Nemzeti mottó:Dieu et mon droit(franciául) („Isten és a jogom”) Nemzeti himnusz:De facto, mint az Egyesült Királyság része: God Save the King; Nem hivatalosan: Rule Britannia Land of Hope and Glory Jerusalem
Anglia (angolul:England, kiejtéseIPA:/ˈɪŋglənd/) aBrit-sziget és azEgyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.Wales ésSkócia határolja, melyek szintén az Egyesült Királyság részei. A többi oldalról tenger veszi körül. Nevét egy germán népcsoportról, azangolokról kapta, akik az 5. és 6. században telepedtek le ezen a területen. Legnagyobb városaLondon, mely egyben az Egyesült Királyság fővárosa is. Anglia a világ egyik legbefolyásosabb kulturális központja.Innen ered azangol nyelv, azanglikán egyház és az angol jogrendszer, mely számos országban alapul szolgál. Fővárosa, London volt aBrit Birodalom központja, maga az ország pedig azipari forradalom bölcsője. Anglia volt az első iparosodott ország és aRoyal Society, az Egyesült Királyság tudományos akadémiájának otthona, mely a modern kísérletezésen alapuló tudományok megalapítója volt. Szintén ide köthető az elsőparlamenti demokrácia megalakulása és egyéb, ajogrendszert,közigazgatást érintő újítások is. Az Angol Királyság1707.május 1-jéig különálló államot alkotott, ekkor azonban politikai unióra lépetta Skót Királysággal, megalakítvaNagy-Britanniát (aWalesi Hercegség már ezt megelőzően is Angliához tartozott). A brit szó eredete akelta pretani volt, mely szigetlakókat jelent.
Angliát az egyik legnagyobbgermán törzs, az angolok után nevezték el (nevük angolul Angle volt, és ebből alakult ki a maiEnglish szó, amit a mai angolok megnevezésére használnak). Ők az 5. és a 6. század környékén telepedtek le a mai Angliában,Mercia,Northumbria, ésKelet-Anglia területén. Úgy tartják, hogy ők az Angeln névre hallgató területről származtak, ami a maiÉszak-Németország, Schleswig-Holstein tartomány északkeleti részén található. A törzs nevének eredetét tovább vizsgálva minden más bizonytalan, bár a népszerű elmélet szerint nem kell tovább menni az angle (jelentése mértani szög) szónál. Ez utalás a horog formájúHolstein régióra.
Anglia egyNyugat-Európában található terület, Nagy-Britannia déli és középső kétharmadát öleli fel. A legnagyobb területi egység az Egyesült Királyságon belül. Területe 130 395 négyzetkilométer. Hozzátartoznak a parttól nem messze található szigetek is, melyek közül a legnagyobb aWight-sziget, de megemlíthető még azOrkney-szigetek,Shetland-szigetek,Hebridák és aMan-sziget is. ÉszakonSkócia, nyugatonWales, a többi irányból pedig azÉszaki-tenger, azAtlanti-óceán, azÍr-tenger és aLa Manche határolja.Franciaországtól ez utóbbi választja el. A köztük levő távolság 34 kilométer aDoveri-szoros legkeskenyebb részén. AFolkestone közelében találhatóCsatorna-alagút közvetlen összeköttetést jelent azeurópai szárazfölddel. A francia-angol határ az alagút közepén van. Angliában nagyrészt inkább dombok találhatóak. Hegyek inkább az északi területen találhatóak, melyből kiemelhető aPennine-hegység, ami Anglia keleti részét a nyugatitól elválasztja. Legmagasabb pontja a Cross Fell, ami 893 méter magas. Anglia legmagasabb pontja, a Scafell Pike 978 méterével, ami a Lake Disctrict Nemzeti Park területén található. A tereptípusok közti választóvonalat általábanTees–Exe-vonalként nevezik.AzAngol-alföld három oldalról öleli körül a Pennine-hegységet. AzÉszakkelet-Angol-alföld aTees folyótól északra (Northumberland területe), aKözép-Angol-alföld pedig a Pennine-hegységtől délre található és azÉszaknyugat-Angol-alföldben folytatódik.Emellett van még egy lapos, alacsonyan fekvő mocsaras terület, aFens-vidék, aminek nagy részét lecsapoltákmezőgazdasági hasznosítás céljából. A legnagyobb természeteskikötőPoole-nál található.
