Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Borisz Nyikolajevics Bugajev | |
.jpg) | |
| Élete | |
| Született | 1880.október 26. Moszkva,Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1934.január 8. (53 évesen) Moszkva,Szovjetunió |
| Sírhely | Novogyevicsi temető |
| Nemzetiség | orosz |
| Szülei | Nikolai Bugaev |
| Házastársa | Ászja Turgenyeva Klavgyija Vasziljeva |
| Pályafutása | |
| Írói álneve | Andrej Belij |
| Jellemző műfaj(ok) | költészet |
| Irodalmi irányzat | szimbolizmus |
| Fontosabb művei | Az ezüst galamb (1910) |
 | |
| Borisz Nyikolajevics Bugajev aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazBorisz Nyikolajevics Bugajev témájú médiaállományokat. | |
Andrej Belij (oroszul: Андрей Белый), sz. Borisz Nyikolajevics Bugajev/Борис Николаевич Бугаев (Moszkva,1880.október 26. – Moszkva,1934.január 8.). Író, költő,antropozófus, az orosz szimbolizmus egyik képviselője.
Apja Nyikolaj Vasziljevics Bugajev matematikaprofesszor, anyja Alekszandra Dmitrijevna (sz. Jegorova) zongorista volt. A gyermek Andrej intellektuális és művészkörnyezetben nőtt fel, 16 évesen kezdett írni. A gimnázium elvégzése után a Moszkvai Egyetemen fizika-matematikát tanult, 1903-ban doktorált.
1909-ben megismerkedettAszja Turgenyeva (1890–1966) grafikusművésszel, akit később feleségül vett.
1912-ben találkozott előszörRudolf Steinerrel.
1914 márciusától a svájciDornach-ban éltek. Közreműködtek aGoetheanum, azantropozófia központi épületének építésében.
1916-ban fellelkesülve az oroszországi változásoktól, hazatért. Komoly munkát végzett az Orosz Antropozófiai Társaságban, ahol két év alatt több mint 300 előadást tartottak. Tagjai között volt többek közöttMihail Csehov színész és Tatyjana Kiszeljova, aki Dornach-ban azeuritmia tanítója volt.
Kiábrándult a forradalom véres következményeitől, majd különvált feleségétől, aki elhagyta Oroszországot.
1921-ben megismerkedett Klavgyija Vasziljevával (1886–1970), újra nősült.
1923-ban betiltották az Orosz Antropozófiai Társaságot, tagjait meghurcolták, sokan munkatáborokban végezték életüket. 1931-ben Belij levelet írt a bolsevista rezsimnek a Társaság és tagjainak üldöztetése miatt, ám minden eredmény nélkül.
Élete utolsó éveiben emlékiratain, valamint főművén dolgozott, melyet háromrészesre tervezett, címe:»A tudati lélek története« lett volna, ám a kézirat végül is befejezetlen maradt.
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
