Bár virágai szépek, leginkábbgyomnövényként tartják számon, mivel gyors növekedése miatt a termesztett növényeket megfojthatja, és számos, burgonyaféléket (pl.burgonya,paprika,paradicsom stb.) megtámadó vírusfajta (pl. burgonya X vírus, sztolbur) köztes gazdája.[2] Észak-Amerikábaninváziós növénynek számít. Sűrű levélzetével elnyomja a többi növényt, csökkenti a termőföldek hozamát; becslések szerint az USA-ban 1998-ban 377 milliódollárt meghaladó veszteségeket okozott.[3]
0,5-2 méteresre megnövő, csavarodószárúkúszónövény. Kiterjedt gyökérzetének köszönhetően (2,5 éves korára akár 4 méter mélyre is lehatol) hosszabb száraz időszakokat is képes elviselni.Levelei szív vagy nyíl formájúak, 2–5 cm hosszúak, 1–3 cm-es levélnyéllel. Avirágok júniustól szeptemberig nyílnak, tölcsér alakúak, 1-2,5 cm átmérőjűek, 10–15 mm hosszúak, fehérek vagy halvány rózsaszínűek, 5 sötétebb rózsaszín sugárirányú csíkkal. A csészéktől távolabb két kis előlevél van. Önmeddő virágait rovarok porozzák be. Augusztus és október között érik bemagja, toktermésenként 1-4 darab.
Az apró szulák főként gabonanövények ésévelő termesztett növények termőterületein okoz problémát. Növényenként átlagosan 600 magot hoz, kompetitív környezetben kevesebbet. A magok 95%-ának héja felkeményedik, áthatolhatatlanná válik az éréskor, így a talajban akár 28 évig is csíraképesek maradnak. Egyetlen 5 cm-es függőleges gyökérdarabból képes regenerálódni, újrahajtani. Ha egy területen megjelenik, vegetatív terjedése is számottevő, évente 3 métert képes sugárirányban szétterjedni.
Gyomor- és bélhurut ellen, nagyobb dózisban a gyanta-glikozidok miatt hashajtóként használható,[4][5] ugyanakkor erős hatása miatt veszélyes is lehet.[6] Egyéb gyógyhatásaira nincs elegendő tudományos bizonyíték.[6] A homeopátiában hátfájás csillapítására alkalmazzák.[forrás?]
↑Priszter Szaniszló:Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 90., 244., 342. o.ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
↑Ábrahám Rita, Érsek Tibor, Kuroli Géza, Németh Lajos, Reisinger Péter: A paprika betegségei. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem
↑Coombs, E. M., et al., Eds. (2004).Biological Control of Invasive Plants in the United States. Corvallis: Oregon State University Press, 151.
Ez a szócikk részben vagy egészben aConvulvulus arvensis című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
