Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk a Csongrád-Csanád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Apátfalva (egyértelműsítő lap). |
| Apátfalva | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szekeres Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6931 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2799 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,78 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 10′,k. h. 20° 35′46.166666666667,20.58333333333346.166667°N 20.583333°EKoordináták:é. sz. 46° 10′,k. h. 20° 35′46.166666666667,20.58333333333346.166667°N 20.583333°E | |||
  Apátfalva Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén | |||
| Apátfalva weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazApátfalva témájú médiaállományokat. | |||
Apátfalva (horvátul:Patfalva, Patvalva, Patfalvin[3])községCsongrád-Csanád vármegyében, aMakói járásban.
Makótól 10 kilométerre délkeletre, a magyar-román határ közvetlen közelében fekszik, aMaros jobb partján, aKörös–Maros Nemzeti Park határán. A kelet felől szomszédos településsel,Magyarcsanáddal teljesen egybeépült. További szomszédjai: észak felőlKirályhegyes, dél felőlNagycsanád(Cenad), nyugat és északnyugat felől pedigMakó.
Központján, nagyjából kelet-nyugati irányban végighalad az élénk nemzetközi forgalmat bonyolító43-as főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonalaSzeged-Makó és az országhatár felől is. Közigazgatási területén emellett, a központjától több kilométerre északra áthalad azM43-as autópálya is, amelynek csomópontja is van itt, az Apátfalva területét észak-déli irányban átszelő4425-ös úttal való keresztezésénél. Érinti még a község közigazgatási területét aGyula-Makó közti4434-es út is.
A hazai vasútvonalak közül Apátfalvát aMÁV 121-es számúKétegyháza–Újszeged-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt,Apátfalva vasútállomás. Az állomás a vasútvonal állomásainak viszonylatábanMagyarcsanád megállóhely ésMakó vasútállomás között helyezkedik el, fizikailag a településközpont északi szélén található, közúti megközelítését a 43-as főútból kiágazó, rövidke 44 322-es számú mellékút teszi lehetővé.
A község a környező városok irányából autóbusszal is elérhető.
Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, acsanádi monostor apátjáról kapta. Első fennmaradt okleveles említése1334-ből valóPothfalua, azaz Pátfalva néven.[4] Ekkor már volt temploma.
1469-ben Kemecsei Jánoscsanádi egyházmegyei pap hazafelé utazásában megszállt a faluban; de éjjel rablók törtek rá, s elvették pénzét, ruháit és az ékszereit. A rablókat még az éjjel elfogták, majd felakasztották őket.[4]
1514.május 23-án itt szenvedett vereségetDózsa György előhadaBáthori István temesi ispán ésCsáky Miklós csanádi püspök seregeitől.
1552-ben Ahmet bégTemesvár bevétele után teljesen elpusztította, úgy hogy az 1555. és 1561. évi adóösszeírások pusztának mondják.[4] Száz évig puszta volt.1647-ben, amikor acsanádi püspök javait összeírták, Apátfalva még mint puszta telekként jelent meg.[4]
Mint gazdátlan területet Apátfalva pusztát 1649 decemberébenII. Rákóczi György Fejér Ábrahámborosjenői lovas vitéznek adományozta.[4] Ekkor tájt kezdtek itt megtelepülni katolikus magyarok, mert grófPálffy Tamás püspöknek már nyolc tallér évi adót fizettek.[4] Kis-Apátfalva nevet adtak neki, s ez a név ment át a hivatalos használatba is. Amikor 1654-ben gróf Pálffy, 1660-ban Macripodari püspökök királyi oltalomlevelet kaptak birtokaikra, e falu következetesen Kis-Apátfalvának volt nevezve.[4]
1686-ban Apátfalva is elpusztultMakóval együtt.[4] Ekkor legfeljebb 8-10 család lakott itt,[4] majd a szegedi vesztes csatáról visszavonuló tatár csapatokDevlet Giráj kalga vezetésével elpusztították.
1751-ig tartozott a szerbkatonai határőrvidékhez; majd királyi rendelettelkamarai igazgatás alá jutott, s a marosi vagy aradi uradalomba osztották be.[4] Az uradalmi igazgatóság nagy buzgalommal látott hozzá, hogy a nagy határral rendelkező helységet lakosokkal szaporítsa. 1752–1756 között a környékbeli helységekből nagyobb számú magyarság telepedett ide.[4] 1762-ben egészen elvált a vele szomszédosCsanád kamarai falutól; s hozzá tartoztak ekkor Tárnok-puszta egészen, Szecső-puszta fele, Belez-puszta fele, továbbá az apátfalvi, szecsői és tárnoki szigetek.[4]1767-ben 128 magyar telkes gazda lakta; ezenkívül volt itt 47zsellér is. A családtagokkal együtt számuk 964 fő volt.[4] Ekkoriban lett ismét önállóplébánia. Ma is álló temploma ebben az időben épült. Az 1774. éviúrbéri összeírás adatai szerint már 146 telkes gazda és 60zsellér lakta.[4] Minthogy nádasa nem volt a helységnek, a lakosok házaikat szalmával vagy zsombékkal fedték. A téglából épült uradalmi kocsma azonban náddal lett befedve.[4]
A falu lakossága azután folyamatosan növekedett. 1820-ban tíz láb magas árvízvédelmi töltést emeltek védelmére, miután aMaros nyolc ház kivételével egy egész utcasort elsöpört.[4] Az1831-es kolerajárványban 137 ember halt meg.[4] Később újabbkolerajárványok jöttek, további áldozatokkal.[4] A templom tízregiszteres orgonájátifj. Kováts János szegedi orgonaépítő 1855-ben építette. A település lakossága 1890-ben már 5158 fő, akik összesen 1017 házban laktak.[4]
1919 tavaszán aromán hadsereg megszállta aTiszántúlt. A hadsereg ellátására rekvirálásokat rendeltek el, de a gyakorlatban a begyűjtés ezen lényegesen túlterjedt: „minden jármű, gép, termelési eszköz és alapanyag összegyűjtésére törekedtek”. Apátfalván a (mezőgazdasági) gépek teljes körű begyűjtésén túljúnius 21-re meghirdették a lábasjószágok rekvirálását is, ami a település gazdasági ellehetetlenítésén túl már a lakosság napi megélhetését is veszélyeztette. Az apátfalviak ezt megtagadták, és sokan a tanyavilágba menekültek. Bár a terhek mérséklése ellen mindent megtettek, még aszegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnökénél, grófKárolyi Gyulánál is panaszt tudtak tenni, de ő sem tudta elérni, hogy afrancia katonai hatóságok korlátozzák a románokat, így ajúnius 23-i új határidőt nem kerülhették el. Június 22-én este mintegy kétszáz apátfalvi férfi gyülekezett Csikota András tanyáján, hogy eldöntsék, mit tegyenek ebben a helyzetben. Mivel a rekvirálás megtagadása, valamint két, a tanyákon bujkálók után kutató román járőr lefegyverzése miatt megtorlásra lehetett számítani, úgy döntöttek, hogy másnap rátámadnak a faluban állomásozó román katonákra. A néhány puskán kívül csak ásókkal, kaszákkal, botokkal felszerelkezett lázadók előbb, több irányból támadva a vasútállomásról űzték ki a katonákat, majd a granicsárokat és csendőröket is megfutamították. Az összecsapásban két apátfalvi esett el, míg három román katonát utolértek és meglincseltek. Az ellentámadástól tartva sokanKirályhegyesen, valamint aMarostól délre fekvő, szerb ellenőrzés alatt álló területeken kerestek menedéket, míg az otthon maradók aSzáraz-ér gátján foglaltak el állásokat. A késő délelőtt kezdődő küzdelem addig tartott, amíg a lázadók muníciója el nem fogyott. A délutánBékéscsabáról érkező román egységek már csak a megtorlásban vettek részt. A két napig tartó vérengzésnek közvetlenül 32, összesen 39 ember esett áldozatul, 86 embert pedig börtönbe hurcoltak; közülük az utolsók1924-ben szabadultak.[5]
1950-benCsanád néven összevontákMagyarcsanáddal, de 1954-ben ismét önállósult.
Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
A település az1950-es megyerendezés előttCsanád vármegyeKözponti járásához tartozott.
2012.október 11-én ebben a faluban történt a Hummeres gázolásként elhíresült rendőrgyilkosság, mely az egész országot megrázta.
| Lakosok száma | 2977 | 2960 | 2886 | 2791 | 2828 | 2809 | 2777 | 2799 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 95%-amagyar, 5%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,5% (16,9% nem nyilatkozott).[7]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,4% románnak, 0,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,4% volt római katolikus, 3% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,4% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[8]