Anglia amérsékelt éghajlati övben fekszik. Az évescsapadék mennyisége jelentős, bár azévszakonkéntihőmérséklet változó. A napsütéses órák száma a déli partok mentén a legmagasabb. Itt elérheti az évenkénti 1750 órás átlagot, szemben a hegyvidékes területekkel, ahol ez kevesebb mint 1000 óra. A legtöbb napsütés májusban és júniusban van, a legkevesebb pedig decemberben. A leghosszabb havi (napsütéses) időtartam 383,9 óra voltEastbourne területén (East Sussex) 1911 júliusában. A legrövidebb havi időtartam pedig 0 óra voltWestminster területén (Greater London) 1890 decemberében.
Az éves csapadék megoszlása területenként változik. ALake District a legcsapadékosabb (2000 mm/év felett), de ehhez hasonló adatok jellemzik aPennine-hegységet és amocsaras vidékeket is. AzonbanKelet-Anglia, aMidlands, Anglia északkeleti és délkeleti részein ez az érték 700 mm/év alatt marad. Jellemzően három napból egy csapadékos (főleg a tél folyamán), bár előfordulnak száraz időszakok is. A legmagasabb napi csapadék mennyisége 279 mm voltMartinstownban (Dorset) 1955. július 18-án. Angliában az uralkodó szélirány a délkeleti, bár a keleti és északkeleti szelek sem ritkák. Viharos erejű szélről akkor beszélünk, ha a szél a szokásos 10 méteres mérési magasságban eléri legalább a 17,2 m/s sebességet 10 percet meghaladó időszakra a nap folyamán. Angliában a legerősebb szelek akkor fordulnak elő amikor az alacsony nyomású légtömegek áthaladnak aBrit-szigeten és környékén. Ez leginkább a téli időszakban fordul elő. Anglia viharos szél által leginkább érintett partjaiDevon ésCornwall környékén találhatóak 15 nap/évvel, míg ez a szárazföld belső területein kevesebb mint 5 nap/év. Az éves átlaghőmérséklet az alacsonyabban fekvő területeken 8,5 és 11 °C közé esik. A legmagasabb értékek Cornwall környéki partszakaszokon fordulnak elő. A hőmérséklet éves átlaga 0,5 °C-ot esik 100 méterenként a magasság emelkedésével. ABrit-sziget hőmérsékletét nagyban befolyásolja a sziget körül található tengerek felszínének hőmérséklete. A partok közelében februárban végén, március elején a legalacsonyabb a hőmérséklet, míg a szárazföld belső részein ez a január és februárkörüli időszakra jellemző.
Angliában a legalacsonyabb mért hőmérséklet –26,1 °C voltNewportban (Shropshire) 1982. január 10-én. A legmelegebb hónap általában a július. A legmagasabb mért érték 40,3 °C voltConingsby területén 2022. július 19-én.Havazás inkább a hegyekben fordul elő. A hóeséses és havas esős napok száma éves szinten a délkeleti, part menti részeken 10 nap körül van, míg aPennine-hegységben ez meghaladhatja az 50 napot.
ANorfolkban ésSuffolkban talált kő- és kovaszerszámok alapján valószínűsíthető, hogy a mai Anglia területén körülbelül 700-750 000 évvel ezelőtt már éltekHomo erectusok („felegyenesedett emberek”). Őkvadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Anglia ekkor még összekapcsolódott azeurópai kontinenssel. ALa Manche csatorna helyén ez időben egy nagy, nyugati irányú folyó volt, melynek mellékágaiból alakultak ki aTemze és aSzajna folyók. 25 000 évvel ezelőttre tehető azutolsó jégkorszak bekövetkezte, mely során aBrit-sziget meglehetősen elnéptelenedett. Ez körülbelül 10 000 évvel ezelőtt ért véget.I. e. 6000 körül, a jég olvadásával a tenger szintje megemelkedett és Anglia ezáltal levált azEurópai kontinensről. A Brit-szigetet is benépesítőHomo sapiens (az első modern értelemben vett emberi faj) feltehetően 30-40 000 évvel ezelőtt érkezettÉszak-Európába és szinténvadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.Aföldművelés, mely jelentősen megváltoztatta az emberiség életét, i. e. 5000 és 4500 között érte el a mai Anglia területét. Elterjedése a sziget különböző részein azonban további 2000 évet vett igénybe. Emellett elterjedt azállattenyésztés és a háziasítottkutya tartása is. Aföldművelés elterjedését a nagyszámú bevándorlónak tulajdonították, bárDNS-vizsgálatokkal bebizonyították, hogy számuk csak 20% körül lehetett. Ezek az új körülmények elősegítették a letelepedett életmód létrejöttét. Megjelennek a közösségi temetkezési szokások is, mely során különböző, fontosnak tartott tárgyat is eltemettek a halottal. A sírnak aNaphoz való elhelyezkedéserituális szerepet töltött be.I. e. 3000-től megjelennek aStonehenge jellegű kőépítmények.I. e. 2500-ban beköszönt abronzkor, melyben megjelenik az Európa más részein már ismertón és avörösréz is. Ettől az időszaktól megélénkülnek akereskedelmi kapcsolatok Európa többi részével. Angliát több bevándorlási hullám is elérte. Az utolsó bevándorlók egyike, azi. e. 1700 körül, a maiHollandiából és aRajna-vidékről érkezettSerleg Népe (angolul Beaker Folk) volt. Ők békésen összeolvadtak azőslakosokkal. A harciaskeltáki. e. 800 körül és az azt követő időszakban érkeztek a maiFranciaország ésNémetország területéről, több hullámban. Ők idővel átvették a hatalmat. Avaskorszakban a kelta papok, adruidák irányításuk alatt tartották a kelta törzseket, abritonokat, agoideleket, ageeleket, apikteket és abelgákat.I. e. 900 és 600 között megjelennek terepviszonyokat védelmi célra kihasználódomb erődítmények (angolul hill forts). A déli részeken ezek jelentőségüket vesztették i. e. 100 körül, de a többi területen fontos szerepet töltöttek be a római hódításig.
Az i. e. 2. század végétől aRómai Köztársaság befolyása elérte aFöldközi-tenger nyugati ésFranciaország déli részét. Ez a kapcsolatok kiterjesztéséhez vezetettBritannia és Róma között. Kezdetben ez csak akereskedelemre vonatkozott.I. e. 50 utánGallia meghódítása után a római befolyás egyre erősödött. Britannia meghódítása előtt a rómaiak már diplomáciai kapcsolatban álltak számos törzzsel. Ebben az időszakban a déli területeken új településforma jelent meg: azoppidum. Több ezek közül nemcsakpolitikai,gazdasági ésvallási központként működött, hanempénzérmék előállításával is foglalkozott.I. e. 55-benJulius Caesar római hadvezérlégióivalbüntetőhadjáratot vezetett Britannia ellen. Ennek az volt az oka, hogy a brit kelták segítették agall keltákat Róma ellenében.Julius CaesarKentnél szállt partra és több törzzsel is megütközött. Bár a hadjárat sikeres volt, de átütő sikert mégsem sikerült elérnie. I. e.54-ben visszatért és legyőzteCunobelinkeltakirályt, majd hadisarc fizetésére kötelezte. Bár Britanniát nem sikerült elfoglalnia, de ez mégis politikai sikert jelentett Caesar számára. Ebben az időszakban egyre több római telepes is érkezett Britanniába.Cunobelin törzsfőnök volt az első, aki politikailag egyesítette a déli területeket és őt márRex Brittonumként hívták, bár halálával ez az államiság megszűnt.
Időszámításunk kezdete után 43-ban eljött a fő római invázió ideje Britannia ellenClaudius császár uralkodása alatt. A hadjárat sikere révén Britanniarómai provincia lett. A hadjáratotVespasianus, későbbirómai császár vezette i. sz.43-44-ben. Hódításai révén kialakult a nagyjából a mai Anglia alacsonyabban fekvő területeire korlátozódó Britannia provincia. A törzsek egy része meg sem próbált harcolni, azonban akelták zöme a harcot választotta. I. e. 51-ben sikerült legyőzniCaratacust, a Catavellauni törzs vezetőjét, aki az invázió ürügyét szolgáltatta. Ezt követte anorfolkiBoudica királynő lázadása60-61 körül. A helyzetet végülCnaeus Iulius Agricola római tábornok és helytartó stabilizálta hosszú távon és a hódításokat kiterjesztette a maiSkócia déli részére. Az északi határ végül aHadrianus fal kiépítésével alakult ki. A meg nem hódított területeken fennmaradt a kelta uralom. A római uralom fejlődést hozottBritannia számára. Új utak és városok épültek. Az első fővárosColchester volt, azonban stratégiai fekvése miatt, az addig jelentéktelenLondinium (a mai London) települést tették meg fővárossá. Akereszténység a 3. és a 4. században kezdett elterjedni. I. sz.367-ben a keltapikt éskaledón törzsek északról megtámadták aromanizált területeket. Emellett zavart okoztak aszászkalózok is a 3. század elején. ARómai Birodalom ereje olyannyira meggyengült, hogy a római hadsereg409 és410 körül kivonult Anglia területéről, mivel a csapatokra máshol volt szüksége.Bizonyosfokú rómaiadminisztráció még fennmaradt ezután is Britanniában, de az450 körül már biztosan megszűnt aRómai Birodalom részének lenni.
A hét angol királyság i. sz. 802 körülNagy Alfréd király
Az angolszász Anglia történelme a középkor korai szakaszától anormann hódítás közötti időszakot öleli fel. A Római Birodalom bukásától és az ezt követőAngolszász Királyság megalakulásától 1066-ig tartott. Az 5. és 6. századi angolszász Angliáról fennmaradt töredékes tudásanyagot egyGildas nevű 6. századi brit írónak köszönhetjük. Erre az időszakra tehető a legendásArtúr király uralkodásának ideje is, bár azt nem sikerült tisztázni, hogy valóban létező személy volt-e.AzAngolszász Krónikát az angol nép történetéről a 9. századtól kezdték írni, amely szentek életéről szól, azonban költeményeket, régészeti leletekkel kapcsolatos leírásokat és helységneveket is tartalmaz. A 7. és 10. század közötti időszak fő témája akereszténység elterjedése és Anglia politikai egyesítése volt. A feltételezések szerint a kereszténységet három irányból terjesztették el Angliában.Róma délen,Skócia ésÍrország északon, illetve nyugaton fejtette ki a hatását. 500 környékén Anglia területén hét kisebb, önálló királyság létezett: az úgynevezettHeptarchia (Northumbria,Mercia,Kelet-Anglia,Essex,Kent,Sussex ésWessex). Az angolszász királyságok gyakran léptek háborús koalícióra.
Jelenleg 48 úgynevezett ceremoniális megye található Angliában. Ezek találhatóak meg a legtöbb, ma használatos térképen, de számukat, nevüket gyakran változtatta az angol kormány. Ezek nem esnek egybeAnglia hagyományos, történelmi megyéivel. A legutóbbi felosztás az 1997-es Lieutenancies Act (törvény) alapján történt. Angliát felosztották megyei szintű területekre, amelyek mindegyikébe a korona delegál képviselőt (Lord-Lieutenant). Jelentős azoknak a személyeknek és csoportoknak a száma, akik Cornwallt nem Anglia közvetlen részének, hanem Főhercegségnek és az Egyesült Királyság nemzetének tartják.
Az Egyesült Királyság vezető kereskedelmi nagyhatalom és pénzügyi központ. A mezőgazdaság is kiemelt iparág és nagyon eredményes. Az elsődleges energiahordozók, mint a szén és az olaj a gazdaság főbb bevételi forrásai, de a legtöbb tőke mégis a biztosítási és bankszektorból érkezik.
Anglia igen gazdag kulturális értékekben, mely magában foglalja mind a régmúlt örökségeit, mind az új értékeket. Anglia modern kultúráját néha nehéz külön jellemezni, vagy akárcsak tisztán elkülöníteni az Egyesült Királyság jellemzőitől. Létezik mégis valamiféle önálló történelmi, tradicionális angol kultúra sajátos regionális jellegzetességekkel.
Anglia kulturális öröksége kormányzati tényező, tekintettel a fontos helytörténeti értékeket képviselő épületek és területek hangsúlyozottan lelkiismeretes felügyeletére. A British Múzeum, a Brit Könyvtár és a Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik.
Anglia szignifikáns szerepet töltött be a nyugati építészet fejlődésében. A világ legismertebb kastélyainak, várainak és erődítményeinek ad otthont, úgymintWarwick vára, alondoni Tower, vagy aWindsori kastély - a világ legnagyobb, és legrégebben folyamatosan lakott kastélya. Hatalmas nemesi kúriái, középkori és későbbi templomai, katedrálisai közismertek.
Az angol építészek a századok során minden stílusban közreműködtek, beleértve a tudor stílust, az angol barokkot, a györgy stílust, vagy az olyan viktoriánus vonulatokat, mint a gótika újjáélesztése. A modern angol építészetben ismert nevek Norman Foster és Richard Rogers.
