Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Angol nyelv

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. augusztus 24.2 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával.
Angol
English
BeszélikAusztrália,Amerikai Egyesült Államok,Dél-afrikai Köztársaság,Írország,Jamaica,Kanada,Egyesült Királyság,Új-Zéland stb.
TerületEredetilegNagy-Britanniában
Beszélők számaanyanyelvként kb. 332 000 000;második nyelvként 250 000 000-1 000 000 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Germán nyelvek
    nyugati germán nyelvek
     anglofríz nyelvek
      angol nyelv
ÍrásrendszerLatin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Ausztrália
 Egyesült Államok
 India
 Írország
 Kanada
 Egyesült Királyság
 Új-Zéland(de facto)
 ENSZ
 Európai Unió
Nemzetközösség(de jure) Málta
Gondozzanincs szabályzó szervezet
Nyelvkódok
ISO 639-1en
ISO 639-2eng
Az angol mint hivatalos nyelv első szintű (sötétkék) és második szintű (világoskék) elterjedtsége
Az angol mint hivatalos nyelv első szintű (sötétkék) és második szintű (világoskék) elterjedtsége
AWikimédia Commons tartalmazEnglish témájú médiaállományokat.

Azangol nyelv (angolul:the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv. Jelenleg egyike aFöld leggyakrabban használtnyelveinek.

A nyelv dialektusokra oszlik (jelentősebbek:brit,amerikai,ausztráliai), és megvan az esélye, hogy alatin nyelvhez hasonlóan több nyelvre tagolódik. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is vezethet.

Ismeretes még az úgynevezettPidgin English (pidzsin-angol) verzió is, amelyet aKarib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún.Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyetCharles Kay Ogden angol nyelvész alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó. A Basic Englishhez hasonló, egyszerűsített angol nyelven írt változataa Wikipédiának is létezik.

Története

[szerkesztés]
Bővebben:Az angol nyelv története

Beszélőinek száma

[szerkesztés]

A statisztikák szerint 446 millió anyanyelvi beszélője van napjainkban. A Föld lakosságához képest az anyanyelvi beszélők száma százalékosan csökken, viszont a világ első számúmásodikként használt nyelve az angol. Kb. 650 millióan beszélik jól első vagy második nyelvként és 2-3 milliárd közé teszik azok számát, akik néhány szót értenek a nyelvből.

AzEurópai Unió egyik hivatalos és munkanyelve. Az angolul tanulók közül csak több mint minden 100. tud az alapszintnél (néhány száz szó) jobban, viszont ezt a nyelvet tanulják a világon a legtöbben. Egyben a legelterjedtebb számítógépes nyelv is.

Nyelvtana

[szerkesztés]
Bővebben:Angol nyelvtan

Az angol főlegizoláló nyelv, vagyis a mondatokban a fő nyelvtani funkciókat a szavak sorrendje határozza meg. Ugyanakkor indoeurópai örökségként számos példáját hordozza a flexiónak – mint rendhagyásnak. Emellett mutatkoznak – a pongyolább köznyelvben egyre gyakrabban – bizonyos agglutináló vonások is.

Peter sees Laura. Péter Laurát látja. („ő lát” kifejezése agglutinációvalsee látni-s E/3)
Laura sees Peter. Laura Pétert látja. (pusztán a szórend megváltoztatásával megváltozik az alany és a tárgy)
Laura saw Peter. Laura látta Pétert. (múlt idő flexióvalsee >saw)

A mai angolban már nincsenek esetek, az eredeti esetragok lekoptak, a mai ragok újabb fejlemények. Érdekes az-s rag hármassága:

  • pluralisdrop csepp →drops cseppek
  • sing. genitivusdropdrop's cseppnek a… (pluralis-s után időnként elmarad)
  • igéknél Sing./3drop leejteni →drops leejt.

Főnevek

[szerkesztés]

A köznevek kis betűvel íródnak, mint a magyarban. Néhány kivételtől eltekintve (példáulraincoat) nem használ összetett szavakat, emiatt szókincse legfeljebb közel 500-600 ezerre tehető.

A többes számot egy szóvégi közvetlenül kapcsolt-s betű jelzi,ritka kivételek vannak. Ezek vagy a régi alapszavak(man → men, woman → women, ox → oxen, mouse → mice, louse → lice, die/dice → dice/dies,[1] deer → deer(∅), goose → geese, foot → feet, tooth → teeth, child → children stb...), ezek egy része már angolban is archaizáló hatású (brother → brethren/brothers, child → childer) vagy jövevényszavak(bureau → bureaux v. bureaus, appendix → appendices v. appendixes), melyek közül sok alatinból átvett jövevényszó, amelyek esetén a többes szám jele az-a (medium → media, datum → data, millennium → millennia).

A legalapvetőbb főneveket (külső és belső testrészek, rokonsági jelölők, növények, elvont alapvető fogalmak) az angol a germán alapnyelvből örökölte, egy részük az indoeurópai alapnyelvig is visszavezethető. Ezek a szavak gyakran szinte teljesen egybeesnek a nyugati germán nyelvek szavaival, a különbség sokszor szinte nyelvjárási (angol finger, német Der Finger, die Finger, angol hand, német Die Hand, die Hände stb.).

Igék, igeragozás

[szerkesztés]

A szabályos igék egyes szám harmadik személyű ragja-(e)s, a múlté és a befejezett melléknévi igenévé-(e)d. Időbeni folyamatok és azok lezártságának kifejezésére fejlett, más nyelvekben (például német, francia) is szokásos szerkezeteket használ (példáulI have done it = megcsináltam (és kész van),I am doing it = folyamatosan csinálom,I have been doing it = már régóta csinálom vö. franciaje l'ai fait, németich habe es gemacht).


A leggyakrabban használt igék általában rendhagyóak és szinte teljes állományuk a germán alapnyelvből származik. A megfelelésük a nyugati germán nyelvekkel emiatt szembeötlő: a tőhangváltó magánhangzók írásban gyakran egybe is esnek más germán nyelvekkel, kiejtésük az angol magánhangzóeltolódás miatt azonban eltérhet: angol:drink, drinks, drank, drunk és a német:trinken, trinkt, trank, hat getrunken, angolswear, swears, swore/sware, sworn és németschwören, schwört, schwor, hat geschworen stb.


Az angol gyakorlatilag izoláló nyelv. Ez azt jelenti, hogy a szavak grammatikai jelentése nem a szavakhoz kapcsolt ragokból derül ki, mint a magyarban, (például alanyeset: ház, tárgyeset: házat, részes eset : háznak stb.), hanem a mondatban elfoglalt helyükből. A szórend a germán nyelvek közül így talán itt a legkötöttebb.


I see the house. Én látom a házat.

The house sees me. A ház lát engem.


Ha a house a mondat elején áll, akkor "ház" a jelentése, ha az ige után a mondat belsejében, akkor pedig "házat". Az I és a me különbsége mutatja, hogy az alany és tárgy eset a régi angol nyelvben is alakilag elkülönült: I: én, me: engem. A you esetében azonban ez az alaki elkülönülés már nem látható: you: te, téged. Érdekesség, hogy a you eredetileg: ti, titeket, ön, ököket, maga, magukat jelentésben volt használatos, ahogyan a mai svédben ritkán látjuk (ni: ti, Ön). A tegeződés alak a német és svéd du angol megfelelőjével, a thou-val történt. A magázódás azonban általánossá vált, így a you vette át a thou szerepét is. A you-t így a magyarban a következőkkel fordítjuk: te, téged, ti, titeket, ön, önöket, maga, magukat.


I see you. " Én látni téged".


You see me. "Te látni engem".


Ha egy ige tárgyi vonzatot kap, akkor az egész jelentése megváltozik. Az ige kijelentő mondatban szinte mindig a második helyen áll, megelőzi az alany, és követi a tárgy. Sok esetben, ha egy tárgyas igének nincs tárgya, mást jelent, mintha tárggyal áll.


I return. Én visszatérek.

I return it. Én visszatérítem ezt (visszaadom).

The airplane is just taking off. A repülőgép épp most száll föl.

She is just taking her clothes off. Ő épp most veszi le a ruháit.

Szokatlan lehet az igéknél, hogy a magyar nyelv sokkal több igeképzőt használ, mint az angol. Jó példa erre a kérni, kérdez szó. Az angol mindkettőt az ask szóval fejezi ki, míg a magyar a kér szóhoz képzőt rak, s a jelentések megoszlanak: kér, kér-d-ez, kérdi.

A legtöbb esetben a magyarhoz hasonlóan különbséget tesz a„hogyan?” és„milyen?” kérdésre felelő szavaknál, például:nicely (szépen),nice (szép). Kivételt képez például afast (gyors, gyorsan) szó, illetve igen szembetűnő módon ahard (kemény, keményen) és ahardly (alig) szavak alkotta szópár is.


Az angol nyelvben az igéknek három alakját különböztetjük meg. Ezek jelen, a múlt és az összetett múltat képző alakok. Például a give(s), gave, given: 'ad', 'adott', 'adva'. Az első kettő a mai magyar nyelvben is megtalálható, jóllehet, a jelentésük kicsit eltér. A harmadik alak egyfajta igenév, amely állhat jelzőként is (hasonlóan a magyarhoz, példa: ő feladott nekem egy könyvet, a feladott könyvet el kell olvasni), de általában múlt idejű igealakot fejez ki. Önállóan csak jelzőként állhat, igei jelentésben csakis segédigével párosítva használatos: I have given it to you. Neked adtam (és még nálad van). Az magyar adtam megfelelője a have given. Jelentése befejezett jelen, amely a múlt egy különleges formája, a cselekmény a múltban kezdődött és véget is ért, de a hatása tart a jelenben, illetve az eredményét a jelenben látjuk.

Fontos, hogy olyan igét, aminek mindhárom alakja eltér egymástól, csak az ősi germán alapnyelvi örökségből találunk. Minden más esetben a jelen idejű igéhez kapcsolt d-s múlt jelentkezik mindkét múltnál (pl: face, faced, faced: szembesül).

Bizonyos ősi germán szavaknál az első és a második alak között van különbség, de a második és harmadik alak között már nincs: say, said, said, tell, told, told (mondani, mondott, mondva). Ritka eset, de előfordul, hogy mindhárom alak megegyezik: set, set, set (helyezni), put, put, put (tenni, rakni).

Számnevek

[szerkesztés]

A múltbelitizenkettes számrendszer egykori használatát tükrözi,[2] hogy a számoknak 1-től 12-ig saját megnevezésük van(one [1],two [2], …,ten [10],eleven [11],twelve [12]).

SzámAngol névMegjegyzés
1one
2two
3three
4four
5five
6six
7seven
8eight
9nine
10ten
11eleven
12twelve
13thirteen13-tól 19-ig minden szám-teen-re végződik (rendhagyóak: fifteen 15, eighteen 18)
20twenty
21twenty-one21-től 99-ig az egyeseket jelölő számnevet kötőjellel kapcsoljuk a tízeseket jelölő számnévhez, ez a szabály nagyobb számokon belül a tízesek és egyesek helyi értékén álló számokra ugyanígy érvényes
30thirty
40forty
50fifty
60sixty
70seventy
80eighty
90ninety
100[one]/[a] hundred
101one hundred [and] one
234two hundred [and] thirty-four
1000[one]/[a] thousand
73 365 189Seventy-three million three hundred sixty-five thousand one hundred [and] eighty-nine

Helyesírás

[szerkesztés]

Az angol alapvető ABC-be viszonylag kevés, 26 karakter tartozik bele, természetesen a hangzók száma több. A karakterek közül csak az i ékezetes, azért a leírt angol szavak kiejtésének tanulásában általában nagy segítséget nyújt, ha a tanulandó szavakIPA leírását is látjuk. Bizonyos esetekben, főleg egyes máig jövevényszavaknak tartott szavaknál az angol írás további ékezetes betűket is használhat.[3] Nem meglepő módon, ezek közül a leggyakrabbak a francia jövevényszavak, például: fiancé, de ide tartozik a német Doppelgänger szó is.

Nagy- és kisbetűk használata

[szerkesztés]

Nagybetűt a latinnal analóg módon használ. Így a legtöbb köznév kisbetűvel íródik, ugyanakkor nagy kezdőbetűvel írja a tulajdonneveket, közterületek neveiben aStreet,Road stb. szavakat is, az országnevekből képzett mellékneveket(English, Japanese), a hónapok és napok nevét(January, Monday), az iskolai tantárgyak nevét(Science, History) – bár ezeket nem minden esetben –, a könyvek, filmek stb. címében előforduló szavakat (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat). A személyes névmások közül kizárólag az egyes szám első személy – vagyis azén(I) szintén nagy kezdőbetűvel írandó.

Szókincs

[szerkesztés]

Az angol nyelv szókincsének két legfontosabb forrása azógermán (ahonnan maga az angol nyelv ered), valamint alatin (túlnyomórészt afrancián keresztül). Számos fogalmat germán és latin eredetű szóval egyaránt ki lehet fejezni:ezek listája itt található. E szópárokban általában a germán eredetű szó a hétköznapibb, „közönségesebb” hangzású, a latin eredetű pedig előkelőbb, fennköltebb, hivataloskodóbb. E két fő rétegen túl számos más nyelvből is (példáulógörög) vett át szavakat, így jött létre mai, igen jelentékeny szókincse. Az észak-germán hatás nagyon jelentős részben érintette az angol szókincset, alapvető szavakon túl (die, egg, queen, knife)[4] egy teljes névmási paradigma is jövevényszóként került át: they, them, their. A modern angolra a germán és a latin nyelvek leszármazottjai is nagyban hatottak: számos szó került át a modern franciából és a modern németből is. Ezek a szavak gyakran egy-egy szakterület szókincsét gyarapították és sok esetben az eredeti helyesírás is megmaradt. A legtöbb tudományos szó a filozófia és a pszichológia és az irodalomtudomány területén került be az angolba, elsősorban a németből (Gestalt-pszichológia,Bildungsroman,Doppelgänger, Zeit und Sein, Schadenfreude, Dasein, Angst stb). Ezek egy része a köznyelvbe is beszivárgott (angsty: félős, hinterland: isten háta mögötti hely). Néhány politikai és történelmi szakkifejezés is meghonosodott (Kaiser, the Reich, Blitzkrieg). A meerschaum pipe (vízipipa) szintén a németből került át az angolba. A francia nyelv a konyhaművészet, a diplomácia és az etikett területén vált jelentős kölcsönzővé.

Amerikai és brit angol

[szerkesztés]
Bővebben:Amerikai angol nyelv

Az angol nyelvnek két fő változata él: az amerikai(American English) a brit(British English); természetesen ezek további dialektusokra tagolódnak, amelyek jelentősen eltérhetnek a standard változatoktól. Az angol anyanyelvű emberek túlnyomó többsége az amerikai angolt beszéli.

A két változat között számottevő különbség a kiejtésben és a szókincs egy részében, valamint egyes szavak írásában mutatkozik. A brit angol nyíltabb hangzású, több hehezettel kell beszélni, és legtöbb akcentusanem rotikus. Ezzel szemben az amerikai kissé zártabb ejtésű, legtöbb akcentusarotikus, továbbá sokszor a hosszú[ɑː] hang helyett rövid[æ]-t ejtenek. Ezek az eltérések – ugyanakkor – egyáltalán nem akadályozzák a kölcsönös megértést.

Példák:

  • far (GB) [fɑː] (US) [far]
  • fast (GB) [fɑːst] (US) [fæst]
  • centre (GB) [ˈsentə](US)center [ˈsentɚ]

Példaszöveg

[szerkesztés]

All human beings are born free and equal in dignity and rights. They are endowed with reason and conscience and should act towards one another in a spirit of brotherhood.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.

Szótárak

[szerkesztés]
  • brit angol: Oxford Dictionary
  • amerikai angol: Merriam-Webster

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (a dice-dice az eredeti; a die-nak kétféle többes száma lehet)
  2. Matematikai kisenciklopédia, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1968, 136. oldal
  3. Diacritics (angol nyelven). TheFreeDictionary.com. (Hozzáférés: 2023. december 22.)
  4. Britannica: Vocabulary (angol nyelven). English language. Encyclopaedia Britannica, 2024. „From Scandinavian come ..., dirt, egg, ... die ...”

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:English pronunciation
AWikimédia Commons tartalmazAngol nyelv témájú médiaállományokat.
Tekintsd meg aWikipédiaangol nyelvű változatát!

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Északi germán nyelvek
Nyugati germán nyelvek
Keleti germán nyelvek
A † a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, a * a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli.
EU
Európa nyelvei
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai
nyelvek
északi
nyugati
déli
nyugati
déli
keleti
nyugati
keleti
különálló nyelvek
Finnugor nyelvek
Altaji nyelvek
Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angol_nyelv&oldid=28354956
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp