Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Athlon 64 X2 | |
.png) | |
| Tervező | Advanced Micro Devices |
| Gyártó | GlobalFoundries |
| Előd | Athlon 64 |
| Utód | AMD Phenom |
 AWikimédia Commons tartalmazAthlon 64 X2 témájú médiaállományokat. | |
AzAthlon 64 X2 az elsőAMD által gyártottkétmagos,asztali számítógépbe szántprocesszor család. Ezek a processzorok két egybetokozott, E stepping-esAthlon 64 magból épülnek fel. A magok processzor típustól függően egyenként 256, 512 vagy 1024KiB méretű másodszintűgyorsítótárat tartalmaznak, és egyetlen, a processzorra integrált 64 bites, kétcsatornásmemóriavezérlőn osztoznak. Az Athlon 64 X2 szériás processzorok képesekSSE3 utasításokat értelmezni, így ki tudják használni az ezen alapuló, régebben csakIntel processzorok által támogatottszoftveres optimalizálásokat. Ezt a tulajdonságot az egymagos Athlon 64 processzoroktól örökölték.
Mivel az AMD 2006 májusában egy platformváltáson esett át az asztali processzorok terén, ezért a régebbi, 939 tűsSocket 939 már kifutóban volt, de az új, 940 tűsSocket AM2 még nem volt teljesen elterjedt. Emiatt a cég úgy döntött, hogy ezen túl mindkét tokozást támogatják, ezért az Athlon 64 X2 processzorokat ezután Socket 939 és Socket AM2 verziókban is kiadták.
2007 júniusában az AMD kiadta az alsó kategóriás, 65 nanométeres gyártási technológiával készült Athlon 64 X2-k alacsony feszültségű változatait, megjelölésüknél pedig elhagyta a64 bitre utaló 64-es számot. Az így készült Athlon X2 tipusú processzorok alacsonyabb fogyasztás és hőtermelés (45 W TDP) mellett hozzák az elődök teljesítményét.
A többmagos processzorok alapvető előnye, hogy egyidejűleg többvégrehajtási szálat képesek párhuzamosan feldolgozni. Az egy processzorba épített két magnak köszönhetően az egyidejű számítások megduplázódnak egy azonos órajelű, egymagos Athlon 64-hez képest. Ennek ellenére a kétszeres gyorsulás ritkán érzékelhető a gyakorlatban, mert különböző programok különböző mértékben képesek profitálni belőle. Egyes programok csak egyszálú, lineáris végrehajtást támogatnak, így futtatásukhoz a második mag számítási kapacitását nem tudjuk kihasználni.
A gyakorlati életben azonban számtalanszor előfordul sokprocessz egyidejű futtatása, példáulszövegszerkesztő,zenelejátszó,fájlkezelő, azonnali üzenetküldő vagy bármi más. A használtoperációs rendszerCPU-affinitásának függvényében ez az állapot sokat gyorsul az X2 (vagy bármilyen SMP rendszer) használatakor, mert a különböző processzek különböző CPU(k)ra, mag(ok)ra rendelődnek.
A többmagos processzorok adta lehetőséget jól tudják hasznosítani a többszálú hang-, mozgókép-tömörítő – valamint a professzionális háromdimenziós modellező programok. A szerverek és munkaállomások – feladatuk komplexitásuknál fogva – általában több hasznot tudnak húzni a párhuzamosításból, mint a hagyományos asztali számítógépek, így akár 80%-os sebességnövekedés érhető el egy egymagos Athlon 64 processzorhoz viszonyítva. Intenzívebbtöbbfeladatosság esetén akár még ennél is többet gyorsíthat a feladatok végrehajtásán a második mag jelenléte. Az egymagos processzorok lassúságát elsősorban a feladatváltás lassú és túl gyakori megvalósítása okozza, amit azoperációs rendszer feladatütemezésének fejlesztésével lehetne kiküszöbölni.
