Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Junior Barranquilla | |||
 | |||
| Csapatadatok | |||
| Teljes csapatnév | Club Deportivo Popular Junior F.C. S.A. | ||
| Becenév | Los Tiburones (Cápák), El Equipo Tiburón (A cápák csapata), Los Rojiblanco (Piros-fehérek), Los Reyes de la Costa (A part királyai) | ||
| Székhely | Barranquilla, Kolumbia | ||
| Alapítva | 1924. augusztus 7. (101 éves) | ||
| Klubszínek | |||
| Stadion | Estadio Metropolitano Roberto Meléndez 46 692 fő | ||
| Vezetőedző |  Luis Amaranto Perea | ||
| Elnök | Alejanro Arteta | ||
| Bajnokság | Categoría Primera A | ||
| Nemzeti sikerek | |||
| Bajnok | 8 alkalommal | ||
| Csapatmezek | |||
| |||
| Hivatalos honlap | |||
| Junior Barranquilla honlapja | |||
 AWikimédia Commons tartalmazJunior Barranquilla témájú médiaállományokat. | |||
AClub Deportivo Popular Junior, rövidenAtlético Junior egykolumbiai labdarúgócsapat, melyetBarranquilla városában alapítottak1924-ben.
Az egyesületet többféleképpen is nevezik, Junior Barranquilla, Atlético Junior vagy egyszerűen Junior.Kolumbia egyik legmeghatározóbb együttese, eddig 8 alkalommal hóditotta el abajnoki címet.Az 50-es években, azEl Dorado ideje alattSárosi Béla,Majtényi Béla,Szőke László,Dankó Imre,Uram Mihály ésNyers II Ferenc is a csapatot erősítette.
.png)
A Junior de Barranquilla Kolumbia egyik legrégebbi és legikonikusabb futballklubja.A csapatot 1924-ben alapítottákBarranquilla városában, aKarib-tenger partján, a helyi fiatalokból álló Juventud Infantil nevű amatőr egyesületből. A klub néhány évvel később vette fel a "Club Deportivo Junior" nevet, amely azóta is megmaradt.
A Junior az 1930-as és 1940-es években az Atlántico régió helyi bajnokságaiban szerepelt és gyorsan a város legnépszerűbb csapatává vált. Barranquilla ekkoriban Kolumbia egyik legfontosabb kereskedelmi és kulturális központja volt és a futball a karibi identitás szerves részévé vált.
A Junior a professzionális korszak kezdete, 1948 után lett országos jelentőségű, amikor csatlakozott a frissen megalakult Dimayor ligához – Kolumbia első hivatalos profi labdarúgó-bajnokságához.
A klub az 1950-es és 1960-as években folyamatosan fejlődött és több tehetséges játékost nevelt ki, akik később válogatott szinten is szerepeltek.Ebben az időszakban született meg a csapat beceneve: "Los Tiburones" (A cápák), amely a karibi temperamentumot és a tengerparti város büszkeségét szimbolizálja.
Bár a Junior az 1950-es években még nem nyert országos bajnokságot, több alkalommal is a legjobbak között végzett. A klub hírnevét erősítette, hogy 1968-ban elsőként képviselte Kolumbiát aCopa Libertadores nemzetközi tornán – ekkor még bajnoki cím nélkül, de mint az ország egyik legnépszerűbb és legjobban szervezett klubja.
A Junior igazi sikerkorszaka az 1970-es években kezdődött. A klub 1977-ben megnyerte első kolumbiai bajnoki címét. Ez a győzelem történelmi pillanat volt: a Junior lett az első karibi klub, amely bajnoki címet szerzett Kolumbiában. A sikert több legendás játékos alapozta meg, köztük:Juan Ramón Verón (Juan Sebastián Verón rokona),Willington Ortiz ésVíctor Ephanor (brazil támadó).
A csapat támadó futballt játszott, amely illeszkedett Barranquilla vidám, karibi kultúrájához.A helyi szurkolók szenvedélye és a tengerparti életstílus tette a Junior meccseit az ország leglátványosabb eseményeivé.
A klub a következő években is az élvonalban maradt. 1980-ban újabb bajnoki címet szerzett és stabilan képviselte Kolumbiát a nemzetközi kupákban.
A Junior ezekben az években már olyan neveket vonzott, mintCarlos Valderrama, aki később Kolumbia történetének egyik legnagyobb játékosa lett, illetveIván René Valenciano, a klub történetének egyik legeredményesebb góllövője.
A klub az 1980-as évek végére a kolumbiai futball egyik tradicionális nagyhatalmává nőtte ki magát és Barranquilla városának szimbólumává vált.
A Junior de Barranquilla aranykora kétségtelenül az 1990-es évek elejére tehető.A csapat 1993-ban és 1995-ben megnyerte a kolumbiai bajnokságot, Valderrama, Valenciano ésVíctor Pacheco vezetésével.
Az 1993-as csapat különösen emlékezetes: támadó stílus, közönségszórakoztató futball és egy ikonikus edző –Julio Comesaña, aki később többször is visszatért a klubhoz.
A Junior ebben az időben rendszeres szereplője volt aCopa Libertadores-nek és 1994-ben egészen az elődöntőig jutott, ami a klub addigi legjobb nemzetközi szereplése volt.
A 2000-es években a Junior továbbra is a kolumbiai futball élvonalában maradt, bár eredményei hullámzóak voltak.2004-ben és 2010-ben újabb bajnoki címet szerzett, ismét Julio Comesaña vezetésével, aki a klub történetének legikonikusabb edzőjévé vált.
A csapat ekkor is a látványos támadójátékra épített és olyan kulcsjátékosok szerepeltek benne, mint:Teófilo Gutiérrez,Giovanni Hernández,Sebastián Viera (uruguayi kapus, aki később a klubkapitány és ikonná vált).
A 2010-es évek a Junior egyik legsikeresebb időszaka volt.A klub 2011-ben, 2018-ban és 2019-ben is bajnoki címet szerzett, miközben több nemzetközi tornán is szerepelt.[1][2][3]
A Junior 2018-ban bejutott aCopa Sudamericana döntőjébe, ahol a brazilAthletico Paranaense ellen játszott, de végül tizenegyesekkel vereséget szenvedett. Ez volt a klub történetének legnagyobb nemzetközi sikere.[4]
2019-ben a Junior ismét megnyerte a kolumbiai bajnokságot és ezzel megszerezte nyolcadik hazai címét.Ekkoriban a csapatban szerepeltLuis Díaz, aki később azFC Porto, aLiverpool, majd aBayern München sztárja lett.
A Junior továbbra is Kolumbia egyik legstabilabb és legnépszerűbb klubja.A csapat a Categoría Primera A élmezőnyéhez tartozik, rendszeresen indul aCopa Libertadores ésCopa Sudamericana tornákon és a legmagasabb nézőszámokat vonzza az országban.
A klubhoz továbbra is kötődik Julio Comesaña neve, aki már több mint tíz alkalommal irányította edzőként a csapatot.A mai Junior modern szervezettséggel, jelentős anyagi háttérrel és erős regionális identitással rendelkezik.
| ||
Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
