Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Atropin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2020. november 23.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
IUPAC-név
Kémiai azonosítók
CAS-szám51-55-8
PubChem174174
DrugBankAPRD00807
ATC kódA03BA01,S01FA01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC17H23NO3
Moláris tömeg289,369 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság25%
Metabolizmus50% hidrolizál
Biológiai
felezési idő
2 óra
Kiválasztás50% vizelettel ürül
Terápiás előírások
Jogi státuszRx only (HU)
Terhességi kategóriaC (US)
Alkalmazásorális,intravénás, rectalis

Azatropin (INN:atropine) egy tropán vázasalkaloid, melyet anadragulya(Atropa belladonna), és másSolanaceae családba tartozó növényekből vonnak ki.

A növényekben szekunder anyagcseretermék, gyógyszerként számos hatása van.A muszkarinosacetilkolin receptoronkompetitív antagonista, ezáltal paraszimpatolitikus (paraszimpatikus idegrendszert gátló) hatása van.Mivel potenciálisan halálos méreg,Atroposzról, aMoirák egyikéről kapta a nevét; a görög mitológiában ő döntötte el ki hogy fog meghalni.

AVIII. Magyar GyógyszerkönyvbenAtropinum néven hivatalos.

Hatásai

[szerkesztés]

A paraszimpatikus végkészüléket bénítja oly módon, hogy nem szünteti meg az acetilkolin termelődését, de - a muscarinos receptorok kompetitív antagonizálása révén - meggátolja az ingerület áttevődését az effektor sejtre.Magasabb dózisok esetében az atropin a vegetatív (paraszimpatikus és szimpatikus) ganglionok és a motoros véglemez nikotinerg acetilkolin-receptorait is bénítja (kurare-szerű hatás).Mindazonáltal az atropin elsődleges hatása a paraszimpatikus idegrendszer blokádjából eredően: a könny-, a nyál-, és a verejtékmirigyek szekréciójának, valamint a bronchus- váladék és a gyomorsav termelődésének a csökkentése, a gyomor-béltraktusban és a húgyhólyagban lévő simaizomzat tónusának és motilitásának a csökkentése, bronchodilatáció, valamint a szívfrekvencia növelése. (A kezelés kezdetén, ill. kisebb dózisok adásakor paradox szívfrekvencia-csökkenés is jelentkezhet.) Atropin hatására a pupilla kitágul és a szem akkomodációs képessége csökken.Tercier amin formájában bejut az agyba és centrális hatásokat válthat ki (extrapiramidális mozgatópályák gátlása, valamint magasabb dózisok vagy mérgezés esetén centrális eredetű excitáció).[forrás?]

Nyelési nehézséget és csökkent váladéktermelést okoz.

Szemészet

[szerkesztés]

A szemészetben az atropint sugárizom-bénítónak használják, mert átmenetileg bénítja az alkalmazkodási reflexet, valamint pupillatágítóként. Mivel az atropin hatása lassan cseng le (2-3 nap), ma már inkább atropikamidot vagy afenilefrint (α-adrenerg agonista) használják pupillatágítókéntAz atropin hatásai két hétig is eltarthatnak.

Mellékhatások

[szerkesztés]

Mellékhatásai lehetnek:

  • ventrikulárisfibrilláció
  • szupraventrikuláris vagy ventrikuláristachycardia
  • szédülés
  • hányinger
  • homályos látás
  • egyensúlyvesztés
  • pupillatágulat
  • fényérzékenység
  • zavar, izgatottság, hallucinációk

Kémia

[szerkesztés]

Az atropin D-hioszciamin és L-hioszciamin racém keveréke, az élettani hatásokat az L-hioszciamin okozza.

Atropinforrások

[szerkesztés]

Az atropin számos, aburgonyafélék(Solanaceae) családjába tartozó növényben megtalálható. A legfontosabb forrásai anadragulya(Atropa belladonna), amaszlag(Datura) fajok, mint acsattanó maszlag(Datura stramonium) aDatura inoxia és aDatura metel. További forrásai azangyaltrombita(Brugmansia) és abeléndek(Hyoscyamus) növénynemzetségek fajai, például abolondító beléndek(Hyoscyamus niger).

Története

[szerkesztés]

Heinrich Friedrich Georg Mein(de) izolálta 1831-ben.

Specifikusbolygóideg-bénító hatásátAlbert von Bezold(en) ismerte fel 1867-ben. Amuszkarin-atropin antagonizmustOswald Schmiedeberg(de) 1869-ben, az atropin jellegzetes nyál-, gyomor-, hasnyálmirigy- és bélnedv-, könny- és verejtékkiválasztást és a tejelválasztást csökkentő hatásátRudolf Heidenhain(en) 1872-ben fedezte fel. Mint azacetilkolinmuszkarin típusú hatásának(en) szelektív gátlóját,Henry Hallett Dale írta le 1914-ben.

Az 1940-es évek előttParkinson-kór elleni szerként használták aszkopolaminnal együtt.

Térszerkezetének felderítéséhez magyar kutatók is hozzájárultak (Fodor Gábor Béla, Nádor Károly és munkatársai 1952–1959).

Források

[szerkesztés]
  • Gyógyszerészi kémia. Szerkesztette: Fülöp Ferenc, Noszál Béla, Szász György, Takácsné Novák Krisztina. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2010. 233., 259. o.ISBN 978 963 9879 56 0 
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller:Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 260–261. o.ISBN 963-10-3269-8 
  • Furka Árpád:Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 673. o.ISBN 963-19-2784-9 
  • Knoll József:Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 1 kötet., 243., 276–280. o.ISBN 963 240 021 6 
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Dr. Hollán Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1967. 320. o. 
  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 42. o. 
Azalkaloidok típusai
Indolok
Fenil-etil-aminok
Purinok
Piridinek
Pirrolidinek
Kinolinok
Izokinolinok
Tropánok
Terpenoidok
Betainek
A funkcionális emésztőszervi rendellenességek gyógyszerei (A03)
A funkcionális bélbetegségek
gyógyszerei
Antimuszkarin szerek
Papaverin származékok
Szerotonin receptoron
hatóanyagok
Egyéb
Belladonna és származékai
(muszkarin antagonisták)
Propulzív szerek
Szemészeti készítmények: pupillatágítók és sugárizom-bénító szerek (S01F)
Kolinerg és muszkarinerg antagonisták
Szimpatomimetikumok
Ókori és középkori műtétianesztézia
Növényi, állati eredetű
Emberek
Molekulák
Deliriánsok (antikolinerg hallucinogén szerek)
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Atropin&oldid=23197847
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp