Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Arkansas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. január 29.

Pontosságellenőrzött

Arkansas
Arkansas zászlaja
Arkansas zászlaja
Arkansas pecsétje
Arkansas pecsétje
Közkedvelt elnevezés: The Natural State
Mottó: Regnat populus (latin) – A nép uralkodik
NévadóQuapaw
Közigazgatás
FővárosaLittle Rock
Legnagyobb városLittle Rock
KormányzóSarah Sanders
Hivatalos nyelvangol
Postai rövidítésAR
ISO 3166-2US-AR
Felvétel az Unióba
sorrendben25.
dátuma1836.június 15.
Rangsor
terület szerint29.
népesség szerint33.
népsűrűség szerint34.
Népesség
Népesség3 011 524 fő(2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség19,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen137 732 km²
ebből víz2,09 %
IdőzónaCentral:UTC-6/DST-5
Szélességé. 33° – é. 36°30'
Hosszúságny. 89°41' – ny. 94°42'
Kiterjedés
kelet-nyugati385 km
észak-déli420 km
Domborzat
legmagasabb pont839 m
átlagmagasság198 m
legalacsonyabb pont17 m
Térkép
Arkansas weboldala
AWikimédia Commons tartalmazArkansas témájú médiaállományokat.

Arkansas (IPA: [ˈɑːrkənsɔː], kb. /arkönszó/) azAmerikai Egyesült Államok 25.tagállama. Az USAdéli államainak egyike. Fővárosa és egyben legnagyobb városaLittle Rock.

Neve

[szerkesztés]

Az állam neve, azArkansas a „folyó alsó folyásánál élő emberek földje” jelentésűindián szófranciás ejtése. Az „arkönszó” (Hallgat hallgat) kiejtést1881-ben törvénnyel tették hivatalossá.

Földrajz

[szerkesztés]
Arkansas határa

Arkansas hat másik állammal határos: északonMissourival, keletenTennessee-vel ésMississippivel, délenLouisianával, nyugatonTexasszal ésOklahomával. Keleti határát nagyban meghatározza aMississippi folyása.

Földrajzilag sokszínű állam, hegyvidékek éppúgy megtalálhatóak itt, mint a Mississippi folyó síksága. Északnyugati részén azOzark-hegység húzódik. Az Ozark-hegységet az állam közép-nyugati részén azArkansas folyó választja el aOuachita-hegységtől. A déli része erdővel borított dimbes-dombos táj, keleten aMississippi völgye síkság.

AMississippi folyó az állam keleti határán folyik. AzArkansas és Mississippideltája gazdagtermőföldet biztosít arizs, agyapot, aszójabab és abúza számára.

Ozark természetes szépsége évente sok turistát vonz. AHot Spring Nemzeti Park termálforrását sok gyógyulni vágyó látogatja. Az Euréka forrásnak 63 kútja van. A Hot Springs Mountain (Ouachitas) 47 forró gyógyvizű forrása van.[2]

Arkansas tavainak együttes területe 2 428,11 km², folyóinak hossza 15 610,6 km és 9 712,46 km² erdőség.

Tavak

[szerkesztés]
  • Ctherine tó
    Ctherine tó
  • Chicot tó
    Chicot tó
  • Conway tó
    Conway tó
  • Hamilton tó
    Hamilton tó

Folyók

[szerkesztés]
  • Arkansas folyó
    Arkansas folyó
  • Columbia gát a Ouachita folyón
    Columbia gát a Ouachita folyón
  • South-Fourchelafave folyó
    South-Fourchelafave folyó
  • White folyó
    White folyó

Nemzeti parkok, természetvédelmi területek

[szerkesztés]
  • Buffalo National River
    Buffalo National River
  • A Hot Spring Nemzeti Park légi felvétele
    A Hot Spring Nemzeti Park légi felvétele
  • Arkansas folyó
    Arkansas folyó
  • Crowleys State Park
    Crowleys State Park

Éghajlat

[szerkesztés]

Arkansas-nak párás szubtrópusi éghajlata van, kivéve az északi felföldeken, ahol nedves szárazföldi éghajlat uralkodik. Arkansas közvetlenül nem határos a Mexikói-öböllel, mégis nagy mennyiségű forró, párás légtömegek jutnak el idáig. A nyár párás és forró és mérsékelt kevésbé párás a tél. A nappali hőmérséklet Little Rock környékén 32 °C nyáron, és 10 °C télen. Az évi átlagos csapadék mennyisége 1 000 és 1 500 mm között mozog. A levegő páratartalma északon valamivel alacsonyabb mint délen.[3] A hóesés nem jellemző, de előfordulhat. Mennyisége nem haladja meg az átlagos évi 13 cm-t.[4]

Történet

[szerkesztés]
Arkansas állam CapitoliumaLittle Rockban

Mielőtt a megkezdődött a fehérek nyugati irányú terjeszkedése, ezen a területen akvapa, akadó és azoszidzs törzsek éltek.

Az első európaiak a spanyol felfedező,Hernando de Soto expedíciójával érkeztek. A 16. század végén érték el ezt a területet, s itt töltöttek egy telet. A francia felfedezők, Marquette és Joliot több mint egy évszázaddal később érkeztek ide. Az első francia települést 1686-ban alapították aMississippi és az Arkansas folyók egybeömlésénél. Arkansas aLouisiana Purchase szerződés keretén belül került az Egyesült Államok tulajdonába. Nevét – amely valószínűleg az illinois indián nyelvből ered, s jelentése az emberek, akik a folyó mentén éltek – a spanyol, vagy francia felfedezők adták.[5]

1819.július 4-én alapították az Arkansas Territóriumot (Territory of Arkansaw),[6] és1836.június 15-én az Egyesült Államok 25. tagállama lett.

A gyapotültetvények – amelyeket fekete rabszolgákkal műveltettek – a delta vidékén alakultak ki, más területeken pedig kisebb farmok voltak jellemzőek.

Arkansas aktív szerepet játszottTexasnak aMexikótól való elszakadási harcában. Atexasi forradalom (18351836) kirobbantásában valószínű, hogySam Houston és patriótái tervezték a felkelést1834-ben Washington (Arkansas) pincéiben.[7] Amikor a harcok megkezdődtek, Arkansas-ból önkéntesek mentek a texasi csatamezőkre.

1846-ban, amikor amexikói–amerikai háború megkezdődött, Thomas S. Drew arkansas-i kormányzó önkéntes csapatokat küldött az Egyesült Államok hadseregébe.

Apolgárháború előtt az állam teljes lakosságának 25%-a, vagyis 111 115 ember fekete rabszolga volt.[8] Arkansas nem akart belépni a Konföderációba egészen addig, amíg az Egyesült Államok elnöke,Abraham Lincoln nem küldött csapatokatDél-Karolinába válaszul a Konföderációs erőktámadására Fort Sumternél.1861.május 6-án Arkansas kivált az Unióból. Az állam a polgárháború során – melyben olyan kiváló emberek harcoltak a Konföderáció oldalán, mintPatrick R. Cleburne generális ésThomas C. Hindman tábornok – kisebb csaták színhelye volt.

A rekonstrukciós években a kongresszus1868 júniusában Arkansas-t ismét felvette az Egyesült Államok államai közé. Később a konzervatív demokrata erők visszanyerték hatalmukat, s1874-ben új alkotmányt hoztak létre.

Az 1874-es év a kormányzóságért küzdő felek közötti frakciós harcok ideje volt. A kedélyek addig nem csitultak, amígUlysses S. Grant, az Egyesült Államok elnöke nem utasította Joseph Brooksot katonai támogatóinak feloszlatására.[9]

1881-ben törvénybe foglalták az állam hivatalos nevének helyesírását és kiejtését.

A rekonstrukciós idők után egyre több emigráns kezdett szivárogni az állam területére, köztük kínai, olasz és szíriai munkások. Ugyanebben az időben feketék is a delta vidékére költöztek, mivel lehetőségük nyílt saját föld tulajdonjogának megszerzésére. A kínai és az olasz munkások hamarosan feladták a földművelést, a kereskedelem területén találtak megélhetést, s gyermekeiket taníttatták.[10]

A vasútvonalak építése egyre több embernek adott munkát. A vasutak hozzásegítettek a fejlődéshez olyan területeken is mintOzark, ahol a kisgazdák nagy erőfeszítéssel tudták csak megművelni földjeiket.

Az1880-as években a mezőgazdaság súlyos válságba került, ami kiélezte a politikai küzdelmeket, melyek végül egyfajta koalíciós megoldáshoz vezettek. Az1890-es években Arkansas követte a többi déli államot, amelyek alkotmányilag megfosztották a feketéket és a szegény fehéreket jogaiktól. Ebben az időben a feketék száma a teljes lakosságnak 25%-át tette ki. Az1900-as évek elején a demokrata párt kiterjesztette a jogokat minden fehérre, s az állam évtizedekre egypárt-rendszerűvé vált.[11]

A20. század elején a kőolajlelőhelyek felfedezése és a bauxitbányák feltárása lendületet adott a gazdaságnak, de nem tudtak mindenben lépést tartani.[12]

1905 és1911 között többnémet,szlovák ésír emigráns érkezett az államba. A németek és a szlovákok az állam keleti részén, aPrairie néven ismert területen telepedtek le, míg az írek délkeleten alkottak közösségeket. A németekkatolikusok, a szlovákokevangélikusok voltak, az írek pedig többnyireprotestánsok azészak-írországiUlster környékéről.

Tüntetések Little Rock városában

1954-benLittle Rock magára vonta az egész nemzet figyelmét. A központi kormánynak kellett védelmet nyújtania a középiskolába járóafroamerikai diákok számára, hogy megmentsék őket alincseléstől.Orval Faubus kormányzó az arkansas-iNemzeti Gárdát vezényelte ki a fekete diákok védelmére. Miután háromszor is próbált kapcsolatot teremteniDwight D. Eisenhower elnökkel,1957.szeptember 25-én 1000 ejtőernyőst küldött az iskola bejáratához, hogy védelmezzék azt.

A központi bíróság elrendelte a középiskola bezárását, amíg az integráció megoldatlan marad.1959-ben a Little Rock integrált középiskola ismét megnyílt.[13]

Bill Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke az arkansas-i Hope városában született. Elnöksége előtt Arkansas kormányzójaként szolgált.

Népesség

[szerkesztés]
Népesség különböző években
ÉvNépességVált. (%)
18101 062
182014 2731244%
183030 388112,9%
184097 574221,1%
1850209 897115,1%
1860435 450107,5%
1870484 47111,3%
1880802 52565,6%
18901 128 21140,6%
19001 311 56416,3%
19101 574 44920%
19201 752 20411,3%
19301 854 4825,8%
19401 949 3875,1%
19501 909 511−2%
19601 786 272−6,5%
19701 923 2957,7%
19802 286 43518,9%
19902 350 7252,8%
20002 673 40013,7%
20102 915 9189,1%
Arkansasnépsűrűségi térképe

A 2006. évi becslések szerint Arkansas lakosainak száma 2 810 872,[14] amely az előző évhez viszonyítva 1,1%-os 105 756 fő), a 2000. évi adatokhoz képes pedig 4% (105 756 fő) növekedést mutatott. Ez magában foglalja a természetes növekedést is (52 214 fő), ahol a születések száma 198 800 s a halálozások száma 146 586 volt.Az emigránsok száma az egész állam területén 57 611 fő volt, ebből 21 947 más országból, 35 664 az ország határain belülről telepedett le.

A teljes lakosság 48,8%-a férfi és 51,2%-a nő.[15]

Arkansas lakossága az északkeleti sarokbanPerry ésArkansas megyékben koncentrálódott.[16]

A rassz szerinti megoszlás a következő:

  • fehér, európai származású 81,1%
  • afroamerikai 15,7%
  • kevert 1,3%
  • ázsiai származású 1,0%
  • őslakosság, indián leszármazott 0,8%
  • Csendes-óceáni szigetvilágból származók 0,1%.

Arkansas lakosainak többsége származásukat tekintve német, angol származású.[17]Az Ozark északnyugati részén és az állam középső részein többnyire európai származásúak élnek, addig keleten és délen afroamerikai közösségek vannak.

