Azargon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalannemesgáz,rendszáma 18,vegyjele:Ar. AFöldlégkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége (inert). Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög „argosz” szóból származik, jelentése „tétlen”. A név alacsony reakciókészségére utal.
Az argon nagy nyomásra azideális gáztörvénynek ellentmondóan „reálisan” viselkedik. Ennek többek között az a következménye, hogy egy 200baros gázpalack kb. 7%-kal több argont tartalmaz, mint amennyi az ideális gáztörvény alapján várható lenne.
Az argon nem mérgező, mégis – anitrogénhez hasonlóan – kiszorítja alevegőből alégzéshez szükséges oxigént, és fulladást okozhat. Mivel nehezebb, mint a levegő, a talaj közelében és mélyedésekben koncentrálódhat.
Az argon és az argontartalmúhegesztésivédőgáz-keverékek legfontosabb felhasználási területe a fémfeldolgozó iparban alkalmazott védőgázos hegesztési, illetve plazmatechnológiák. E technológiáknál rendkívül fontos az ívfény és a fémolvadék környezeti atmoszférától (levegőtől) való védelme, elválasztása, amit védőgázok biztosítanak.
Hegesztés- és vágástechnika: plazmahegesztéshez és -vágáshoz védőgázként
Búvárkodás: száraz ruhák töltésére, remek hőszigetelő képessége miatt
Építkezés: hőszigetelt üveg készítésénél a két üvegréteg közé
Élelmiszeriparban: csomagológázként, kódja: E 938
Reklám/dekoráció: fénycsövek töltésére. Az argonnal töltöttneoncső kék színnel világít
Izzólámpák: 10–20% nitrogénnel keverve izzólámpák töltésére használják, mert rossz hővezető, és jelenlétében az izzószál magasabb hőmérsékletre hevíthető, így fénykibocsátása is nagyobb.
Nevének eredete a görög argosz, jelentése:tétlen;[5] utalással arra, hogy más anyagokkal nem lép reakcióba.
Előfordulását a levegőben márHenry Cavendish is feltételezte 1785-ben. Az argont 1894-ben fedezte felLord Rayleigh ésWilliam Ramsay. Kísérletükben kivonták azoxigént és anitrogént alevegő egy mintájából. Azt tapasztalták, hogy a nitrogénvegyületekből nyerhető nitrogén valamivel könnyebb, mint a levegőből kinyert nitrogén. Arra jutottak, hogy a levegőben található egy gáz a nitrogénnel keverve. A nemesgázok közül az argont fedezték fel elsőként.
Cseppfolyósított levegő ismételt frakcionált lepárlásával állítják elő. Az így kapott gázban még kb. 4% oxigén és 1% nitrogén van, valamint nemesgázok. Az oxigént hidrogénnel való elégetéssel vagy folyékony kénnel távolítják el.
Az ívhegesztésnél a nitrid- és oxidképződést csak 99,6%-os argontartalom fölött lehet megakadályozni.
Az argonnak a természetben három stabilizotópja fordul elő:40Ar (99,6%),36Ar (0,34%), és38Ar (0,06%). A természetben előforduló, hosszú (1,25·109 év)felezési idejű40K radioaktív bomlásakor 11,2% valószínűséggel40Ar is keletkezik. (Mellette 88,8% eséllyel40Ca). Ezt kőzetek kormeghatározásakor használják.
Erdey-Grúz Tibor:Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 63–64. o.
Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 35. o.
Hans Breuer:Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 76–77. o.ISBN 963-9471-35-6
Dr. Otto – Albrecht Neumüller:Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 1 kötet., 204–205. o.ISBN 963-10-3269-8
N. N. Greenwood – A. Earnshaw:Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. 2 kötet., 1217–1224. o.ISBN 963-19-5255-X
