Andrássytelep(Roșiori)
A falurómai katolikus temploma (2009)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	falu
Községközpont	Marosludas város
Irányítószám	545201
SIRUTA-kód	114783
Népesség
Népesség	904 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	611 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 30′ 52″,k. h. 24° 05′ 41″46.514334,24.09475646.514334°N 24.094756°EKoordináták:é. sz. 46° 30′ 52″,k. h. 24° 05′ 41″46.514334,24.09475646.514334°N 24.094756°E
AWikimédia Commons tartalmazAndrássytelep témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Andrássytelep (románul:Roșiori, 1945-igColonia Andrássy) faluRomániában,Erdélyben,Maros megyében.

Magyar nevét a terület egykori birtokosáról, azAndrássy családról kapta, románul pedig Ion Alexandrescu helyi tanító szülőhelye,Roșiorii de Vede után nevezték el.^[2]

AMezőség déli részén, aMezőségi-patak völgyében,Marosludastól 7 km-re északra fekszik.Eckentelep és Marosludas fogja közre.A Mezőségi-patak a falu határánál a Marosba ömlik.

• 1910-ben 563 lakosából 562 volt magyar anyanyelvű; 311református és 240római katolikus vallású.
• 2002-ben 795 lakosából 688 volt magyar és 107 román nemzetiségű; 423 református, 237 római katolikus, 104ortodox és 28adventista.

A magyar állam telepítette 1903–05-ben azifj. Andrássy Gyulától vásárolt birtokon, hetven szétszórt, 24 holdas telekre, közös osztatlan szőlővel, legelővel és erdővel. A határt állami költségen felárkolták, alagcsövezték, akácokat ültettek, dióskerteket létesítettek, erdősítettek és mezei úthálózatot alakítottak ki. A telepesek között sokanbukovinai székelyek voltakAndrásfalváról ésIstensegítsről, másokErdély környező vidékeiről (mezőségi,marosszéki falvakból,Marosludasról,Sáromberkéről,Gernyeszegről stb.), aJászságból,Újszentesről,Végvárról,Komárom,Esztergom,Tolna ésNyitra vármegyéből érkeztek. Andrássytelepre vegyesenrómai katolikusok ésreformátusok települtek. Előbbiek számára 1909-benMarosludason önállóplébániát szerveztek.

A különböző vidékekről érkezett telepesek kezdetben igencsak különböző gazdasági kultúrát képviseltek. Az északnyugat-magyarországiak érkeztek a legmodernebb földművelési ismeretekkel, és az erdélyiektől eltérően szívesebben tartottak lovat, mint szarvasmarhát. Az erdélyiek számára kiemelkedő jelentősége volt a tehéntartásnak és az ahhoz kapcsolódó takarmánytermesztésnek. Gondosan trágyáztak és sokszor hosszabb időt is a falutól távol töltöttek, marhával kereskedve. A bukovinaiak földje jövedelmezett a legrosszabbul. Fuvarozást vállaltak, faeszközöket használtak, állataik szabadon járkáltak az udvaron. Ezek a különbségek lassanként kiegyenlítődtek. A gabonaféléken és takarmánynövényeken kívül a lakosok dohányt és cukorrépát is termesztettek és kertészkedtek. Piacra jártak zöldséggel, gyümölccsel, tejtermékekkel és baromfival.

Az 1921-es földreform az államinak minősített földekből a közös használatúakon kívül egy-egy család birtokában csupán négy-ötkataszteri holdat hagyott meg, nagy részüket román háborús veteránoknak adta. A gazdák ezután hosszasan pereskedtek a kisajátítás ellen, kevés eredménnyel. Időközben elkezdték visszavásárolni elvett földjeiket. 1952-benEckenteleppel közöstermelőszövetkezetet hoztak létre. Az 1970-es években nagyrészt ide települtek a pusztulásra ítéltMezőalbisitelep református magyar lakói. 1984 és 86 között, részben az ottani korábbi templom anyagából épült fel református temploma.

• AzEsztány Győző tervezterómai katolikus templom 2004 és 2009 között épült.^[3]
• A református templom restaurált formáját Kali Ellák tervezte 2012-ben. A templom felszentelésére 2014. máj. 27-én került sor.
• Gyönyörű kilátás nyílik szántóföldnek használt dombjairól a falura.
• Néprajzi múzeuma 2011-ben nyílt meg Kali Tünde magyartanár, néprajzkutató, református lelkipásztor vezetésével és Kali Anna közreműködésével.
• 2014-ben került sor a 3. „Telepi napok”-ra.

• A magyar nyelvű oktatás a településen 2013-ban megszűnt. A gyerekek Marosludasra járnak iskolába.^[4]
• Az iskola épületének múzeummá való átalakítása még folyik.

• Szekeres Adél: A marosludasi telepítés (1902–1905). In Pál-Antal Sándor szerk.:A Maros megyei magyarság történetéből. 2. köt. Marosvásárhely, 2001
• Tóth Mária Orsolya: Falumúzeum: Andrássytelep kettős próbálkozásáról.Művelődés 2012. december
• Kali Anna: 100 éves telepítésünk története

• Maros megye települései

• Lapok térképekkel