Vallás

[szerkesztés]
  • Keresztény: 86%
    • Protestáns: 78%
    • Baptista: 39%
    • Methodista: 9%
    • Pünkösdi: 6%
    • Church of Christ: 6%
    • Assemblies of God: 3%
    • Más protestáns: 15%
    • Római katolikus: 7%
    • Orthodox keresztény: <1%
    • Mormon: <0,5%
    • Más keresztény: <1%
  • Más vallás: <1%
  • Nem vallásos: 14%[18]

Legnagyobb városok

[szerkesztés]
  • Little Rock
    Little Rock
  • Fort Smith
    Fort Smith
  • Hot Springs
    Hot Springs
  • North Little Rock
    North Little Rock

Közigazgatás

[szerkesztés]
Arkansas megyéi
Bővebben:Arkansas megyéinek listája

Az állam 75 megyéből áll.

Gazdaság

[szerkesztés]

Az állam össz népi termése 2005. évben 87 billió dollár volt. Az egy háztartásra jutó kereset 2004. évben 35 295 dollár volt a U.S. Census Bureau adatai szerint.[19] Az állam agrikulturális termékei a csirke, a tojás, a tej és tejtermékek, a szójabab-, cirokárpa-, gyapot-, rizs-, termesztés, marha és disznó tenyésztés. Ipari termékei az élelmiszer feldolgozás, elektromos berendezések gyártása, különböző fém termékek, gépek előállítása, papír gyártás, papír termékek, bróm és vanádium előállítás.Arkansas északnyugati sarkában van a Wal-Mart főhadiszállása, amely a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi vállalkozása.[20]),

A legutóbbi években az állam keleti részén autó alkatrészeket előállító cégek létesültek. Conway városában van az iskolabuszok gyára.

A turisztika is nagyon fontos bevételt biztosít. Az állam egyik beceneve a "Természetes állam".

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. Arkansas State Geography. [2008. július 20-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  3. Average Annual Precipitation - ArkansasArchiválva2008. szeptember 4-i dátummal aWayback Machine-ben. Spatial Climate Analysis Service,Oregon State University. Published 2000. Last Hozzáférés ideje: 2008-09-04.
  4. [1]Archiválva2008. október 1-i dátummal aWayback Machine-benNCDC atNOAA.
  5. Linguist list 14.4. [2008. december 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
  6. Arkansas history - Arkansas heritage. [2008. augusztus 11-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  7. Taylor, Jim: Old Washington State Park Conserves Town's Heyday. [2007. szeptember 9-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  8. Historical Census Browser,1860 US Census, University of VirginiaArchiválva2007. augusztus 23-i dátummal aWayback Machine-ben, Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  9. Brooks-Baxter War - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  10. William D. Baker,Minority Settlement in the Mississippi River Counties of the Arkansas Delta, 1870–1930, Arkansas Preservation Commission[2]Archiválva2008. május 27-i dátummal aWayback Machine-ben, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.)
  11. http://www.oldstatehouse.com/educational_programs/classroom/arkansas_news/detail.asp?id=800&issue_id=36&page=3Archiválva2009. január 15-i dátummal aWayback Machine-ben"White Primary" System Bars Blacks from Politics - 1900, Spring 1987, p.3,The Arkansas News, (Hozzáférés 2008. szeptember 4.
  12. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás. Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 612. oldal.
  13. Little Rock Nine - Encyclopedia of Arkansas. (Hozzáférés: 2008. szeptember 4.)
  14. Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2005 (CSV). 2005 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division. [2008. április 18-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 15.)
  15. Arkansas QuickFacts from the US Census Bureau. [2011. január 4-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  16. http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt
  17. Archivált másolat. [2011. január 4-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  18. American Religious Identification Survey, 2001. [2008. szeptember 13-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  19. Arkansas QuickFactsArchiválva2011. január 4-i dátummal aWayback Machine-ben from the US Census Bureau
  20. Staff Writer. "Fortune Global 500."CNN/Fortune. 2007. Hozzáférés 2007. november 8.

További információk

[szerkesztés]
Tagállamok
USA
Tagállamokmegyéi
Szövetségi kerület
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
Arkansas megyéi
Arkansas megyeszékhelyei
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arkansas&oldid=27824933
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp