Anthony Hopkins színész-honfitársa,Richard Burton szülővárosában, a walesiPort Talbotban nőtt fel. A színészóriás sikerén felbuzdulva választotta a színészi pályát. Szülei, Dick és Muriel egy kis pékség tulajdonosai voltak. Sokat dolgoztak, hogy egyetlen fiukat beírassák egy internátusba. Saját elmondása szerint igazi rosszcsont gyerek volt, aki utálta a többieket, és a tanulmányait is hanyagolta, egész egyszerűen nem szeretett iskolába járni.
Tizenhét évesen az apja „kidobta” a házból, mondván, élje a maga életét. A lézengő Hopkins ekkor került be egy ifjúsági drámaklubba, s gyorsan rájött, hogy a színészetet neki találták ki. Beiratkozott aWelsh College of Music and Drama in Cardiffba, majd1958-ban bevonult kétéves sorkatonai szolgálatra a brit hadseregbe. Ezt követőenLondonban felvették aRoyal Academy of Dramatic Artba, ott két évvel később végzett.
1963-ban a leicesteriPhoenix Theater társulatának tagja lett, majd1965-ben részt vett egy meghallgatáson, mivel a híresNational Theatre-be vágyott. Itt ebben az időben az általa nagyra tartott SirLawrence Olivier, a színház igazgatója közbenjárásának köszönhetően Hopkins a színi társulat tagja lett, mi több két évvel később már főszerepet játszott aHaláltánc című darabban.
Anthony Hopkins az elkövetkező évekbenNagy-Britannia egyik legelismertebb színészévé vált, aki eljátszhatott majd' minden klasszikus, nagy szerepet. ANational Theatre-ben hamar köztiszteletben álló művésszé küzdötte fel magát, bár sokszor megbotránkoztatta asznob színházlátogatókat alkoholizmusával.
A hatvanas évek végétől volt látható a nagyvásznon. Első jelentős filmszerepe Oroszlánszívű Richárd, az angol trónörökösAz oroszlán télen című nagyszabású kosztümös alkotásban, amely olyan nemzetközi sztárokat vonultat fel, mintPeter O’Toole vagyKatharine Hepburn.A fiatal színész remekel a családi trónviszályokkal átszőtt, göröngyös történet karakteres mellékszerepében, és begyűjti elsőBAFTA-díj-jelölését a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában. Ezek után gyakorlatilag csak televíziós filmekben látható, és csak elvétve vállal filmszerepet.
1974-ben látogatott el előszörLos Angelesbe, és teljesen beleszeretett a környékbe, olyannyira, hogy egy ideig ott is maradt, ám egyre többet ivott. Csak hosszú gyötrődések után ébredt rá arra, hogy ez így nem mehet tovább, és részt vett egy alkoholelvonó kúrán. Ennek köszönhetően állapota jelentős mértékben javult. Ezután még több mint tíz évig élt feleségévelLos Angelesben, és közben filmezett és tévéjátékokban is szerepelt.
1976-ban Bruno Hauptmann vádlottat alakítottaA Lindbergh-bébi elrablása című tévéfilmben, ezértEmmy-díjat kapott.1977-ben forgottA híd túl messze van, amelyben a kor legjelentősebb férfisztárjai mellett asszisztál. A háborús eposzt műfaja egyik csúcsaként szokás emlegetni, s habár a cselekmény inkább a nyers tényekhez ragaszkodik, a megannyi híres színész hozza az elvárható színvonalat. Ugyanebben az esztendőben még egy háborús filmben, aGyőzelem Entebbénél-ben is feltűnik, ám ez az alkotás már mérsékeltebb fogadtatásban részesül.
Az1977-esAudrey Rose című filmben egész pályafutásának talán leggyengébb alakítását nyújtotta, HopkinstArany Málna díjra jelölték.
1978-ban egy hasbeszélő mutatványost játszikA mágus – Rémisztő Love Story című thrillerben (a figura Hannibal Lecter előfutáraként is értelmezhető), és teljesítményéértGolden Globe-díjra ésBAFTA-díjra terjesztik fel. Már ekkor szembetűnő volt, hogy Hopkins milyen kitűnően alakít megszállott figurákat.
Anglia viktoriánus konjunktúrájának időszakában játszódikAz elefántember. Ebben Hopkins lelkes fiatal orvost játszik, aki egy súlyosan eltorzult, nyomorék fiatalember felzárkóztatásába kezd, miközben az utca embere megvetően fordul el a szerencsétlen teremtménytől.David Lynch megható társadalomkritikája valóságos időzített bombaként robbant1980-ban, még az Amerikai Filmakadémia is nyolc Oscarra jelölte, de odáig már nem merészkedett, hogy akár egy kategóriában is díjhoz juttassa a produkciót.
ABountyban Anthony egy zsarnokoskodó hajóskapitányt formált remekbe, aki összetűzésbe kerül az első tiszttel. A civilizáltnak vélt, de valójában szadista regulájához körömszakadtáig ragaszkodó hajósember szerepében valósággal brillírozott.
A '80-as években még mindig a tévéfilmek szamárlétrájának fokait taposta, azEgy ház Londonban című könnyed drámában ismétAnne Bancrofttal szerepelt, akivel Az elefántembert is közösen készítették. Két szeretetre éhes középkorú embert keltenek életre, akiket bár kontinensnyi távolság választ el egymástól, mégis keresik a másik társaságát.
1990-ben Anthony Hopkins számára még mindig nem érkezett el a nagy áttörés:A félelem óráiban ugyanMickey Rourke ésMimi Rogers partnereként már amerikai produkcióban játszott, azonban a megfélemlített családapa szerepe nem hozta meg számára az elismerést.
A bárányok hallgatnak címűthriller1991-ben hatalmas sikert aratott, a főszerepbenJodie Fosterrel és Hopkinsszel. Az ekkor ötvennégy éves színész ezzel a mondhatni mellékszereppel ért révbe: Dr.Hannibal Lecter, az agyafúrt és perverz élvezeteknek hódoló, börtönviselt pszichopata szerepében mítoszt teremtett, egy olyan végtelenül komplex és sátáni gonoszságában is rokonszenves figurát, amely talán mégAnthony Perkins Norman Batesénél is nagyobb ovációt, tiszteletet és félelmet ébresztett a nézőkben. Anthony méltán nyerte el azOscar-díjat ezért a teljesítményéért. Filmtörténeti rekord, hogy alig húszpercnyi jelenlétéért mégislegjobb férfi főszereplő kategóriában vehette át az aranyszobrocskát. Ezután már előtte hevertek az ígéretesebbnél ígéretesebb filmszerepek, és Anthony Hopkins a hollywoodi fősodorba érkezett.
Gary Oldmannel még egyszer „szembekerült” pályája során: A bárányok hallgatnak folytatásában, aHannibalban ugyanis Oldman alakítja a firenzei vakációját töltő doktor ellen szabályos hajtóvadászatot indító, megcsonkított milliomost, Mason Vergert. A Lecter-legendakört a Hannibal után aVörös sárkány egészítette ki, ebben Hopkinsnak már csak mellékszerep jutott.
ANixonban a megbuktatott amerikai elnököt mintázza meg, s habár külsőre nem hasonlított Tricky Dickre, az e célra kialakított gesztusrendszere mégis megdöbbentően élethű hatást nyújt. A Nixonért harmadszor is Oscarra jelölik, majd azAmistadért, amelybenJohn Quincy Adams jogászt játssza, az amerikai rabszolga-felszabadítás egyik meghatározó élharcosát. A közelmúltban aSzégyenfoltot készítetteNicole Kidman társaságában, de a rasszizmus témáját kimerítő dráma sem anyagi, sem erkölcsi sikert nem jelentett. RövidcameoszerepbenOliver Stone – akivel a Nixont közösen készítették – szószékre ültette a színészóriást aNagy Sándor, a hódító című történelmiben, hogy átfogó történelemleckéket adjon nekünk film közben a híres királyról. A legújabb Nagy Sándor-feldolgozás csúfosat bukott Hollywoodban és a világ más tájain, az ítészek nem győznek betelniColin Farrell hidrogénezett hadvezérfrizurájának ésAngelina Jolie orosz akcentusának kritizálásával.
2005-ben mutatták be Hopkins következő filmjét, aBizonyítást, amelybenGwyneth Paltrow megkeseredett, az őrület szélére sodródott matematikus apját játssza. A filmet eléggé ellentmondásos véleményekkel illették, Hopkins és Paltrow azonban kitettek magukért. A színész ezutánA leggyorsabb Indian című életrajzi filmet forgatta, amelyben két év után ismét főszerepet kapott: a motorversenyen világrekordot felállító, új-zélandi kisöreg, Burt Munro megformálásáért egekig magasztalták a kritikák. A közel 70 éves színészkirály még mindig nem fogyott ki a tervekből, és azt nyilatkozta, addig fog szerepeket vállalni, amíg meg tudja tanulni őket. FeltűntA király összes embere2006-os feldolgozásábanKate Winslet ésJude Law mellett, 2007-benCannes-ban pedig levetítették önálló rendezését, aSlipstreamet is, aTörés című thrillerben is szerepelt, de még ebben az évben mozikba kerültRobert ZemeckisBeowulf – Legendák lovagja című filmje, amelyben Hopkins számítógép-animációs mását láthatta a néző. A film azonban csak szerény anyagi-erkölcsi sikert produkált.
Ez a szócikk részben vagy egészben azAnthony Hopkins című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_walisischer_Schauspieler.png)
