Az állam neve, azArkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésűindián szófranciás ejtése. Az „arkönszó” (hallgat) kiejtést1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.
Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Északnyugati részén azOzark-hegység húzódik. Az Ozark-hegységet az állam közép-nyugati részén azArkansas folyó választja el aOuachita-hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj, keleten aMississippi völgye síkság.
Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. AHot Spring Nemzeti Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van.[2]
Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km², folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.
Arkansas-nak párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 és 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[3] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[4]
Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése, ezen a területen akvapa, akadó és azoszidzs törzsek éltek.
Az első európaiak a spanyol felfedező,Hernando de Soto expedíciójával érkeztek. A 16. század végén érték el ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították aMississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas aLouisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét – amely valószínűleg az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, akik a folyó mentén éltek – a spanyol, vagy francia felfedezők adták.[5]
1819.július 4-én alapították az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[6] és1836.június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.
A gyapotültetvények – amelyeket fekete rabszolgákkal műveltettek – a delta vidékén alakultak ki, más területeken pedig kisebb farmok voltak jellemzőek.
Arkansas aktív szerepet játszottTexasnak aMexikótól való elszakadási harcában. Atexasi forradalom (1835–1836) kirobbantásában valószínű, hogySam Houston és patriótái tervezték a felkelést1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[7] Amikor a harcok megkezdődtek, Arkansas-ból önkéntesek mentek a texasi csatamezőkre.
1846-ban, amikor amexikói–amerikai háború megkezdődött, Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.
Apolgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a, vagyis 111 115 ember fekete rabszolga volt.[8] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amíg az Egyesült Államok elnöke,Abraham Lincoln nem küldött csapatokatDél-Karolinába válaszul a Konföderációs erőktámadására Fort Sumternél.1861.május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során – melyben olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán, mintPatrick R. Cleburne generális ésThomas C. Hindman tábornok – kisebb csaták színhelye volt.
A rekonstrukciós években a kongresszus1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s1874-ben új alkotmányt hoztak létre.
Az 1874-es év a kormányzóságért küzdő felek közötti frakciós harcok ideje volt. A kedélyek addig nem csitultak, amígUlysses S. Grant, az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooksot katonai támogatóinak feloszlatására.[9]
1881-ben törvénybe foglalták az állam hivatalos nevének helyesírását és kiejtését.
A rekonstrukciós idők után egyre több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, köztük kínai, olasz és szíriai munkások. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőségük nyílt saját föld tulajdonjogának megszerzésére. A kínai és az olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, a kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket taníttatták.[10]
A vasútvonalak építése egyre több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mintOzark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.
Az1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, ami kiélezte a politikai küzdelmeket, melyek végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezettek. Az1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, amelyek alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma a teljes lakosságnak 25%-át tette ki. Az1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam évtizedekre egypárt-rendszerűvé vált.[11]
A20. század elején a kőolajlelőhelyek felfedezése és a bauxitbányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[12]
1954-benLittle Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtania a középiskolába járóafroamerikai diákok számára, hogy megmentsék őket alincseléstől.Orval Faubus kormányzó az arkansas-iNemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteniDwight D. Eisenhower elnökkel,1957.szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskola bejáratához, hogy védelmezzék azt.
A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását, amíg az integráció megoldatlan marad.1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[13]
Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke az arkansas-i Hope városában született. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.
A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[14] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt.Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, 35 664 az ország határain belülről telepedett le.
A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2%-a nő.[15]
Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[17]Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.
Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[19] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás.Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[20]),
A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.
A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".
↑William D. Baker,Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission[2]Archiválva2008. május 27-i dátummal aWayback Machine-ben, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
Arkansas State Databases – Annotated list of searchable databases produced by Arkansas state agencies and compiled by the Government Documents Roundtable of the American Library Association.
.svg)
