A pályának a Naphoz legközelebb illetve legtávolabb eső pontját nevezzük perihélium és aphéliumpontnak. A perihéliumpont távolságát a Naptól perihéliumtávolságnak, az aphélium távolságát aphéliumtávolságnak nevezzük.
Azapszispont acsillagászatban egyégitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol- (ap- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (példáulFöldnél -geum,Napnál -hélium,csillagnál -asztron). Így példáulgeocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neveperigeum, ill.apogeum,heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, illaphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.
Az apszispontokat összekötő egyenes azapszisvonal.Elliptikus pálya esetén a két apszispont távolsága apálya nagytengelyét adja meg, amelynek a fele az egyik pályaelem.
Aperihélium és azaphélium szavakatJohannes Kepler[1] alkotta meg aNap körül keringő égitestek leírására. Aperi (görögül: περί, közel) és azap (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).[2]
