Ez a lap egy ellenőrzött változata
Avetik Iszahakjan (örmény Ավետիք Իսահակյան), Kazarapat, Alekszandropol (maGjumri) közelében,1875.október 31. (október 19. a régi naptár szerint) –Jereván,1957.október 17.)örmény költő, író, akadémikus, az Örmény Tudományos Akadémia tagja.
Jómódú kereskedőcsalád legkisebb fia. Az elemi iskola befejezése után az ecsmiacini Gevorkjan szemináriumban tanult (1889-92). Ezután tanulmányait nyugaton folytatta: 1893-tól alipcsei, majd agenfi egyetemen volt bölcsészhallgató. 1895-ben hazatért és csatlakozott az Örmény Forradalmi Szövetség alekszandropoli bizottságához. 1896-ban letartóztatták és egy évet töltött a jereváni börtönben.
1897-ben szabadulása után kiadta első kötetét(Dalok és Sebek). Újra letartóztatták az „orosz cár elleni tevékenysége” miatt, ésOdesszába száműzték. KésőbbSvájcba utazott, és a zürichi egyetem előadásait hallgatta. 1902-ben újra hazatért ésTifliszbe költözött.
1899 és 1906 között írta meg a „Haidukok Dalait”. Ez az első alkotás az örmény költészeten belül, ami az örmény szabadságharcról szól. 1908-ban 158 másik értelmiségivel együtt letartóztatták, és a tifliszi Metehi várbörtönbe zárták, ahonnan fél év múlvaóvadék fejében szabadult. 1911-ben Európába emigrált.
1926-ban tért vissza a szovjetÖrményországba, és 1928-ban új verseskötetet adott ki. 1930 és 1936 között külföldön élt, és aSzovjetunió barátjaként tevékenykedett. Később véglegesen hazatért és folytatta szociális munkásságát. Híresebb művei ebből a korszakból aTörténészeink és Költőink(1939),Anyaföldemnek (1940),Örmény irodalom (1942) és aSasna Mher (1937).Amásodik világháború alatt hazafias verseket írt:Harcba Hívás (1941),Szívem a Hegyek Tetején (1941),A Nagy Győzelem Napja (1945). Állami díjjal tüntették ki 1946-ban. 1943-tól azÖrmény Tudományos Akadémia tagja, 1946-tól 1957-ig azÖrmény Írószövetség elnöke volt.
Iszahakjan műveit több nyelvre is lefordították, verseit dalszövegként adaptálták.
.png)
Arcképe szerepel a 10 000örmény dramos papírpénzen.
