Ez a lap egy ellenőrzött változata
![]() | Ebben a szócikkben ahettita nyelv hangzói azÓKTCh.útmutatása alapján magyar ejtés szerint szerepelnek. |
Aszerdusz (vagyAszertu,hettitaAšertu/Ašerduš) ahettita vallás egyik anya- és termékenységistennője. Késői átvétele a nyugati sémi (amorita) Asertu kultuszának, aki viszont azonos azugaritiAtirattal. Ugyanezen istennő változataiAsera és Astaróth is.Elkunirsza (El-qōne-ereš,akkádulÉl, a Föld teremtője) hitvese. Tiszteletének első nyoma az1950-ben megtalált,CTH#342 számú,Elkunirsza és Aszerdusz vagyAszertu és a Viharisten címen ismert mitológiai táblákból ismert. A Viharisten nevét a szövegben mindenhol aDU logogrammal írták, amiTarhuntaszra utal, nem a késői változatára,Teszubra.
A táblák tizenkét töredékben maradtak fenn és azi. e. 14. századból származnak. A mítosznak több változata terjedt azókori Keleten, az istennő a csábító szerepet játssza, aki elutasításra talál. Aföníciai mítoszbanBaál elutasítja az istennő közeledését, a kánaáni változat aJózsef ésPutifárné történetben fogható meg.
A hettitaeposzban Aszerdusz a Viharistent kívánja meg. A Viharisten azonban nem kíván vele hálni. Aszerdusz annyira akarja az istent, hogy megfenyegeti: „szavaimmal teszlek tönkre" – amennyiben nem tesz eleget kívánságának. A Viharisten viszont férjét, Elkunirszát tájékoztatja Aszerdusz hűtlenségéről.
Elkinursza csak azt a tanácsot adja neki, hogy ijessze meg a feleségét. Aszerdusz tényleg megretten, amikor a Viharisten közli vele, hogy hetvenhét fiát meggyilkolta. Aszerdusz hét éven át sírt, ez hét aszályos esztendőt okoz a földön – ez a téma is megjelenik a bibliai József történetében az álomfejtéshez kapcsolódó hét szűk esztendő történetében.
Jellegzetes keleti mitológiai fordulattal Aszerdusz bánata kiengeszteli Elkinurszát, és végül a Viharistent bünteti meg: bezárja az Alvilágba. A bátyja kiszabadítására indulóIstár motívumánál ér véget a tábla, így az eposz befejezése ismeretlen.
Sorszám | Kép | CTH | Katalógusszám | Forráskiadás |
---|---|---|---|---|
1. | ![]() | 342.2.3.A | 1426/u | KBo 53,4 |
2. | ![]() | 342.2.1.A | Bo 1115 | KUB 60,11 |
3. | ![]() | 342.1.1.B | Bo 1556 | KUB 36,34 |
4. | ![]() | 342.1.1.A | Bo 2567 | KUB 36,35 |
5. | ![]() | 342.1.3.A | Bo 2769a | KUB 36,38 |
6. | ![]() | 342.1.2.A | Bo 3064 | KUB 12,61 |
7. | ![]() | Bo 3064 + Bo 3273 | KUB 36,37 | |
8. | ![]() | Bo 3064 + Bo 4306 | KUB 31,118 | |
9. | ![]() | 342.2.1.B | Bo 3077 | KUB 59,66 |
10. | ![]() | 342.2.2.A | Bo 3113 | KUB 59,65 |
11. | – | 342.2.4.A | Bo 3300 | – |
12. | – | 342.2.5.A | Bo 3466 |
Mint a táblázatból látható, a két utolsó töredéknek még nincs forráskiadása. A 11. számúra P. Dardano azStBoT2006-os 47. kötetében, a 12-re L. Miller a2004-es StBoT 46-ban hivatkozik.