Tizenkét apostolnak nevezzük akeresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a NázáretiJézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik. A szó a görögaposztolosz (απόστολος) szóból ered, jelentése: küldött, forrása azapostello ige, melynek jelentése kiküldeni. Az apostolokról aBiblia könyvei között azevangéliumokban és azApostolok cselekedeteiben olvashatunk.
Albrecht Dürer:A négy apostol. János evangélistát, Pétert, Pált és Márkot ábrázolja (utóbbi nem volt apostol).[1]
A szöveg csak Tizenkettőnek nevezi a tizenkét apostolt. A tizenkettes szám az ókori Izraeltizenkét törzsére utal. A három szinoptikusevangélista leírja az apostolok névsorát, ezek között vannak eltérések.
„A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás ésMáté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett.”
Márk (3,16kk) leírása a felsorolás sorrendjét kivéve megegyezik Mátééval. Márk Jakabnak és Jánosnak melléknevet is adott, ők a mennydörgés fiai.
Lukács (6,13kk) felsorolásában a kánai Simont zelótának nevezi, Tádét pedig Júdásnak, Jakab testvérének.
AJános-evangélium nem sorolja fel az apostolokat, viszont megemlíti őket. János evangéliumában két ízben megjelenik Natánael (1,45kk; 21,2), akiről aszinoptikusok nem beszélnek. Nem mondja róla, hogy apostol, viszont Jézus feltámadása után az apostolok közösségében említi. Natánaelt a szinoptikusBertalannal szokás azonosítani, ugyanis az Apostolok cselekedeteiben (1,13) a felsorolásban neve Bertalan helyén áll.
Galátziabeliekhez írt levél 1. rész - " 19. Az apostolok közül pedig mást nem láttam, hanem csak Jakabot, az Úr atyjafiát. "
Iskarióti Júdás, miután Jézust elárulta, öngyilkos lett. Ezért Jézus mennybemenetele után azok közül, akik végig együtt voltak velük, az apostolok Júdás helyére Mátyást választották (1,15kk). A választás kritériumát így írja le a szöveg:Kell tehát, hogy azok közül, akik mindig velünk tartottak, amikor a mi Urunk, Jézus közöttünk járt-kelt, kezdve János keresztségétől egészen mennybevétele napjáig, valaki velünk együtt tanúskodjék feltámadásáról.
Az Apostolok cselekedeteinek nagy alakja Tarzuszi Saul, aki a Damaszkuszi úton találkozott Jézussal. Megtért, és az eddigi üldöző Saulból új nevet kapott, ő lettPál, apogányok apostola (Róm 11,13) lett. Ő olyan apostol, aki csak a feltámadott Jézussal találkozott, Jézus életében nem volt a tanítványa.
AzÚjszövetség a legtöbb apostol életéről nem sok adatot közöl. Gyakran megelégszik csak nevüknek említésével. Péterről, Jánosról, és az áruló Júdásról van több részlet, illetve Szent Pálról. Jelentős azonban a Biblián kívüli hagyományképződés az apostolok személyével kapcsolatban. Ezekről részletesebben az egyes apostolok szócikkei szólnak.
A tizenkét apostol kiválasztása az evangéliumok szerint
„Összehívta tizenkét tanítványát, s hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék a tisztátalan lelkeket, és meggyógyítsanak minden betegséget, minden gyengeséget. A tizenkét apostol neve a következő: Az első Simon, más néven Péter, aztán testvére András, Zebedeus fia, Jakab és testvére János, Fülöp és Bertalan, Tamás és Máté, a vámos, Jakab, Alfeus fia és Tádé, a kánai Simon és a karióti Júdás, aki később árulója lett”
„"Ezután fölment a hegyre, és magához hívta azokat, akiket akart. Azok hozzá mentek. Tizenkettőt rendelt, akiket apostoloknak nevezett, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzhessék az ördögöket. Ezt a tizenkettőt rendelte: Simont, akinek a Péter nevet adta, Jakabot, Zebedeus fiát, Jánost, Jakab testvérét, ezeket elnevezte Boanergesznek, vagyis a mennydörgés fiainak, 18Andrást, Fülöpöt, Bertalant, Mátét, Tamást, Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánai Simont 19és az iskarióti Júdást, aki később elárulta"”
„"Ezekben a napokban történt, hogy kiment a hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Amikor megvirradt, odahívta magához tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, s apostoloknak nevezte őket: Simont, akit Péternek hívott, testvérét, Andrást, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Alfeus fiát, Jakabot és a Zélótának nevezett Simont, aztán Júdást, Jakab testvérét, és a karióti Júdást, aki később árulója lett."”
„"Az első tanítványok. Másnap megint ott állt János két tanítványával, s mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: "Nézzétek, az Isten Báránya!" E szavak hallatára a két tanítvány Jézus nyomába szegődött. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: "Mit akartok?" Így feleltek: "Rabbi - ami annyit jelent, mint Mester -, hol lakol?" "Gyertek, nézzétek meg!" - mondta nekik. Elmentek vele, megnézték, hol lakik, s aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott. A kettő közül, aki János szavára követte, az egyik András volt, Simon Péter testvére. Reggel találkozott testvérével, Simonnal, s szólt neki: "Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet", s elvitte Jézushoz. Jézus ráemelte tekintetét, s így szólt hozzá: "Te Simon vagy, János fia, de Kéfa, azaz Péter lesz a neved." Másnap Galilea felé tartva találkozott Fülöppel. Felszólította: "Gyere és kövess!" Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel és elmondta neki: "Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek a fiát." "Jöhet valami jó Názáretből?" - kérdezte Natánael. "Gyere és győződjél meg róla!" - felelte Fülöp. 47Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: "Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság." Natánael megkérdezte tőle: "Honnét ismersz?" Jézus így válaszolt: "Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál." Natánael erre felkiáltott: "Rabbi (azaz: Mester), te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!"”
Az újszövetség az említett Tizenkettőn és Pálon kívül másokat is apostoloknak nevez.
Szintén apostolként tartjuk számon azt a férfit is, akit azAz apostolok cselekedetei nevével és származásával együtt mutat be: „József, a ciprusi származású levita, akit az apostolokBarnabásnak neveztek el, ami azt jelenti, hogy a vigasztalás fia”.
A tizenkét apostol mellett szerepel a Bibliában ahetven tanítvány, azonban őket nem nevezi meg az Újszövetség, csak a későbbi egyházi hagyomány.
Kallózófa– vértanúságának eszközére utal. Vértanúsága ugyanis egy posztófeldolgozóhoz kötődik, aki kallózófával a szerszámával agyonverte, amikor az apostolt ledobták a jeruzsálemi templomból
A képeken az apostolokat az attribútumaikkal ábrázolták. Az ikonográfiában attribútumnak[2] nevezik azokat a jelképes, jelvényszerű tárgyakat, esetleg ember- vagy állatalakokat, melyek az ábrázolt személyt vagy allegóriát teszik felismerhetővé és érthetővé. Az attribútumok többnyire az ábrázolt személy kezében, oldalán vagy lábánál vannak és mindig életének egy fontos eseményére vagy vértanúságára utalnak.