A középkorban még köztiszteletnek örvendett az angol konyhaművészet. Az idők során azonban egyre inkább csak humor tárgyát képező témává vált Britannia francia és más európai szomszédai számára. Mint valamiféle, a kifinomultságot teljesen nélkülöző képződményként tartotta számon a kontinentális ízlés egészen a 20. század végéig. Az Európán kívüli bevándorlók nyomán aztán - különös tekintettel a dél-, és kelet-ázsiai részekre - a múlt század közepétől fogva az angol konyha átalakult, ahogy az indiai és a kínai konyhák ízvilága behatásai egyre inkább erősödtek. Éttermek és gyorséttermek jelentek meg Britannia minden településén. Beülni egy indiaiba a brit társadalmi élet részévé vált. Kialakult és rögtön el is terjedt a világ többi részén is egyfajta hibrid étlap, mely ugyan ázsiai eredetű, de a brit ízléshez idomuló fogásokból áll. Sok, indiainak ismert étel - Tikka Masala, vagy Balti - gyakorlatilag innen eredeztethető.
A tradicionális angol konyha fogásai:
apple pie,bangers and mash,bedfordshire clanger,black pudding,bubble and squeak,cornish pastry,cottage pie,devonshire cream tea,faggot and peas ,fish and chips ,english breakfast - virsli, bab, tojás alkotja,gravy,Lancashire hotpot,Lincolnshire sausage,Mince pies,Pie and mash,Ploughman's lunch,Pork pie,Scouse,Shepherd's pie,Spotted Dick,Steak and kidney pie,Sunday roast,Toad in the hole,Yorkshire pudding
Az angol nyelve földrajzi elterjedtsége. A sötétkékkel jelölt országokban fő nyelvként, a világoskékkel jelölt országokban pedig hivatalos nyelvként használjákAz angol anyanyelvű országok lakosságának százalékos megoszlása (Crystal, 1997)
Azangol nyelv a világ egyik legelterjedtebb nyelve. Az anyanyelvi beszélők száma 309 - 380 millió között van. Számos országbanhivatalos nyelvként használják aközigazgatás megkönnyítése céljából. Velük együtt számuk elérheti az 508 - 980 millió közötti értéket is. Pozitív becslések szerint majd egymilliárd ember tanul valamilyen szinten angolul. Emellett azENSZ és azEurópai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik. Elterjedésében elsődleges szerepet játszott a nagy kiterjedésűBrit Birodalom létrehozása és napjainkban azEgyesült Államok jelentősége a világban. Számosdialektusa létezik, de a két legfontosabb abrit és azamerikai angol.
Az angol nyelv azindoeurópai nyelvcsaládgermán alfajához tartozik és az 5. században betelepültgermán törzs nyelvének mai változata. Legközelebbi rokona afríz nyelv. Az angol nyelv története híven tükrözi azangol történelem alakulását és az uralkodó osztály fő tartózkodási helyét. Először azangolszász wessexi dialektus volt a mérvadó, majdnormann időszak után a londoni vált azzá. A normann uralom alatt afrancia volt a hivatalos nyelv, de ez csak a lakosság kis százalékát érintette. Az angol nyelv folyamatosan terjedt aBrit-szigeten, de akelta nyelveket nem szorította ki teljesen.Az angol nyelvet fejlődése szempontjából feloszthatjukóangol (1150-ig),középangol (1150-től 1500-ig) és amodern angol periódusokra. A fejlődés hatására nyelvtanilag és kiejtésben sokat változott a nyelv, azonban ez a helyesírását nem érintette számottevően. Szókincse sokat fejlődött, de sok óangol szó is használatban maradt. Az angolban találhatunk soklatin, vallással kapcsolatos szót, de ugyanúgy egyébskandináv eredetűeket is.A francia nyelv hatása igen jelentős. A legtöbbigazságszolgáltatással kapcsolatos szó onnan származik, de számos egyéb átvétel is megtalálható.Areneszánsz beköszönte óta tart atudománnyal éstechnikával kapcsolatos kifejezések, szavakgörög és latin tőből való képzése. Példák: Eredeti angol szavak: bread (kenyér), good (jó) Latin eredetű szó: priest (pap) Skandináv eredetű szavak: root (gyökér), egg (tojás) Francia eredetű szó: judge (bíró)
Megjegyzést érdemel még, hogy a nagyszámú bevándorló hatására sok nyelv van napi használatban az országban. Ezek közül kiemelhetőek azindiai nyelvek, alengyel nyelv és akínai kisebbség dialektusai. Ők képezik a bevándorlók legnagyobb részét napjainkban.
A legtöbb ember keresztény 71% (anglikán), de ezenkívül minden más vallást szabadon gyakorolhatnak, akár a buddhizmust, a hinduizmust, a zsidót, az iszlámot, vagy a szikhet is. A britek kb. 23%-a nem tartozik semmilyen felekezethez.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
.svg)
