Azantikapitalizmus olyan eszmerendszer vagy mozgalom, amely kritizálja akapitalizmust mint gazdasági és társadalmi rendszert, és a kapitalizmus helyett más gazdasági modellek létrehozását szorgalmazza. A kapitalizmus az a rendszer, amelyben atermelési eszközök (pl. gyárak, föld, tőke)magántulajdonban vannak, és a profitmotívum dominál, míg az antikapitalista nézetek azt állítják, hogy ez a rendszer igazságtalanságokat, egyenlőtlenséget éskizsákmányolást eredményez.
Az antikapitalista eszmék a kapitalizmus megjelenésével párhuzamosan alakultak ki a 18-19. században. A korai kritikusok, mint példáulJean-Jacques Rousseau, a magántulajdon negatív hatásait hangsúlyozták. A modern antikapitalizmus egyik alapvető műveKarl Marx ésFriedrich EngelsKommunista kiáltványa (1848), amely a kapitalizmust a társadalmi igazságtalanságok és az osztályharc forrásaként írja le. A 19. században a munkásszervezetek, szakszervezetek és szocialista pártok a munkások kizsákmányolása ellen léptek fel, és egyenlőbb gazdasági rendszert követeltek. A 20. században az antikapitalista gondolatok a szovjet típusú szocializmusban, a harmadik világ felszabadító mozgalmaiban és a nyugati újbaloldali mozgalmakban (pl. 1968-as diáklázadások) kaptak új lendületet.[1][2]
Kritika a kizsákmányolás ellen: Az antikapitalisták szerint a kapitalizmusban a munkások által létrehozott érték nagy része a tőkéseké lesz, míg a munkások alulfizetettek maradnak.[3]
Egyenlőtlenségek elleni fellépés: A kapitalizmus a gazdasági egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, ahol a gazdagok egyre gazdagabbak, míg a szegények helyzete romlik.[4]
Alternatív rendszerek keresése: Az antikapitalizmus különböző alternatívákat kínálhat, mint például a szocializmus, kommunizmus, anarchizmus vagy más kooperatív gazdasági modellek.[5]
Az antikapitalisták a kapitalizmus hibáiként említik a dolgozók kizsákmányolását, a környezeti pusztítást (pl. erdőirtás, szennyezés), a profitérdek által vezérelt társadalmi egyenlőtlenségeket és a társadalom polarizálódását. Az antikapitalizmus célja tehát egy igazságosabb, egyenlőbb és fenntarthatóbb társadalmi-gazdasági rendszer kialakítása.[6]
Menet a tiszta energiáértPhiladelphiában 2016. július 24-én. A feliraton ez áll: "vessünk véget a kapitalizmusnak, mielőtt ő vet nekünk véget".
Az antikapitalizmus nem egyetlen ideológia, hanem különböző irányzatok gyűjtőneve, melyek lehetnek:
Szocializmus: Közös tulajdonon és a javak igazságosabb elosztásán alapul.
Forradalmi antikapitalizmus:Marxizmus éskommunizmus, amelyek radikális társadalmi átalakulást sürgetnek. Egy osztály nélküli társadalmat céloz meg, ahol megszűnik a magántulajdon.
Reformista antikapitalizmus: A kapitalizmus fokozatos átalakítása törvényes reformokkal, például a jóléti állam kiépítése vagy erős szociális háló létrehozása.[7]
Anarchizmus: Az anarchisták elutasítják a kapitalizmus mellett az állami hatalmat is, és közösségi alapú, hierarchiamentes rendszert javasolnak.[8]
Ökológiai antikapitalizmus: Környezetvédelmi szempontból kritizálja a kapitalizmust, mert az erőforrások kimerítéséhez és környezeti válságokhoz vezet és a környezeti problémák megoldását a kapitalizmus felszámolásában látja.
Antiglobalizációs mozgalmak: A globalizált kapitalizmus kritikája, amely szerint a multinacionális vállalatok dominanciája és a nemzetközi pénzpiac kizsákmányoló és egyenlőtlen rendszert hoz létre.
Bár az antikapitalizmus erőteljes társadalmi mozgalmakat inspirált, számos kritika is érte. A szocialista rendszerekben gyakran lassabb a gazdasági növekedés, és előfordulhatnak erőforráshiányok. A kommunista rendszerekben az állami kontroll gyakran az egyéni szabadságjogok csorbításához vezetett, valamint kritikusai szerint az antikapitalizmus nem mindig kínál életképes alternatívát a kapitalizmussal szemben.
Erik Olin Wright.Hogyan legyünk antikapitalisták a 21. században, Bázis könyvek ford.: Konok Péter:. Bp.: Open Books, 208. o. (2022).ISBN 9789635720736
Sáska Géza:Új társadalomhoz új embert és új pedagógiát! A XX. századi egyenlőségpárti és antikapitalista pedagógiákról; Gondolat, Budapest, 2011 (Universitas Pannonica)
Rosa Luxemburg:Tömegsztrájk. Tömegsztrájk, párt és szakszervezetek; ford. Csordás Gábor, előszó Lukács György, utószó Csepregi Dávid; Open Books, Budapest, 2023 (Bázis könyvek)
.jpg)
