Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Sebezhető       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Grus vipio Pallas,1811 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 AWikifajok tartalmazAmuri daru témájú rendszertani információt.  AWikimédia Commons tartalmazAmuri daru témájú médiaállományokat ésAmuri daru témájú kategóriát. |
Azamuri daru(Grus vipio) amadarak osztályának adarualakúak(Gruiformes)rendjébe, azon belül adarufélék(Gruidae)családjába tartozófaj.
Mongólia,Oroszország ésKína területén költ. TelelniKoreai-félszigetre,Japánba ésKazahsztánba vonul. A Távol-Kelet nedves rétein, füves, mocsaras területein él.
Testhossza 130-140 centiméter, szárnyfesztávolsága 200-230 centiméter, testtömege 5-6 kilogramm.
Mint minden daru, ez a faj is szigorú monogám párkapcsolatban él, párját többnyire egy életre választja.Magvakkal,rügyekkel,levelekkel és kisebbállatokkal táplálkozik. Kinyújtott nyakkal és lábakkal repül.
Ahím a nász idején kinyújtott nyakkal, feltartott fejjel udvarol a tojónak. Atojó a földre, növényi anyagokból épített kisebb halomra rakjatojásait. Általában kettő tojást tojik a tojó, melyeken a hímmel felváltva költenek 28-30 napig. A fiókákat is együtt nevelik fel.
 |  |
Az amuri daruból nagyjából 5000 egyed él a természetben, és létszáma folyamatosan csökken. Hajdan a kivételes szépségük miatt vadászták őket, ma már jelentősebb veszélyt jelent a mezőgazdaság térnyerése eredeti élőhelyükön. A párzásra alkalmas területek folyamatosan csökkennek, a sztyepp-tüzek és a mérgezések szintén jelentősen apasztják a létszámukat.
Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában azEurópai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Az európai állatkertekben kb. 160 amuri daru él, többnyire párban. Tekintve a faj természetben való veszélyeztetettségét, nagyon fontos ennek a viszonylag kedvező populációméretnek a fenntartása. Ugyanakkor nem csak a megfelelő egyedszámra kell figyelni, hanem az állatkerti állatok genetikai változatosságára is, hiszen a „génbanki” funkciót csak ekkor tudja az állatkert megfelelően betölteni. A változatos génállományú populációk ugyanis jóval életképesebbek, jobban ellenállnak a járványoknak és a környezeti hatásoknak, így egy esetleges jövőbeni visszatelepítésre is alkalmasabbak.
Magyarországon két állatkertben, aSzegedi Vadasparkban és a Nyíregyházi Állatparkban élnek amuri darvak. Szegedre 2009-ben került egy pár amuri daru a müncheni, illetve a prágai állatkertből. Nyíregyházán 2018-óta él együtt egy tenyészpár akik első fiókája meg is született 2020-ban. A cél mindkét kertben az, hogy a faj szaporításával támogassa a vadaspark a nemzetközi fajmegmentési programot.[1]
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap