1848-ban született, gazdag skót nemesi családban. Felsőfokú tanulmányait azEtonban és acambridge-i Trinity Egyetemen(Trinity College) végezte. Politikai pályafutásának kezdete 1874-ben történt, amikor beválasztották az angol parlament alsóházába(House of Commons), amely társaság a brit felsőház(House of Lords) alatt tevékenykedett.
1885-ben keletManchester választókerület elnöke lett.Robert Gascoyne-Cecil, akkori miniszterelnök (aki egyébként a nagybátyja volt) kormányában pedig Skócia miniszterévé(Secretary for Scotland) nevezte ki. Később Írország minisztere (Secretary for Ireland, 1887), A kincstár első lordja (1892) és az alsóház vezetője is volt.
Arthur Balfour és a híressé vált 1917. november 2-án kiadottBalfour-nyilatkozat, a levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja
1902-ben távozó nagybátyja után őt választották miniszterelnökké. Vezetése alatt fejeződött be amásodik búr háború, illetve ekkor adták ki az 1902-es oktatási reformot. Kabinetjét sikeresnek tartották, azonban három év kormányzás nélkül végül mégis le kényszerült mondani. Ugyanis a vámtarifa-reform megvitatása közben kiütköztek a miniszterei közötti ellentétek, amelyek megosztották az egész Konzervatív Pártot. Balfour végül 1905. december 5-én benyújtotta lemondásátVII. Eduárd brit királynak, aki SirHenry Campbell-Bannermannt nevezte ki utódjává. Bannermann azonban egyéves kormányzása alatt nem tudta egységesíteni és megerősíteni a pártot, így az 1906-os választások alkalmával a Konzervatív Párt súlyos vereséget szenvedett a fölényes győzelmet arató Liberális Párttal szemben. A Konzervatív Párt vezére 1911-ig volt, ekkor Bonar Law váltotta le.
Később az idős politikusHerbert Asquith megbízására az admiralitás első lordja (1915-1916), majdDavid Lloyd George megbízására külügyminiszter (1916-1919) volt. Külügyminiszteri szolgálata alatt született meg a híres Balfour-nyilatkozat, 1917-ben. A levél a brit kabinet 1917. október 31-ei álláspontját mutatja, melyben a britek támogatják a cionistákat egy zsidó „nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával. A nyilatkozatot később bejegyezték aTörökországgal kötött párizsi békeszerződésbe és apalesztinai brit mandátumot létrehozó dokumentumba. (Bővebben:Balfour-nyilatkozat)
A politikától 1929-ben vonult vissza, s rá egy évvel 1930-ban elhunyt.
Ez a szócikk részben vagy egészben azArthur Balfour című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
H. Frumkin:A Peel-jelentés ellentmondásai / A. Jacob Ettinger:A Balfour-deklaráció története; ford. Abraham Ben-Cvi; Tip. Uhrmann, s.l., 1938 (Organizaţia uniunii nationale evreesti din Transilvania. Aviva-Barissia Habonin)
_(St_Edwards_Crown).svg)
.svg)
.png)