Az X2 széria a fogyasztói társadalmat is az eredeti Athlon 64-hez viszonyított – legfőképp a többszálú programoknál látványos – teljesítménytöbblettel próbálja meggyőzni. A belépő szintű (Athlon 64 X2 3800+) processzor alig 10%-kal teljesít jobban, mint az egymagos, Athlon 64 3800+. A családon belüli teljesítménypaletta viszont elég széles; a legalacsonyabb órajelű változatot az Athlon 64 X2 5000+ majdhogynem 40%-kal teljesíti túl. Az ilyen drasztikus különbségekből könnyen kikövetkeztethető, hogy a programok (legalábbis a felhasznált sebességtesztelő szoftverek) többsége még mindig a nyers erőre támaszkodik a többszálúság kihasználása helyett. Ebből következik a minimális eltérés az egy- és kétmagos Athlon 64 processzorok közt, valamint az órajel (és másodszintű gyorsítótár) növelésével elért nagyobb különbség a kétmagú verziók között. Amint a programozók felfigyelnek a többmagos optimalizálás előnyeire, az Athlon 64 és az X2 széria között lévő különbségek sokkal jobban elő fognak jönni.
A két mag egybetokozása miatt az Athlon 64 X2tranzisztorainak száma nagyobb, mint az egymagos elődjénél. Az 1 MiB gyorsítótáras, 90 nanométeres gyártási technológiával készült processzor 219 négyzetmilliméter alapterületű magjában mintegy 243 millió tranzisztor található, a "sima" Athlon 64-gyel szemben, ahol 103,1 négyzetmilliméterre "csak" 164 millió tranzisztor került. Később a 65 nanométeres csíkszélesség segítségével a magonként 512 KiB méretű gyorsítótáras X2 esetében a 221 millió tranzisztort 118 négyzetmilliméterre sikerült összezsúfolni, az újabb egymagos processzoroknál pedig 77,2 négyzetmilliméteren 122 millió tranzisztor fér el. A két mag esetében a nagyobb alapterületek miatt nagyobb hibátlan szilíciumlapka szükséges egyetlen működő processzormag legyártásához. Emiatt összetettebb gyártási procedúrára van szükség, valamint az egy szilíciumostyából készült hibátlan processzorok száma alacsonyabb. Ez az alacsonyabb hatásfok pedig tovább drágítja a kétmagos processzorokat az egymagos chipekhez képest.
Az AMD 2006 június közepén bejelentette, hogy nem gyárt többé 1 MiB gyorsítótáras Athlon 64 és Athlon 64 X2 processzorokat (az "FX" jelölésű csúcskategóriás modelleket kivéve). Így az AM2 tokozású, 1 MiB-os 4000+, 4400+, 4800+ és 5200+ jelzésű processzorokat leváltották a magonként 512 KiB-os 3800+, 4200+, 4600+ és 5000+ névre hallgató verziók, amikre így nagyobb hangsúlyt tudtak fektetni. Az F3 stepping eljövetelével bemutatkoztak a magonkénti 1 MiB másodszintű gyorsítótáras modellek és a gyártás hatásfoka is megnőtt.
A legújabb modellek már nem az Athlon XP-k ideje óta jól megszokott "PR rating" szerint alakulnak. Az újabb elnevezési formátum, ami a későbbi, Athlon X2 processzorok óta jellemző, már egy négyjegyű szám, ahol az első karakter a processzor családját jelzi. A Sempron processzorokat az LE prefixum különbözteti meg az egymagos Athlonoktól. A családok kódolása a következőképp történik:[1]
| Processzorcsalád neve | Jelzése |
|---|---|
| Phenom négymagos(Agena) | X4 9xxx |
| Phenom hárommagos(Toliman) | X3 8xxx |
| Athlon kétmagos(Kuma) | X2 7xxx /6xxx |
| Athlon egymagos(Lima) | 1 |
| Sempron LE egymagos(Sparta) | 1 |
A 64-es számot elhagyták az új, Brisbane magos 'BE' szériánál, mivel a 64 bites reklámkampány jelentéktelenné vált, miután az AMD már csak 64 bites processzorokat gyárt a piacnak. Az Athlon X2 család később bővülni fog aK10-architektúrájú kétmagos processzorokkal.
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap