| Aphelidea | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
| ||||||
| Szinonimák | ||||||
Aphelidiomycota Tedersooet al. 2018 | ||||||
| Nemzetségek | ||||||
| Hivatkozások | ||||||
AWikimédia Commons tartalmazAphelidea témájú kategóriát. |
AzAphelidea (ICZN,ICN szerinti név:Aphelidiomycota) agombák országának törzse, avalódi gombák (Eumyceta) alországának testvérkládja, azAphelidiomyceta egyetlen ismert tagja.[2]
Típusnemzetségét, azAphelidiumot 1885-ben írta leWilhelm Zopf, de jelenlegifilogenetikai kapcsolatai 2014-ig nem voltak egyértelműek. Ekkor Karpov et al. azOpisthosporidia főtörzsbe sorolták a későbbi Rozellomyceta testvércsoportjaként.[1][3] A 20. század elején azAphelidiumot a gombaszerűéletciklusú, deamőboid trofikus szakaszúMonadinea csoportba sorolták, míg az 1950-es évektől aRhizopoda tagja volt, majd bár az Aphelidea életciklusának és ökológiájának tanulmányozása folytatódott, a későbbi rendszertanok nem tartalmazták.[3]
Tedersoo et al. kimutatták, hogy az Opisthosporidiaparafiletikus csoport, mert aRozellomyceta – aRozellida és aMicrosporidia kládja – a valódi gombák és az Aphelidea közös csoportja előtt alakult ki.[2] Bár a hátulsó ostorral rendelkező zoospórák miatt egyértelmű volt azOpisthokonta kládba tartozása, gombák közé sorolása vitatott volt: Gromov 2000-ben, illetve Karpovet al. 2013-ban alaposan értekeztek az Aphelidia filogenetikai kapcsolatairól, és leírták, hogy eredetileg különösen levezetett „gombaállatoknak” – gombaszerű életciklusú, de amőboid trofikus állapotú élőlényeknek – tekintették, majd protisztáknak is tekintették a Rhizopoda osztály Proteomyxida rendjében.[4]
2019-ben azAmoeboaphelidium achnanthis kivételével minden faj hajtásmorfológiáját leírták.[4] Adlet al. ugyanez évi rendszertana a – közben parafiletikusnak kimutatott – Opisthosporidiába sorolta.[1]
Letcheret al. 2019-ben az Aphelidea fajaihoz morfológiai, életciklus-, ökológiai és genetikai határozót írtak le.[4]
Globálistranszkriptomelemzéssel Torruellaet al. 2019-ben igazolták a gombákfagotróf eredetét.[5]
Genomjai kicsik, jelentős genomkompakciót mutatnak.[6]
Polimeráz-láncreakcióval sokszorosítható 18S rDNS-e gombaspecifikusprimerek (például UF1, AU4) használatával. AParaphelidium 18S rDNS-ében 243 bp-osdeléció történt, mely a legközelebbi rokon kládokban nem található.[7]
Az Aphelidea az Aphelidiomyceta egyetlen kládja, ésmonotipikus: egyetlen rendje azAphelida, egyetlen családja azAphelidae. 4 nemzetsége azAphelidium,Paraphelidium,Amoeboaphelidium ésPseudoaphelidium.[1] 2019-ben 15 faja volt ismert, ebből azAphelidium 7, azAmoeboaphelidium 5, aParaphelidium 2, aPseudaphelidium 1 fajt tartalmazott.[4] APseudaphelidium volt az egyetlen nemzetség ekkor, melyről nem volt molekuláris adat elérhető.[4]
Többnomen dubium is ismert a kládban: azAphelidium lacerans de Bruyne 1890csírázását de Bruyne nem figyelte meg, és elülső ostort ésklorofilltartalmú szemcséket tartalmazó zoospórákat írt benne le. Ennek egy szinonimáját is létrehoztaOlpidium lacerans néven. Sparrow 1960-ban elutasította e faj gombák közé sorolását a klorofilltartalmú zoospórákra hivatkozva, de nem kérdőjelezte meg a nemzetségbe sorolását. Dangeard szintén 1890-ben hasonló taxont írt le, de nem figyelte meg annak csírázását, így ő sem tudta igazolni azAphelidiummal való kapcsolatait.[4]
Amőboid zoospórái legalább 2állábtípust (filopódium vagylamellipódium) alakíthatnak ki.[8] AzAphelidium chlorococcorum állábai emellett tollszerűek vagy kúposak lehetnek.[4] Mitokondriális cristái csőszerűek vagy lamellárisak.[1] Magja szabálytalan alakú, közvetlen közelében 6mitokondrium van.[4]
Egyes fajok zoospórái ostora egyszerűsödött vagy megszűnt.[4]
AzAmoeboaphelidiumot eredetileg ostor nélkülirajzósejtűként írta le Scherffel 1925-ben, de a hátulsó ostorral rendelkező zoospóra ősisége és az Opisthokonta ismertetőjegyekénti elismertsége miatt Karpovet al. 2013-ban azAmoeboaphelidium protococcarumot újravizsgálták, és korábban nem ismertálostort találtak. Ez „állandóan rögzült hátulsó kiemelkedésmikrotubulusokkal, így redukált ostornak tekinthető, így minden ismert Aphelidea-faj rajzósejtjei valóban opisthokont típusú zoospórák”. Ezt azA. protococcarum mellett azAmoeboaphelidium occidentale esetén igazolták is, de a többi, ultraszerkezetileg nem vizsgáltAmoeboaphelidium-faj esetén nem ismert.[4]
Zöld- éskovamoszatokendoparazitája,[8][4] illetve egysejtű fajaikparazitoidja, mert a gazdasejt tartalmát bekebelezik.[1]
Tengerben azoxigénminimum-zóna, azoxiklin és azanoxiás tengerfenék élőhelyein egyaránt megtalálható18S rRNS,CAZimek éscitokróm c-oxidáz alapján.[9]
Talajban közepesen alacsony foszfortartalmú, meleg mérsékelt övezetiniche-ekben ismert végleges név nélküli kládja.[10]
AzAphelidium,Amoeboaphelidium ésParaphelidium édes-, míg aPseudaphelidium tengervízben él.[4]
Fajai életciklusa hasonló:zoospórái amőbák.[8] Ezek a gazdasejt falához tapadva cisztát képeznek, melykitincsővel átfúrja a sejtfalat. Ezután annak tartalma a gazdába vándorol, majd fagotróf amőbává alakulva bekebelezi a gazdasejt tartalmát, nagy központi emésztő űröcskét létrehozva vörösbarnaexkréciós testtel. Ezután a parazita növekedése és magosztódásaiplazmódiumot hoznak létre, mely ovális vagy kör keresztmetszetű nyugvó spórát vagy a gazda falából kiszabaduló zoospórákat hoz létre.[1] AzAphelidiumsporangiuma körül nem hoz létre sejtfalat.[4]
Zöldmoszat-endoparazitaként azalgakultúrásbioüzemanyag-termelésre káros lehet.[8] Például azA. protococcarum aScenedesmus dimorphus parazitájaként hamar jelentősen csökkenti azalgatavakban élőS. dimorphus-populációt.[11]