Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Atatürk reformjai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. április 17.

Pontosságellenőrzött

Musztafa Kemal Atatürk latin kézírással ellátott ajándék fotója aszovjet nagykövetnek 1929-ből.

Atatürk reformjai (törökül:Atatürk Devrimleri vagyAtatürk İnkılapları) olyan politikai, jogi, kulturális, szociális és gazdasági reformok összessége, melyetMustafa Kemal Atatürk, aTörök Köztársaság alapítója és elnöke vezetett be atörök függetlenségi háború után,1922 és1938 között.

A Török Köztársaság közvetlenül azOszmán Birodalom összeomlása után jött létre1923-ban.II. Abdul-Medzsid szultánt 1924-ben fosztották meg trónjától. Atatürk célja a reformokkal Törökországeurópai szintre emelése volt mind kulturális, mind gazdasági szempontból. Atatürk hitt ademokráciában és abban, hogy Törökország csakis demokratikus államként létezhet a20. században:

A Nagy Török nemzetgyűlés az egyetlen, egyedüli képviselője az egyetlen, igazi Török Államnak.

[1]

Egy nap halandó testem elporlad, de a Török Köztársaság örökké állni fog.

[2]

Az olykor túl radikális reformokat öt csoportba lehet osztani.[3][4]

Politikai reformok[4]

[szerkesztés]
  • Azoszmán szultánság eltörlése (1922. november 1.); az oszmán szultáni család tagjai száműzetésbe kényszerültek. Ezzel lehetővé vált, hogy a török nép a reprezentatívdemokrácia elvének megfelelően szavazással kormányt válasszon.
  • Az új Török Köztársaság kikiáltása (1923.október 29.)
  • Akalifátus eltörlése (1924)

Szociális reformok[4]

[szerkesztés]
Atatürk azúj török ábécét magyarázzaKayseri népének. (1928. szeptember 20.)
Az első képviselőnők a török parlamentben, 1935-ben
  • A nemek közötti egyenlőség elismerése (1926–34)
  • A török fejfedő, afez viselésének betiltása, az európai öltözködési szokások bevezetése (1925. november 25.)
  • A különböző vallási szekták ésdervisrendek felszámolása (1925. november 30.)
  • A családnév használatának bevezetése (előzőleg csak a keresztnév, illetve toldaléknevek voltak használatban, pl:Ali fia, Mehmet;Orhan, a kovács) (1934. június 21.)
  • Címek és megkülönböztető nevek eltörlése (mintpasa,bej stb.) (1934. november 26.)
  • AGergely-naptár és a nemzetközileg elfogadott mértékegységek bevezetése (1925–31)
  • Aszabadkőműves páholyok bezárása (1935. október 14)[5][6]

Jogi reformok[4]

[szerkesztés]
Vallásunk sohasem követelte meg a nőktől, hogy alacsonyabban álljanak a férfiaknál. Amit Isten parancsol a férfinak és a nőnek az, hogy együtt fedezzék fel a tudás és a tudomány világát. (…) A török nőnek a legfelvilágosultabbnak, legtisztességesebbnek, legerkölcsösebbnek kell lennie a világon.

– Atatürk[7]

  • 1930-ban anők részleges, majd1934. december 5-én teljes politikai jogot kaptak (jogot a választásra és a választhatóságra).
  • Amuszlim bíróságok bezáratása, a muszlim jog, asaría eltörlése. (1924–1937)
  • Szekuláris jogszabályok átvételeSvájcból és más nyugat-európai országokból. (1924–1937)
  • Új büntetőtörvénykönyv bevezetéseolasz modell alapján. (1926. március 1.)
  • Az állam és az egyház elválasztása, melyet azalkotmányban is rögzítettek. (1937.február 5.)

Oktatási és kulturális reformok[4]

[szerkesztés]
A kultúra jelentése: olvasni, megérteni, látni, feldolgozni, amit látunk, gondolkodni és kiművelni az elmét.

– Atatürk[8]

  • A vallási iskolák eltörlése,nemzeti oktatási rendszer bevezetése (Az oktatás egységesítése) (1924. március 3.)
  • Új török ábécé bevezetése, melyet alatin ábécé alapján hoztak létre. Mindenkinek kötelező volt megtanulni az új írást, azarab írást betiltották. (1928. november 1.)
  • A Török Nyelvintézet(Türk Dil Kurumu) és a Török Történelmi Társaság(Türk Tarih Kurumu) létrehozása atörök nyelv és történelem kutatásához. (1931–1932)
  • Az egyetemi oktatási rendszer reformja. (1933. május 31.)
  • Művészetek segítése (például szépművészeti múzeumok alapítása, támogatása).

Gazdasági reformok[4]

[szerkesztés]
  • Ipari létesítmények telepítése, fejlesztése.
  • A 16. század óta érvényben lévő, ún.kapitulációk (a külföldieknek adott kivételezett gazdasági/politikai jogok) visszavonása.
  • Atömegközlekedés és a közlekedéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése.
  • A tized fizetésének eltörlése.
  • Modernmezőgazdasági technikák és eszközök bevezetése, mintafarmok létrehozása.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ankara - Anıtkabir > 12. 23 NİSAN KULESİ (török nyelven). T.C. Kültür ve Turizm Bakanlığı. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  2. Remembering Atatürk. Hürriyet, 2008. november 11. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  3. USA PRD 75. o
  4. abcdefTTK
  5. "TURKISH BAN ON FREEMASONS. All Lodges To Be Abolished".Malaya Tribune, 14 October 1935, p. 5.The Government has decided to abolish all Masonic lodges in Turkey on the ground that Masonic principles are incompatible with nationalistic policy.
  6. Atatürk Döneminde Masonluk ve Masonlarla İlişkilere Dair Bazı Arşiv Belgeleri, Kemal Özcan
  7. Turkish Women and Their Rights. Atatürk Declares!. Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
  8. Culture. Atatürk Declares!. Ministry of Culture and Tourism. (Hozzáférés: 2017. január 18.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Törökország történelme
Anatólia
Szeldzsuk korszak
Oszmán Birodalom
Függetlenségi háború
Török Köztársaság
Lásd még
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Atatürk_reformjai&oldid=27064693
Kategória:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp