Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Apátfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. április 10.3 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk a Csongrád-Csanád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Apátfalva (egyértelműsítő lap).
Apátfalva
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Apátfalva címere
Apátfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállásközség
PolgármesterSzekeres Ferenc (független)[1]
Irányítószám6931
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség2799 fő(2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület53,78 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′,k. h. 20° 35′46.166666666667,20.58333333333346.166667°N 20.583333°EKoordináták:é. sz. 46° 10′,k. h. 20° 35′46.166666666667,20.58333333333346.166667°N 20.583333°E
Apátfalva (Csongrád-Csanád vármegye)
Apátfalva
Apátfalva
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Apátfalva weboldala
AWikimédia Commons tartalmazApátfalva témájú médiaállományokat.

Apátfalva (horvátul:Patfalva, Patvalva, Patfalvin[3])községCsongrád-Csanád vármegyében, aMakói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Makótól 10 kilométerre délkeletre, a magyar-román határ közvetlen közelében fekszik, aMaros jobb partján, aKörös–Maros Nemzeti Park határán. A kelet felől szomszédos településsel,Magyarcsanáddal teljesen egybeépült. További szomszédjai: észak felőlKirályhegyes, dél felőlNagycsanád(Cenad), nyugat és északnyugat felől pedigMakó.

Megközelítése

[szerkesztés]

Központján, nagyjából kelet-nyugati irányban végighalad az élénk nemzetközi forgalmat bonyolító43-as főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonalaSzeged-Makó és az országhatár felől is. Közigazgatási területén emellett, a központjától több kilométerre északra áthalad azM43-as autópálya is, amelynek csomópontja is van itt, az Apátfalva területét észak-déli irányban átszelő4425-ös úttal való keresztezésénél. Érinti még a község közigazgatási területét aGyula-Makó közti4434-es út is.

A hazai vasútvonalak közül Apátfalvát aMÁV 121-es számúKétegyháza–Újszeged-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt,Apátfalva vasútállomás. Az állomás a vasútvonal állomásainak viszonylatábanMagyarcsanád megállóhely ésMakó vasútállomás között helyezkedik el, fizikailag a településközpont északi szélén található, közúti megközelítését a 43-as főútból kiágazó, rövidke 44 322-es számú mellékút teszi lehetővé.

A község a környező városok irányából autóbusszal is elérhető.

Története

[szerkesztés]

Középkor

[szerkesztés]

Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, acsanádi monostor apátjáról kapta. Első fennmaradt okleveles említése1334-ből valóPothfalua, azaz Pátfalva néven.[4] Ekkor már volt temploma.

1469-ben Kemecsei Jánoscsanádi egyházmegyei pap hazafelé utazásában megszállt a faluban; de éjjel rablók törtek rá, s elvették pénzét, ruháit és az ékszereit. A rablókat még az éjjel elfogták, majd felakasztották őket.[4]

1514.május 23-án itt szenvedett vereségetDózsa György előhadaBáthori István temesi ispán ésCsáky Miklós csanádi püspök seregeitől.

Török hódoltság

[szerkesztés]

1552-ben Ahmet bégTemesvár bevétele után teljesen elpusztította, úgy hogy az 1555. és 1561. évi adóösszeírások pusztának mondják.[4] Száz évig puszta volt.1647-ben, amikor acsanádi püspök javait összeírták, Apátfalva még mint puszta telekként jelent meg.[4]

Mint gazdátlan területet Apátfalva pusztát 1649 decemberébenII. Rákóczi György Fejér Ábrahámborosjenői lovas vitéznek adományozta.[4] Ekkor tájt kezdtek itt megtelepülni katolikus magyarok, mert grófPálffy Tamás püspöknek már nyolc tallér évi adót fizettek.[4] Kis-Apátfalva nevet adtak neki, s ez a név ment át a hivatalos használatba is. Amikor 1654-ben gróf Pálffy, 1660-ban Macripodari püspökök királyi oltalomlevelet kaptak birtokaikra, e falu következetesen Kis-Apátfalvának volt nevezve.[4]

Apátfalva, Nepomuki Szent János-szobor

1686-ban Apátfalva is elpusztultMakóval együtt.[4] Ekkor legfeljebb 8-10 család lakott itt,[4] majd a szegedi vesztes csatáról visszavonuló tatár csapatokDevlet Giráj kalga vezetésével elpusztították.

Újkor

[szerkesztés]

1751-ig tartozott a szerbkatonai határőrvidékhez; majd királyi rendelettelkamarai igazgatás alá jutott, s a marosi vagy aradi uradalomba osztották be.[4] Az uradalmi igazgatóság nagy buzgalommal látott hozzá, hogy a nagy határral rendelkező helységet lakosokkal szaporítsa. 1752–1756 között a környékbeli helységekből nagyobb számú magyarság telepedett ide.[4] 1762-ben egészen elvált a vele szomszédosCsanád kamarai falutól; s hozzá tartoztak ekkor Tárnok-puszta egészen, Szecső-puszta fele, Belez-puszta fele, továbbá az apátfalvi, szecsői és tárnoki szigetek.[4]1767-ben 128 magyar telkes gazda lakta; ezenkívül volt itt 47zsellér is. A családtagokkal együtt számuk 964 fő volt.[4] Ekkoriban lett ismét önállóplébánia. Ma is álló temploma ebben az időben épült. Az 1774. éviúrbéri összeírás adatai szerint már 146 telkes gazda és 60zsellér lakta.[4] Minthogy nádasa nem volt a helységnek, a lakosok házaikat szalmával vagy zsombékkal fedték. A téglából épült uradalmi kocsma azonban náddal lett befedve.[4]

A falu lakossága azután folyamatosan növekedett. 1820-ban tíz láb magas árvízvédelmi töltést emeltek védelmére, miután aMaros nyolc ház kivételével egy egész utcasort elsöpört.[4] Az1831-es kolerajárványban 137 ember halt meg.[4] Később újabbkolerajárványok jöttek, további áldozatokkal.[4] A templom tízregiszteres orgonájátifj. Kováts János szegedi orgonaépítő 1855-ben építette. A település lakossága 1890-ben már 5158 fő, akik összesen 1017 házban laktak.[4]

Az I. világháború után

[szerkesztés]

1919 tavaszán aromán hadsereg megszállta aTiszántúlt. A hadsereg ellátására rekvirálásokat rendeltek el, de a gyakorlatban a begyűjtés ezen lényegesen túlterjedt: „minden jármű, gép, termelési eszköz és alapanyag összegyűjtésére törekedtek”. Apátfalván a (mezőgazdasági) gépek teljes körű begyűjtésén túljúnius 21-re meghirdették a lábasjószágok rekvirálását is, ami a település gazdasági ellehetetlenítésén túl már a lakosság napi megélhetését is veszélyeztette. Az apátfalviak ezt megtagadták, és sokan a tanyavilágba menekültek. Bár a terhek mérséklése ellen mindent megtettek, még aszegedi ellenforradalmi kormány miniszterelnökénél, grófKárolyi Gyulánál is panaszt tudtak tenni, de ő sem tudta elérni, hogy afrancia katonai hatóságok korlátozzák a románokat, így ajúnius 23-i új határidőt nem kerülhették el. Június 22-én este mintegy kétszáz apátfalvi férfi gyülekezett Csikota András tanyáján, hogy eldöntsék, mit tegyenek ebben a helyzetben. Mivel a rekvirálás megtagadása, valamint két, a tanyákon bujkálók után kutató román járőr lefegyverzése miatt megtorlásra lehetett számítani, úgy döntöttek, hogy másnap rátámadnak a faluban állomásozó román katonákra. A néhány puskán kívül csak ásókkal, kaszákkal, botokkal felszerelkezett lázadók előbb, több irányból támadva a vasútállomásról űzték ki a katonákat, majd a granicsárokat és csendőröket is megfutamították. Az összecsapásban két apátfalvi esett el, míg három román katonát utolértek és meglincseltek. Az ellentámadástól tartva sokanKirályhegyesen, valamint aMarostól délre fekvő, szerb ellenőrzés alatt álló területeken kerestek menedéket, míg az otthon maradók aSzáraz-ér gátján foglaltak el állásokat. A késő délelőtt kezdődő küzdelem addig tartott, amíg a lázadók muníciója el nem fogyott. A délutánBékéscsabáról érkező román egységek már csak a megtorlásban vettek részt. A két napig tartó vérengzésnek közvetlenül 32, összesen 39 ember esett áldozatul, 86 embert pedig börtönbe hurcoltak; közülük az utolsók1924-ben szabadultak.[5]

1950-benCsanád néven összevontákMagyarcsanáddal, de 1954-ben ismét önállósult.

Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A település az1950-es megyerendezés előttCsanád vármegyeKözponti járásához tartozott.

2012.október 11-én ebben a faluban történt a Hummeres gázolásként elhíresült rendőrgyilkosság, mely az egész országot megrázta.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
2977
2960
2886
2791
2828
2809
2777
2799
20132014201720212022202320242025
Adatok:Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-amagyar, 5%-acigány nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,4% cigánynak, 0,2% németnek, 2,2% románnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 3,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 8,5% (16,9% nem nyilatkozott).[7]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 2,4% románnak, 0,3% németnek, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% bolgárnak, szlováknak és lengyelnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,4% volt római katolikus, 3% református, 0,7% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,4% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[8]

Önkormányzat és közigazgatás

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szentesi József (FKgP)[9]
  • 1994–1998: Szentesi József (független)[10]
  • 1998–2002: Vári Miklós (MSZP)[11]
  • 2002–2006: Szentesi József (független)[12]
  • 2006–2010: Varga Péter (MSZP)[13]
  • 2010–2014: Varga Péter (MSZP)[14]
  • 2014–2019: Szekeres Ferenc (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019–2024: Szekeres Ferenc (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2024– : Szekeres Ferenc (független)[1]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Mihály római katolikus templom1757-ből,1937-ben átépítve neoreneszánsz megfogalmazásban
  • Langó kápolna, amelyet egy gazdag helyi család építtetett a19. és20. század fordulóján
  • Első világháborús emlékmű
  • Nepomuki Szent János szobra
  • Dózsa György szobra az általános iskola előtt

Híres apátfalviak

[szerkesztés]

Plébánosok

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Apátfalva a színhelyeMóra FerencVolapük című elbeszélésének (megjelent aNádihegedű című kötetben).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abApátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 15.)
  2. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. abcdefghijklmnopqrsCsanád vármegye története 1715-ig - 2. kötet: A vármegye részletes története (Budapest, 1897) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)
  5. Marosvári Attila: Apátfalva, 1919: lázadás a román megszállás ellen (magyar nyelven). telex.hu, 2022. január 9. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. ApátfalvaHelységnévtár
  8. ApátfalvaHelységnévtár
  9. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  11. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  13. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  14. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  15. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  16. Apátfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Makó honlapján
  • Szabados József:A szent olvasó-társulat alapszabályai Apátfalván; Ottinger Ede, Makó, 1873
  • Takáts Lajos:Az apátfalvai nyelvjárás; Gaál László Ny., Makó, 1926 (Csanádvármegyei könyvtár)
  • Halász Péter: A termelőszövetkezeti mozgalom története Apátfalván; Akadémiai, Bp., 1975 (Agrártörténeti tanulmányok)
  • Banner János: Apátfalva néprajzi vázlata; József Attila Múzeum, Makó, 1990 (A makói múzeum füzetei)
  • Szigeti György:Fejezetek Apátfalva néprajzából. 1. Anyagi kultúra; Önkormányzat–Pátfalváért Egyesület, Apátfalva, 1999
  • Tóth Ferenc:Apátfalva; szerk. Blazovich László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Vargáné Antal Ilona:Egy apátfalvi asszony visszaemlékezései; Marosvidék Baráti Társaság, Makó, 2009 (Marosvidék füzetek)
  • Néprajzi tanulmányok Apátfalváról; szerk. Bárkányi Ildikó; Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2015
  • "...mint fatörzsből gyönge ága...". Apátfalva története és a csanádi térség a kezdetektől 1956-ig; szerk. Urbancsok Zsolt; 2. átdolg. kiad.; Önkormányzat, Apátfalva, 2016 (Bíbic-könyvek)
  • Vargáné Nagyfalusi Ilona–Vargáné Antal Ilona:Gyí, paci, paripa! Apátfalvi gyermekjátékok; Önkormányzat, Apátfalva, 2017 (Bíbic-könyvek)
  • Havas Gergé, në havaskodj! Népszokások Apátfalván; gyűjt. Szigeti György gyűjt., összeáll. Gombos András; Önkormányzat, Apátfalva, 2017 (Bíbic-könyvek)
  • Az összefogás története, 1997–2017; összeáll., szerk. Móricz Ágnes; Pátfalváért Egyesület, Apátfalva, 2018
  • Vargáné Antal Ilona:Kedves és fájó emlékeim; összeáll. Vargáné Nagyfalusi Ilona Mária, szerk. Móricz Ágnes; Önkormányzat–Vargáné Antal Ilona, Apátfalva, 2019
  • Apátfalva értékei. Az Apátfalvi Települési Értéktár elemei; összeáll. Vargáné Nagyfalusi Ilona Mária, szerk. Móricz Ágnes; Önkormányzat, Apátfalva, 2019–
  • Marosvári Attila.Vérengzés Apátfalván (1919. június 23–24.) – Erőszak, ellenállás és megtorlás a román katonai megszállás idején (pdf), Clio Kötetek 6. (magyar nyelven), Budapest: Clio Intézet.ISBN 978-615-6231-04-8 (2021). Hozzáférés ideje: 2022. január 14. 
  • Az apátfalvi dohánybeváltó
Megyei jogú városok
Csongrád-Csanád megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
AMakói járás települései
Csanád vármegye települései
Battonyai járás
Központi járás
Mezőkovácsházai járás
Nagylaki járás
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Apátfalva&oldid=28035753
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp