett állapotú volt, a méretüket illetően nem mutatnak nagy változatosságot, ami arra utal, hogy a növekedésük meghatározott volt. A felnőttektarsometatarsusa (csűdje) éstibiotarsusa (csűd feletti lábrésze) nagyobb mértékben összeforrt, emellett pedig nagyobb izomhegekkel rendelkeztek. A csapat emellett kijelentette, hogy az egyedeket azért találták meg együtt, mert csoportban éltek.[8]
AzAvimimusról eredetileg azt állították, hogy egyedi madárszerű, más kortárs dinoszauruszokra nem jellemző tulajdonságai miatt nagyon közeli rokonságban állt a madarakkal. Kurzanov azt állította, hogy azAvimimus közelebb áll a modernmadarak őseihez, mint a híres „első madár”, azArchaeopteryx és hogy ezáltal azArchaeopteryx nem áll annyira közeli rokonságban a madarakkal, mint ahogy azt korábban gondolták.[3] Ezt a nézetet azonban a később, a dinoszauruszok és madarak kapcsolatain végzettfilogenetikus elemzések nem erősítették meg. A legtöbb modern tudós szerint azAvimimus valójában a madárszerű dinoszauruszok egy másik, azArchaeopteryxnél kezdetlegesebb csoportjához, az oviraptorosaurusokhoz tartozik.[9][10]
1981-ben Kurzanov azAvimimust egy számára létrehozottAvimimidae nevű családban helyezte el. 1991-ben Sankar Chatterjee azAvimimus számára megalkotta azAvimimiformesrendet. Az őslénykutatók e csoportok egyikét sem használják gyakran, mivel csak egyetlen fajt tartalmaznak.