Arlon városBelgiumban.Luxemburg tartomány ésArlon járás székhelye. FranciáulArlon, flamandulAarlen, németülArel. Lakosainak száma 26.000 (2005). Idegenforgalmi központ Belgium délkeleti részén. A városban és környékén franciául beszélnek, de elvétve még hallani a kihalóban lévő moselfrank dialektust is.
A római hódítást megelőző időkben a környéket aTreveri nevű kelta-germán törzs lakta. A települést Kr. e. 52-ben a rómaiak alapítottákOrolaunum néven,Tongeren ésTournai városokkal együtt a legrégibb belga városok közé tartozik. Kr.u. 46-ban a római úthálózatban a település lett aReims-Trier és a Tongeren-Metz útvonalak találkozási pontja. A városban feltárt gall-római maradványok, szobrok, emlékművek is tanusítják, hogy a város jelentős hasznott húzott kedvező fekvéséból, élénk kereskedelmi tevékenység folyt. A 3. századi germán invázió megszakította ezt a fejlődést, annak ellenére, hogy a város lakói még egy védelmi rendszert is kiépítettek a város köré (a fal egyik maradványa ma is látható).
A 10. században Arlon és környékéngrófságot, később őrgrófságot alakítottak ki. 1060-ban az első ismert arloni gróf,Walerán a Knipchen dombon építette fel kastélyát. A késő középkorban a grófságLimburggalperszonáluniót alkotott, majd 1214-tőlLuxemburg része lett.
1839-ben Luxemburg felosztásakor a grófságot egy belga és egy nagyhercegségi részre osztották. A belgákhoz került területet – bár lakossága a luxemburgit beszélte – hozzácsapták a francia nyelvű Luxemburg tartományhoz. A terület megosztásához az adott okot, hogy a belga részen nem volt egy olyan nagyobb város, ami a tartományi székhely funkciót el tudta volna látni. Ugyanakkor a város fekvése stratégiailag is nagyon értékes az észak-déli közlekedés szempontjából aBastogne-Arlon-Attert vonalon, és ez az út biztosította a Belga Királyság számára a 19. században a legrövidebb kapcsolatotLongwy ésLiège között. A következő években Arlonban közigazgatási épületek, bíróságok, múzeumok épültek és bővültek a város közúti kapcsolatai. 1976-ban Autelbas, Bonnert, Fouches, Guirsch, Heinsch és Toernich helységeket csatolták hozzá.
2004-ben a város, mint aMarc Dutroux gyilkossági ügy bírósági tárgyalásának helyszíne, tett szert szomorú nemzetközi nyilvánosságra.
Jupiter istennek szentelt gall-római oszlop másolata a város főutcáján
Arlon számos látnivalót kínál, mint az óvárosban aGrande Place és aPlace Leopold, továbbá a 17. században épült Szent Donát templom; a neogótikus Szent Martin templom 1914-ből, melynek nagy orgonája 52 regiszteres. AGrand Rue elején található egy gallo-román oszlop másolata, amelyet Jupiter istennek szenteltek (az eredeti a régészeti múzeumban található).
A Luxembourgi Régészeti Intézet (L'Institut Archéologique du Luxembourg[2]) üzemelteti az arloni régészeti múzeumot,[3] amelyben Belgium egyik legnagyobb régészeti gyűjteménye kapott helyet és fontos gall-római antik gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeumban számos római szobor és ameroving korból származó sírmellékletek találhatók.
A városban még ma is látható a gall-római korból (Kr.u. 3. század) származó városfal egy maradványa, amely az egyik legrégebbi erődítmény egész Belgiumban.[4] A fal maradványai aRue des Ramparts utcában tekinthetők meg.
További látnivaló még az 1865-ben épült zsinagóga és a vasútállomás épülete 1885-ből.
Ez a szócikk részben vagy egészben azArlon című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
