| Zalaszentgrót | |||
 | |||
| A Batthyány-kastély a kőhíddal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Baracskai József (Szentgrót Most)[1] | ||
| Irányítószám | 8790 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5665 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 86,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 74,65 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 49″,k. h. 17° 04′ 44″46.946944444444,17.07888888888946.946944°N 17.078889°EKoordináták:é. sz. 46° 56′ 49″,k. h. 17° 04′ 44″46.946944444444,17.07888888888946.946944°N 17.078889°E | |||
  Zalaszentgrót Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Zalaszentgrót weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazZalaszentgrót témájú médiaállományokat. | |||
ZalaszentgrótZala vármegye északkeleti részén, aZala folyó völgyében elhelyezkedő város, aZalai-dombságban, aZalaapáti-hát területén, aZalaszentgróti járás központja. A településhez tartozik Kisszentgrót, Tüskeszentpéter, Csáford,Zalakoppány, Zalaudvarnok és Aranyod településrész.[3][4] A városban polgárőrség működik.[5]
AFöldrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neveSzent Geroldra, a város templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert –ZentGyrolth alakban.[6]
Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevetSzent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a város neve közvetlenül a Gellértszentté avatását követő évekből, tehát a11. század végéről származik.[7][8]
ZalaszentgrótKözép-Európában, aKárpát-medencében,Magyarország nyugati vármegyéje,Zala északkeleti részén, a róla elnevezettjárásban fekszik. AZala folyó völgyében elhelyezkedő város közigazgatási területe aZalai-dombság három kistáját, aZalaapáti-hátat, azAlsó-Zala-völgyet és aZalavári-hátat is érinti.
Vizeit aZala gyűjti össze, s vezeti aKis-Balatonon keresztül aBalatonba. Patakjait számos helyen halastóvá duzzasztották, illetve a téglagyártás alapanyag-szükséglete miatt az évek során több bányató is létrejött.
A településhez tartozó Csáfordon jelentősrézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások soránkelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.
A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett aSavariától 30,Mogetianától pedig 25 mérföldre lévőMaestriana település.
A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott.
Az1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban. Mai részét képezhetiCsornokháza középkori település is.[9]
Az1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyetKanizsa1600-as eleste utánvégvárrá alakítottak át, mely később aRákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.
A18. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, grófBatthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása.1830-banmezővárosi rangra emelkedett,1854-ben saját jegyzőséget kapott.1867-ben posta,1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is.1887-ben vált járási székhellyé, ahova1892-ben érkezett meg az első vonatTürje felől, majd1895-ben márBalatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt.1896-banóvoda létesült, illetve bevezették atelefont a településre.
A sok áldozatot követelőelső világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. Az első világháború alatt, a szentgróti járás főszolgabírája, köztiszteletben állóboldogfai Farkas Kálmán (1880-1944), erélyesen lépett fel a helyi árdrágítók ellen, akik erősen visszaéltek az első világháború alatt kialakult helyzettel. Amásodik világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sokzsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.
Amásodik világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetet, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége voltid. Antall József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr.Beresztóczy Miklós prelátus,Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapestiLengyel Intézet vezetői – prof. dr.Zbigniew Załęski ésZdzisław Antoniewicz, valamintAngelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt,Hajdú István százados volt. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.
A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött.1950-benKisszentgrótot, majd1963-banAranyodot ésTüskeszentpétert a településhez csatolták. 1978 végén, amikor az addigVeszprém megyéhez tartozóKeszthelyt és aKeszthelyi járást Zala megyéhez csatolták, aZalaszentgróti járást a Keszthelyibe olvasztották. Végül1984-benCsáford,Tekenye,Zalaudvarnok ésZalakoppány beolvasztása mellettvárossá, egybenvároskörnyéki központtá alakult a település, de vonzáskörzete valamivel kisebb lett a korábbijárásnál. A helyiek szívesen emlegetik Zalaszentgrótot a "századik magyar városként", aminek annyi alapja van, hogy 1984. január 1-jén tizenkét település egyidejű várossá nyilvánításával a magyar városok száma 97-ről 109-re nőtt, tehát e tucatnyi település mindegyike a "századiknak" tekintheti magát.
Arendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egyéticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd2001-bentermálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NaturAqua ásványvízpalackozó üzem.
A 2010-es önkormányzati választás napján az 1984 óta Zalaszentgróthoz tartozóTekenye ismét önálló községgé alakult.[10][11]
Ahogy országszerte, úgy Zalaszentgróton is egyre kevesebb a gyermek, egyre kevesebb a diák. A város önkormányzatának döntése értelmében ezért a 2004/2005-ös tanévben a Csányi László és a Zrínyi Miklós Általános Iskolát összevonták. A város és környezete általános iskolásai így jelenleg a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolában tanulhatnak.
Gimnáziumi és szakiskolai képzés az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Béri Balogh Ádám Tagintézményében folyt a 2011/2012-es tanév végéig . A korábban különálló iskola pár éve lett a keszthelyi központú intézmény része lett, de önkormányzati határozat alapján a 2012/2013-as tanévtől be integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába.[20]
A Batthyány-kastélyban1950 óta gyógypedagógiai intézmény működik,1995 tavaszától Koncz Dezső Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon, Különleges Gyermekotthon és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Zalaszentgrót néven.[21]
A zalaszentgróti Erkel Ferenc Zeneiskola az 1966/67-es tanévtől működött önálló zeneiskolaként 2012-ig, amíg szintén be nem integrálták a Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium, és Alapfokú Művészeti Iskolába. Zala megyében – Nagykanizsa és Zalaegerszeg után – ez volt a harmadik zeneiskola.[22] Ezen kívül művészeti képzés még a Városi Művelődési Központ Könyvtár és Alapfokú Művészeti Iskolában folyik.[23]
Zalaszentgróton régóta élénk táncélet zajlik. Legismertebb az 1982-ben alakult Szentgrót Táncegyüttes,[24] de egyre nagyobb elismertséget szerzett az Avisura Táncegyüttes is feloszlásáig. Az utánpótlást a Kisbojtár és a Százszorszép gyermek néptánccsoportok nevelik ki, de Bad Girls és Broadway néven modern tánccsoportok is működnek.[25][26] A Kisbojtár néptánccsoporttal táncol a Cinege néptánccsoport is. A Kisbojtár tagjai 13-17 évesek a Cinege néptánccsoport tagjai 12-14 évesek. Közös táncaik: Palatkai táncok és Kalocsai (lassú, friss) táncok.
A csáfordi szőlőhegyben található Villa Negra épülete nyaranta festők és szobrászok alkotótáborának ad otthont.[27]
A művelődési házban rendszeresek a kiállítások, amelyekhez gyakran kulturális és sportnapok, illetve közel negyven éve Tárlat Kupa néven neves sakkverseny is kötődik.[28]
A város és kistérségének ellátását a zalaszentgróti Egészségügyi Központ végzi. Az intézmény huszonegy szakrendeléssel és heti kétszáz szakórával várja a környék lakosait.[29]
A városban ezen kívül háziorvosi rendelők, két fogászati magánrendelés és két gyógyszertár működik.[30]
 | Bővebben:Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonal |
Rövid szárnyvonal köti össze aBoba–Bajánsenye-vasútvonalban fekvőZalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon2007.március 4. óta nincs személyszállítás. A vasútvonalBalatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be.
Érdekesség, hogy a várost érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal, melynek állomása a Május 1. utcában lett volna.[31]
Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is periferiális szerepet játszik. Fontosabb útjai egyike a7336-os út, amelyKeszthely északi agglomerációjából vezet idáig,Zalaszentlászlón keresztül. AZala nyugati partján fekvő Aranyod városrészét, illetve az ott elhelyezkedő, korábban hozzá csatoltZalakoppány falut pedig aZalaapátitólZalacsányon átZalabérig húzódó7352-es út köti össze egymással és más távolabbi településekkel. A 7352-es út innen északnak továbbhaladvaZalabérnél torkollik a Sümeg ésZalaegerszeg között húzódó7328-as útba, amelyen a város összeköttetésben áll a megyeszékhellyel. A Zalaszentgrót-Zalaegerszeg közti utazás másik kézenfekvő alternatívája: Zalacsányig a 7352-esen és onnan tovább a76-os főúton.Türjével (és azon keresztülSümeggel) a7353-as út köti össze a várost.
Zala vármegye más városaihoz viszonyítvaautóbuszjáratokkal való ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorbanZalaegerszeg,Keszthely ésSümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mintBudapest,Győr,Szombathely vagyTapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.
Az eredeti tervek szerint érintette volna a 87-es főút, melyet Lövőtől, a 84-es útból kiágazva Sopronhorpács irányában Kőszegig, onnan Szombathely, Rum, Mikosszéplak, Zalaszentgrót, Karmacs, Hévíz érintésével Keszthelyig építették volna ki, de erre megfelelő mennyiségű pénz nem gyűlt össze, mivel Ausztria kizárólag a Bécs és a Balaton közti legrövidebb összeköttetést, azaz a 84-es főutat támogatta anyagilag.[32]
A településen 1920-ban alapították aZalaszentgróti Spartacust, amely 1994 óta Zalaszentgróti VFC néven működik. Legnagyobb sikerei idejében NB III-as volt, jelenleg a megyei I. osztályban játszanak, ahol a 2012–2013-as szezonban az első helyen, a 2013–2014-es szezonban a 3. helyen végeztek Rózsa László edző vezetése mellett.[33] A városrészek futballcsapatai közül a Zalakoppány SE és a Zalaudvarnoki SK korábban a megyei III. osztály Keleti csoportban szerepeltek.[34]
A város sportegyesületei közé tartozik a 2002-ben alakult Zalaszentgróti Shotokan Karate-Do Egyesület, mely fennállása óta több nemzetközi és nemzeti korosztályos bajnokságon sikeresen szerepelt. Versenyzői között több ob, EK, vb győztes és dobogós van. 2004 óta folyamatos szervezői azA.J.K.A.-I SzövetségArchiválva2021. február 4-i dátummal aWayback Machine-ben nyári nemzetközi instruktori táborának. 2007-ben az Egyesület megkapta Zala Megyei Közgyűlésétől Zala Megye Ifjúsági Sportjáért Nívódíjat.
A városban működő legmagasabb osztályban szereplő sport klub a Zalaszentgróti Teke Klub, melyet 1994-ben alapítottak. Jelenleg a teke NB I Nyugati csoportjában játszik. Az első csapat négy sávos pálya híjánAndráshidán játssza hazai mérkőzéseit. A csapat meccseinek eredménye és a tabellán elfoglalt helyea tekesport.hu honlaponArchiválva2016. október 25-i dátummal aWayback Machine-ben érhető el. A klub tartalék csapata a teke NB III Nyugati csoportjában játszik. Emellett a klub szentgróti pályáján rendeznek városkörnyéki bajnokságot ahol a klub játékosai és a sport kedvelői összemérhetik tudásukat.
A Zalaszentgróti Fitness Klub 1997-től biztosít sportolási lehetőséget a fitnesz és a testépítés helyi kedvelőinek.[35] Az egyesület fennállásának 20. évfordulója alkalmából 150 növény ültetésével megújította az edzőteremnek otthont adó vasútállomás mellett található 6600 m2-es Béke liget növényállományát az általuk 2014-ben alapított "Az Én Fám – az Én Városom – gyermekeinknek – gyermekeinkért" elnevezésű program keretében.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6634 | 6575 | 6263 | 6004 | 5957 | 5775 | 5704 | 5665 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,4%, cigány 1,93%, német 1,56%. 61,2% római katolikusnak, 1,05% reformátusnak, 1,1% evangélikusnak, 11,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (23,6% nem nyilatkozott).[36]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 1,2% cigánynak, 0,2% ukránnak,0,1-0,1% szerbnek, örménynek, bolgárnak és szlovénnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[37]
.svg)
