Azausztronéz nyelvcsalád atermészetes nyelvek egyiknyelvcsaládja. Elterjedési területeDélkelet-Ázsia ésÓceánia, valamintMadagaszkár. A 21. század elején a nyelvtudomány mintegy 960 különböző nyelvet tart számon ebben a családban, 380 millió beszélővel. Az ausztronéz nyelvek között sok nagy irodalmi és államnyelv van, a többségük azonban aCsendes-óceán kisebb-nagyobb szigetein használatos, némelyikük csak néhány száz vagy ezer beszélővel.
A nyelvtudomány a nyelvcsalád eredetétTajvan szigetéig tudja visszavezetni, ahol az őslakosok még ma is használnak néhány ausztronéz nyelvet. E nyelvek hordozóinak széttelepülése az i. e. 5. évezredben kezdődött meg, de csak jóval később gyorsult fel.
Az ausztronéz nyelvek ezen az óriási területen hasonló szerkezetűek, alapszókincsükben is sok a közös szó, azonban a kölcsönös érthetőség bizonyos foka csak az egymással szorosabban rokon nyelvek, egymáshoz közelebb élő népcsoportok között fordul elő.
E nyelvek hangrendszerére általában a kevés különböző fonéma (magán- vagy mássalhangzó) jellemző. Gyakoriak a magánhangzók, a szó vége legtöbbször magánhangzóra végződik. Ragozó nyelvek, elő-, utó- és belragokkal - vagy különírás esetében elöljárókkal és névutókkal.
Többes szám első személyben megkülönböztetnek inkluzív és exkluzív alakokat: például amaláj nyelvbenkita = mi (én és ti); illetvekami = mi (én és ők, nem ti)
A névszók között gyakori a kettős szám, sőt keleten hármas szám is előfordul az egyes és többes szám mellett. A nyelvcsalád sok tagja megkülönbözteti a birtokviszony esetében az állandó és alkalmi birtokosságot.
Az ausztronéz nyelvcsalád etnikumai a maláj-polinézrasszhoz tartoznak, de egyes csoportjaik észrevehetően különböznek egymástól: például azúj-zélandimaorikban feltűnőbbek amongolos vonások, amelanéziaiak bőre sötétebb. A madagaszkári malagaszok afrikai eredetű etnikumokkal is keveredtek, ezért rajtuk negrid vonások figyelhetők meg.
