Még a legtöményebbsósavban,kénsavban éssalétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek királyának is nevezték. Akirályvízként ismert tömény sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegyében keletkezőnitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja.
Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinafémek és néhány igen ritka, mesterségesen előállítottradioaktív elem előzi meg.
Az aranyatunciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.) mérik. 12 uncia = 373,24 g.
Az tiszta arany könnyen nyújtható, lágyfém, akár 0,0001 mm (azaz 0,1 µm vagy 100 nm) vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst).
Az ékszerészet – kis kopásállósága miatt – különböző fémekkel készített ötvözeteit használja.Ezüst vagyréz hozzáadásával 18 karátos (75% arany) és 14 karátos (58,33% arany) ötvözeteket készítenek, ezek szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek kémiai ellenálló-képessége drasztikusan csökken,savak,lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem alkalmazzák. Az aranypalládiummal vagy egyre inkább az olcsóbbnikkellel készített ötvözete a könnyű fehérarany, aplatinával alkotott ötvözete pedig a nehéz fehérarany.
Az arany a természetben elemi állapotbantermésarany ésércásványok (pl.arzenopirit) formájában fordul elő. Vegyületei többféle módon előállíthatók. Kis aranytartalmú ércekből, vagy korábbi bányászatból visszamaradt – akkor meddőnek minősült – kőzetekbőlcianidokkal oldják ki lúgos közegben, így cianid-komplexek képződnek. Ebbőlcink hozzáadásával kiválik az arany:
Az arany a higannyalamalgámot képez, ezért vele a szemcse vagy por nagyságú aranyat a homoktól, kőtörmeléktől el lehet választani. Ezután a higanyt hevítéssel elpárologtatják és tiszta arany marad vissza. Ezt a módszert alkalmazzák pl. a brazil aranymosók de a magyararanyászok is így jártak el a múltban. Mivel a higany mérgező, ez a mód a cianidoshoz hasonlóan szintén veszélyezteti a környezetet.
A természetben a csillagokban lejátszódó nukleáris folyamatok során keletkezik, és csakszupernóva-robbanások alkalmával szóródik szét az univerzumban. Ez magyarázza ritkaságát.
Mesterséges aranytalliumból történő előállítására reaktorban, elemátalakítás révén van lehetőség. Ennek költsége azonban két nagyságrenddel meghaladja a természetes arany bányászatáét és a keletkező nemesfém mennyisége is rendkívül csekély, így a gyakorlatban nem alkalmazzák.
Aközépkor és akorai újkorévszázadaiban számos alkimista kísérletezett abölcsek kövének létrehozásával, hogy annak segítségével ólomból színaranyat állíthassanak elő. Az ilyen kémiai művelet azonban lehetetlen.
AKongói Demokratikus Köztársaságban nagy mennyiségben található arany bányászatához kapcsolódó erőszakos cselekedetekért egyes civil szervezetek az elektronikai vállalatokat teszik felelőssé, amennyiben illegálisan, a feketepiacról szerzik be a termékeik (laptopok, mobiletelefonok) előállításához szükséges alapanyagok egy részét.[2][3]
Becslések szerint az emberiség a történelem előtti időktől 2014 végéig nagyjából 165 ezer tonna aranyat termelt ki, amennyi együttesen egy kb. 25 méter átmérőjű gömböt töltene meg.[4]
Az arany apénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz, fontos szerepet játszik a világkereskedelemben.Arisztotelész szerint a jó pénz előállítási költségének rendkívül magasnak kell lennie, így nem lehet korlátlanul növelni a mennyiségét, és ezért válik kívánatossá az emberek szemében. Ezért fogadják el áruik vagy munkaerejük ellenértékeként, ezért tartják ebben a megtakarításaikat, és fogadják el mérceként, amikor valaminek az értékét kell meghatározni. Arisztotelész szerint ezen követelményeknek az arany és az ezüst felel meg. Már azókorban működtek aranybányák a világ számos pontján, amelyeket általában azuralkodó felügyelt. A kibányászott arany a kincstárba került, majd feldolgozták.
Apénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek, amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyébleletekkormeghatározásában is.
AközépkoriMagyarországon az arany volt a legfontosabb fizetőeszköz, magának a pénznemnek a neve isarany volt. Néha elébe tették a bányászás, illetve verés helyét (például:körmöci arany). A magyar aranytermelés központjai Körmöcbánya mellett Erdélyben voltak. Európa aranytermelésének ekkoriban mintegy 80%-át Magyarországon bányászták. 1325-től 1375-ig évente körülbelül négy tonna aranyat bányásztak hazánkban, azonban a kitermelés fokozatosan csökkent, a 14. század első harmadában másfél tonna lehetett.[5]
Azújkorban, a papírra nyomottbankjegyek megjelenése után is az országok által kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a különbözőbankokban őrzöttaranytartalék volt. A második világháborút követően kialakítottBretton Woods-i rendszerben részt vevő államok megállapodtak, hogy tartalékaikat elsősorbanamerikai dollárban tartják, azEgyesült Államok pedig garantálta a dollár mindenkori átválthatóságát - egy fix árfolyamon - aranyra. A rendszer 1971-ben összeomlott, miutánNixon elnök egyoldalúan visszavonta a dollár aranyra konvertálhatóságát, amit a dollár inflációja, és az amerikai fizetőeszköz mögötti aranyfedezet csökkenése kényszerített ki. Így ma már egyetlen fejlett állam pénze sincs az aranyhoz kötve, de a legtöbb országdevizatartalékai között van arany.[6]Kincsfelhalmozási szerepe a pénzfedezetkénti alkalmazás megszűnése ellenére megmaradt.
Mivel a jelenlegi pénzek nem felelnek meg Arisztotelész fent idézett követelményeinek, sokan inkább aranyban kívánják tartani befektetéseiket, ezt az igényt hivatott kielégíteni az úgynevezettbefektetési arany.
Az arany árfolyamát a kereslet és a kínálat határozza meg.
Kémiai állandósága, valamint hidegen is könnyű alakíthatósága és megjelenése miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.
Az aranytartalmú készítményeket bizonyos ízületi betegségek gyógyítására napjainkban is hatékonyan alkalmazzák. A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből adódó kis reakcióképessége, nem allergén jellege, valamint könnyű alakíthatósága miatt nagy a szerepe.
Az aranynak nincs tápértéke, azonban a szállodaiparban felhasználják luxusételek díszítésére, mivel az aranyfüst látványos, és az egészségre sem ártalmas.
Az aranyipari felhasználása: Cassius-bíbor aranykolloid aszerves kémiában, aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő ablakok azépítkezésben, nem oxidálódó elektromos kontaktus az áramkörgyártásban és félvezetőiparban. Felhasználják az orvosi műszerek gyártásában is. Az ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és másdivatkellékek gyártása is jelentős.
Azamerikaiak által felbocsátottVoyager űrszondák aranybevonatú rézlemezbe vésve viszik magukkal az emberiséget és a Földet bemutató sematikus üzenetet.[7]
Mátyás királyKörmöcbányán vert aranyforintjaMátyás pénzreformja után az aranyforint előlapjára a korábbi királyi címer helyett az ország védőszentje, aPatrona Hungariae került
„Ha a férfiak arannyal, ezüsttel, drágakővel hatalmukba kerítik az asszonyokat, sokakat becstelenségre késztetnek, megvesztegetik a bírákat, és számtalan erkölcstelenséget követnek el, nem a fémeket kell okolni, hanem a férfiak lángra gyújtott, gonosz szenvedélyét.”
↑Nagy Béla: Van-e arany a magyar földben? Természet Világa, 1998. II. különszám, pp. 57-60; A cikk 1998-ig közli az összesen termelt mennyiséget (110 ezer tonna), amelyet az eltelt időszak termelési adataival összevetve kapjuk a 2014 végi 165 ezer tonnás mennyiséget, ami egy 25,36 méter átmérőjű gömböt tölt meg.
