Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Anne Marie Carl-Nielsen | |
 | |
| Született | Anne Marie Brodersen 1863.június 21.  Dánia,Sønder Stenderup |
| Elhunyt | 1945.február 21. (81 évesen) Dánia,Koppenhága |
| Állampolgársága | dán |
| Nemzetisége | dán |
| Házastársa | Carl Nielsen[1] |
| Gyermekei | Irmelin Johanne (1891–1974) Anne Marie (1893–1983) Hans Borge (1895–1956) |
| Szülei | Paul Julius Brodersen Frederikke Johanne Kirstine Gylling |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Tegne- og Kunstindustriskolen for Kvinder |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Nyugati temető, Koppenhága |
 | |
| Anne Marie Carl-Nielsen aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazAnne Marie Carl-Nielsen témájú médiaállományokat. | |
Anne Marie Carl-Nielsen (született: Anne Marie Brodersen,Sønder Stenderup,1863.június 21.,Dánia –Koppenhága,1945.február 21.) dán szobrászművész. Hazája első komoly női szobrásza volt. Fő témái a dán állatvilág, a dán emberek és askandináv mitológia voltak.Carl Nielsen zeneszerző, hegedűművész felesége ésAnne Marie Telmányi festőművész édesanyja.
Anne Marie egy nagy farmon, a Thygesmindén született Sønder Stenderupban,Kolding közelében. Édesapja, Paul Julius Brodersen,dragonyos volt aNémet Szövetség hadseregében, majd birtokot vásárolt és Angliából importált állatokat. Édesanyja, Frederikke Johanne Kirstine Gylling, eredetileg házvezetőnő volt a birtokon. Két testvére volt, húga Lucie Kristine Brodersen (1866–1920) és bátyja Paul Frederik Henrik Brodersen (1861–?).
TanulmányaitAugust Saabye, szobrász, illetveJørgen Roed ésHenrik Olrik festők irányítása alatt végezte.1884-ben állították ki először műveit aCharlottenborgtavaszi tárlatán. 1887-ben a Neuhausen díjat nyert egy szökőkútjával, melynek címe Thor és midgardi kígyó(Thor med Midgaardsormen), amit Saabye stúdiójában készített.
1889-ben ösztöndíjat nyert a Nők Művészeti Iskolájától(Kunstskolen for Kvinder) és elutazott Hollandiába, Belgiumba és Párizsba, ahol részt vett avilágkiállításon és bronz érmet nyert két borjú figurájával. Az egyik figura 700 koronáért kelt el, mire az édesapja megjegyezte, hogy „ez több, mint amit a borjakért kapott”.
1890-ben a Művészeti Akadémiától (Kunstakademiet) újabb tanulmányutat nyert Párizsba. Itt találkozott 1891. március 2-án Carl Nielsen zeneszerzővel, már március 20-án bejelentették, hogy összeházasodnak. A lakodalomra csak a hivatalos papírok megérkezése után április 10-én került sor. Az egyházi szertartást afirenzeiSzent Márk Anglikán templomban tartották május 10-én. A házaspár hosszabb körutazást tett Olaszországban mielőtt visszatért Dániába, ez mindkettejük munkásságára jelentős hatással volt. Anne Marie felvette a Carl-Nielsen családnevet. A házaspárnak három gyermeke született. A legidősebb lányuk Irmelin Johanne (1891–1974) zeneelméletet tanult édesapjától, majd 1919 decemberében hozzámentEggert Møller (1893–1978) orvoshoz, aKoppenhágai Egyetem professzorához, aNemzeti Kórház igazgatójához. Középső gyermekükAnne Marie (1893–1983) festőművész, a magyar származású hegedűművészTelmányi Emil felesége lett. Fiuk Hans Borge (1895–1956), egy gyermekkoriagyhártyagyulladás következtében értelmileg sérült lett, élete nagy részét a családjától távol, különböző klinikákon töltötte.
1892-ben először vett részt a koppenhágai Szabadkiállításon(Den Frie Udstilling), melynek később állandó kiállítója lett. A bronz borjú szobrocskát kiállította achicagóivilágkiállításon is. 1899 szeptemberében elveszítette édesapját. 1903-ban elnyeri az Anker Ösztöndíjat és férjével hosszabb utazást tettAthénba ésIsztambulba. 1904-ben elkészítette a Ribe-i székesegyház bronzkapuit, ebben az évben vesztette el édesanyját. 1907-ben megosztva nyerte meg a pályázatotNiels Ryberg Finsen Nobel-díjas orvos emlékműnének elkészítésére. Ebben az évben ismét elnyerte a Neuhausen díjat A gyomláló asszony(En Lugekone) című alkotásával. 1908-ban megbízást kapott IX. Keresztély király lovasszobrának elkészítésére, melyet 1927. november 15-én avattak fel.
1912 és 1914 között tagja volt a Művészeti Akadémia plenáris tanácsának. 1913-ban készítette el Dagmar dán királyné szobrát Ribében. 1916-banAnna Ancher festőművésszel (aki askageni festők néven ismert csoport tagja) megalapították a Női Művészek Társaságát(Kvindelinge Kunstneres Samfund). 1927-ben megkapta az Ingenio et Arti aranyérmet. 1928-ban elkészítette férje mellszobrát, melyért később, 1932-ben elnyerte a Thorvaldsen érmet. Részt vett az 1932-esLos Angeles-i és az 1936-osberlini nyári olimpiai játékok művészeti versenyein, de érmet nem szerzett.
1931 októberében elhunyt a férje, emlékére két nagy emlékművet is készített. 1935-ben az Anker ösztöndíj kuratóriumának tagja lett. Elkészítette I. Margit királynő lovasszobrát. 1942-ben több ünnepségez rendeztek a 80. születésnapja alkalmából és a Dán Szobrászok Társaságának(Dansk Billedhugger) tiszteletbeli tagja lett. 1945. február 21-én hunyt el. A koppenhágai székesegyházban ravatalozták fel, majd a koppenhágaiNyugati temetőben (Vestre Kirkegård) helyezték végső nyugalomra, a férje mellé.
Első ismert műve egy kis agyag bárány volt, melyhez az alapanyagot és a témát is a farm kertjéből vette.
1933-banNørre Lyndelsében állították fel a férje emlékére készített első emlékművét. A szobor egy fa furulyán játszó pásztorfiút ábrázol.
1939-ben Anne Marie Tavasz Fyn-en(Fynsk Foraar) című kompozíciójával állítottak emléket a zeneszerző tiszteletére Koppenhágabelvárosában(Indre By) aKastellet mellett, aGrønningen és aStore Kongensgade sarkán. A szobor egy meztelen fiút ábrázol lóhátonpánsíppal a kezében. A ló az eredeti vázlatokon mégPegazus volt.
ARibe-iMiasszonyunk székesegyház több bronzkapuját is Anne Marie készítette. A domborművek többek között a négy evangélistát (Szent Mátét,Szent Márkot,Szent Lukácsot ésSzent Jánost) szimbolizálják. Az egyik oldalajtót a kopogtató jellegzetes formája miatt a köznyelv egyszerűen Macskafejes-kapunak(Kathoveddøren) nevezi.
.jpg)
.jpg)
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap