AzAmerikai Egyesült Államok, gyakranEgyesült Államok, a köznyelvben egyszerűenAmerika (angolul:United States of America,United States,USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) függetlenszövetségi köztársaság, amelyötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az országÉszak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik aCsendes- és azAtlanti-óceán között, északrólKanada és délrőlMexikó által határolva.Alaszka állam a kontinens északnyugati részén találhatóKanada és aBering-szoroson keresztülOroszország között, mígHawaii állam egyszigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.
9,83 millió km²-es területével és mintegy 340 millió fős lakosságával (2024) a világharmadik legnagyobb ésharmadik legnépesebb állama. Gazdasága aFöld országai közül kiemelkedő, a világGDP-jének mintegy ötöde.
Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a19. és a20. században nőtt meg. ASzovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlenszuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonainagyhatalma egészen addig, ameddig elsősorbanKína, másodrésztIndia és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje fel nem zárkózik hozzá.[9]
ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet aHudson-folyó két részre tagol. Az északi része aKaledóniai-, a déli része aVariszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland,New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
Belső- vagy Központi-síkság
Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.
Öt-tó vidéke vagy Nagy-tavak vidéke
Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint aNiagara lépcsője, aNiagara-vízesés. A jégkorszak következményekéntmorénavonulatok alakultak ki itt (például:Oak Ridge –Tennessee államban).
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorbanlösz. Apleisztocén kor jégtakarója aMissouri ésOhio (aMississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
Préri-tábla
Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.
Partmenti síkságok
Délkeleten aMexikói-öböl és azAtlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
ACirkumpacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, detűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
Belső medencék és fennsíkok
AKolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. ANagy medence száraz területén sós tavak éssósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). AColorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert aColorado folyó bevágódásakanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand Canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.
Az USA legmagasabb pontja az alaszkaiDenali 6194 m.
Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféleéghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedveskontinentális északon, és esősszubtrópusi délen.Florida déli csúcsának éghajlatatrópusi, akárcsakHawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében,sivatagi délnyugaton,mediterránKalifornia partvidékén,óceániOregon ésWashington partvidékén, valamintDél-Alaszkában.
A szélsőséges időjárás nem szokatlan - aMexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori ahurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig atornádó.
Az Egyesült Államokökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi aveszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.
AzAmerikai Környezetvédelmi Hivatal, az USA szövetségi kormányzatához tartozó hivatal, melynek feladata a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, az emberi egészség védelme a természeti erőforrások: föld, víz, levegő megőrzésén keresztül. Az EPA létrehozásátRichard Nixon kezdeményezte, működését 1970. december 2-án kezdte meg, ettől kezdve ez a hivatal az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államokkörnyezetvédelmi tárgyú szabályozásáért. Igazgatóját közvetlenül az USA elnöke jelöli ki. Az EPA nem tartozik a kormányügynökségek közé, de általában vezetője bekerül a kabinetbe. A jelenlegi hivatalvezető és helyettese Stephen L. Johnson, illetve Marcus Peacock. A hivatalnak mintegy 18 000 főállású alkalmazottja van, a 2007-es adatok szerint 7,3 milliárdamerikai dollárral gazdálkodhatott.
ASziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját,Yellowstone-t. Az országban hatvanhárom nemzeti park, valamint több száz más, szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület található. Az ország területének 28,8%-a van a kormány tulajdonában. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adtákkőolaj- ésföldgázbányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.
A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A19. század elején megvásároltákI. NapóleontólLouisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszereztékFloridát, majdMexikótól háborúban elhódították a maiTexas,Új-Mexikó,Kalifornia,Nevada,Arizona és még néhány állam területét. A jórésztindiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.
ElnökkéJefferson Davist választották. Ezzel kitört apolgárháború (Észak-Dél háború;1861–1865). Az ötéves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.
Az Amerikai Egyesült Államok címerállatának ábrázolása, sas zászlóvalAmerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, azIvo Dzsima-i csata után
A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.
Azelső világháború idején az USA azAntant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban1917-benNémetország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborútNagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek (a britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője az USA volt).
Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését anagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásraFranklin Delano Roosevelt elnök meghirdette aNew Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.
Az Egyesült Államok kezdetben amásodik világháborúba sem lépett be, de akölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és aSzovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt aPearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett atengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-összövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengültNagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és akapitalista világ vezető hatalmává vált.
1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta azatomcsendegyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.
A fegyverkezési és űrversenyből kifejlődött technológiai fölény acsillagháborús terv programjával kiegészülve ahidegháború utolsó éveire az élet több területére kiterjedt, akultúra, asport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is. (Lásd az 1980-asmoszkvai és az 1984-esLos Angeles-iolimpiát).
1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldöttSzomáliába (Delta Force,Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták. 1998-ban adélszláv háborúban a NATO is részt vett, és sok amerikai katona harcolt a fronton.
2002-benGeorge W. Bush elnök mások mellettSzaddámIrakját is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására.2003-ban az USA kormánya aCIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USASzaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező)tömegpusztító fegyvereire hivatkozva aziraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött aziraki polgárháború.
Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - miótaközvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.
2009. január 20-án hivatalába lépettBarack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.
2017 januárjától hivatalába lépettDonald Trump, az USA 45. elnöke. Dwight D. Eisenhower óta Trump az első amerikai elnök, aki korábban semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal a leggazdagabb hivatalba lépett elnök.
Az Egyesült Államok államformájaszövetségi köztársaság, jogrendjének alapja azamerikai alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye,1787.szeptember 17-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőkéntDelaware ratifikálta1787.december 7-én, utolsóként pedigRhode Island két év és öt hónappal később,1790.május 29-én. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosításBill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhétalkotmánymódosításból.
A végrehajtó hatalom feje azelnök (jelenlegDonald Trump), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenlegJ.D. Vance), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.
A törvényhozói hatalom két házból áll: aképviselőházból és aszenátusból. Ezt a két házat összefoglaló névenkongresszusnak hívják. A képviselőház vezetője a házelnök (2023 januárjátólKevin McCarthy); a szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be.
Az igazságszolgáltatás feje azEgyesült Államok Főbírója(Chief Justice of the United States) (jelenlegJohn G. Roberts); ő vezeti a kilenctagúLegfelsőbb Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.
Midway-szigetek: a Hawaii-szigetsorhoz kapcsolódó két kis szigeten haditengerészeti támaszpont működik. 1867 óta tartozik az Egyesült Államokhoz. Jelenleg természetvédelmi terület.
Wake-sziget: a Marshall-szigetektől északra található csendes-óceáni szigeten a légierő támaszpontja működik. Hozzátartozik még két kis sziget: Wilkes és Peale.
Amerikai Szamoa (autonóm): a Szamoa-szigetek keleti, hét szigetből (Tutuila, Aunu'u, Ta'u, Ofu, Olosega, Swains-sziget, és Rose-atoll) álló csoportja, Hawaiitól 3700 km-re délnyugatra a Csendes-óceán déli részén. A lakosság mezőgazdaságból és halászatból él, emellett jelentős az idegenforgalom is.
Északi-Mariana-szigetek (társult állam): 16 vulkáni szigetből álló terület a Csendes-óceán nyugati felében, a Hawaii-szigetektől 5300 km-re. Hat szigete lakott.
Guam: aMariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re a Csendes-óceánban. Fontos katonai támaszpont.
Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, alégierőből, ahaditengerészetből, atengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból, aparti őrségből és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008-as évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a volt.[12] Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.[13]
Az Egyesült Államok hivatalos nyelve 2025. március 1. óta azamerikai angol.[17] Korábban sem az alkotmány, sem a különböző törvények nem tüntettek ki egyetlen nyelvet sem hivatalos nyelvként. A gyakorlatban a hivatalos ügyek intézésének nyelve az angol (bár az angolul nem tudók általában kapnak nyelvi segítséget), és rendszerint angol nyelven folyik a törvényhozás, a bíróságok és a végrehajtó hatalom szerveinek munkája. Angol nyelven alkotják meg a törvényeket, és bizonyos kivételektől eltekintve az angoltudás feltétele az állampolgárság elnyerésének.[18][19]
Az állami, illetve helyi szintű közigazgatásban az egyes tagállamok, megyék, települések néha hivatalos nyelvként deklarálják az angolt, máskor az angolt és egy vagy több helyi kisebbség nyelvét, legtöbbször a spanyolt.
A 2020 körüli közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak túlnyomó többsége hisz Istenben vagy egy felsőbb intelligenciában,[20] zömük végez vallási vagy spirituális gyakorlatokat,[21] és zömük vallásosnak vagy spirituálisnak tartja magát.[22][23]
Vallási megoszlás 2024 táján aPew felmérése alapján:[24][25]
Az USAagglomerációs térségei. Lila ponttal jelezve a legalább 10 milliós agglomerációk, pirossal az 5-10 milliós agglomerációk, narancssárgával a 2-5 milliós tömörülések
Az Egyesült Államok gazdasága a technológiailag legerősebb a világon. Az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalában vagy annak közelében vannak, különösen a számítógépek, a gyógyszerek, az orvosi, repülőgép- és katonai felszerelések terén; előnyeik azonban a 20. század közepe óta csökkentek.[42] A nominálisGDP és a nettó vagyon alapján az USA a világ legnagyobb gazdasága, avásárlóerő-paritás (PPP) szerint Kína után a második.[43]
Az USA gazdasága a 2010-es években a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. AVilággazdasági Fórum2009–2010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.[44]
Az Egyesült Államok 2023-ban a világ 2. legnagyobb exportőre, és a legnagyobb importőre volt. 2023-ban az Egyesült Államok 1,9 billió $ értékben exportált és 3 billió $ értékben importált, 1,1 billió $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Ázsia központú.[45]
Az amerikai exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, az ásványi termékek és a vegyipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a finomított- és nyers kőolaj, valamint a földgáz. Az Egyesült Államok legjelentősebb exportországaKanada, ahova a teljes exportállomány 14,5%-a érkezik. 2018 és 2023 között, az export termékek közül a nyers kőolaj és a földgáz kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a légi járművek, valamint a hangszerek szenvedték el. Az exportországok közül 2018 és 2023 között Kanada és azEgyesült Királyság aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstOroszország ésHongkong szenvedte el.
Az amerikai importtermékek legjelentősebb területei a faipar, az élelmiszeripar és a bőripar. A legjelentősebb behozatali termékek a gépjárművek, nyers kőolaj és a műsorszóró berendezések. Az Egyesült Államok legjelentősebb importországaMexikó, ahonnan a teljes importállomány 15,2%-a érkezik. 2018 és 2023 között, az import termékek közül a gyógyászati alapanyagok és a gépjárművek behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a telefonok és a gyémántok szenvedték el. Az importországok közül 2018 és 2023 között Kanada és Mexikó aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstKína ésOroszország szenvedte el.
Több mint 4,2 millió kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezek lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.
A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 2017-ben 1000 lakosratöbb mint 900 jármű jut,[46] ami meghaladja az európai uniós átlagot.
A 21. század elején egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.[47]
A közúti tömegközlekedésben aGreyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.
A nemzeti vasúttársaság azAmtrak. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, aNortheast Corridor. Itt közlekedik azAcela Express is, amelyWashingtont köti összeBostonnal.
A vasútvonalak túlnyomó részét (240 000 km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbbtehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nemvillamosított.
Newark Liberty nemzetközi repülőtereNew Jerseyben, a levegőből nézve
Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15 000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városoknak általában több repülőtere van, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA az egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintje. De sok légitársaság üzemel az Egyesült Államokban (American Airlines,Northwest Airlines,Delta Air Lines).
A legfrekventáltabb belföldi útvonal aNew York –Los Angeles útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1,8 millió ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig aNew York –London útvonal, amit évente 3 millió utas használ.
Az Amerikai Egyesült Államok vízhálózata az átlagosnál sokkal sűrűbb. A nagy pacifikus nyomás hatására a folyók leginkább a kontinens keleti felében futnak (pl. a Mississippi-Missouri, az Ucayali-Amazonas és a Paraná-Paraguay vízrendszerek), a legnagyobb vízgyűjtő területe az Atlanti-óceánnak van.
Houston konténerkikötőjePort Newark
A legnagyobb konténerkikötők rakománymennyiség alapján (2013)[48]
Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as pekingi olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.
Motorsportok terén igen gazdag az Egyesült Államok, itt rendezik meg például 1948 óta aNASCAR sorozatot, valamint a rivális bajnokságát, azIndyCar Seriest. 1911 óta rendezik meg a legendásIndianapolis 500 elnevezésű viadalt, mely egész Amerikában nagy népszerűségnek örvend, illetve 1959 óta aDaytona 500-at, melyet a „NASCAR Super Bowljának” is neveznek az országban.
Az USA két Formula–1-es vb-győztest adott a világnak: 1961-benPhil Hill, 1978-ban pedigMario Andretti lett világbajnok. 2010-ben debütált volna aFormula–1-ben aUSF1, az első amerikai F1 alakulat, de pénzügyi gondok miatt nem vállalták az indulást. Jelenleg aHaas az egyetlen amerikai csapat aForma–1-ben. 2023-ban három nagydíjat is rendeznek az Államokban a sport népszerűsítése miatt. Amiami, azamerikai és aLas Vegas-i versenyek lesznek megrendezve.
Michael Jordant, minden idők legnagyobb hatású sportolóját, az amerikaiNBA kosárlabda-bajnokságban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.
Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják.Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról vált híressé, hogy legtöbb ellenfelét K.O.-val (knock-out – „kiütés”) győzte le.
ARed Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004 és 2007 között amerikai bajnokot avattak:Kirby Chambliss (2004, 2006),Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.
Oaklandmormon temploma és környéke karácsonyi fényekben
Az Egyesült Államokban tizenegy szövetségi ünnepnap van; ezek közül ötnek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik.[49] Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt.
Újév – január 1. – Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszertetűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Times Square-en a visszaszámlálás.
Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrik-nap. A legnagyobb ünnepségeket New Yorkban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.
Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.
Az amerikai állampolgároknak átlagosan több az adósságuk, mint a vagyonuk.
↑Official Language of the U.S.. USA.gov. Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata. [2014. július 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
↑Few Americans Blame God or Say Faith Has Been Shaken Amid Pandemic, Other Tragedies. Pew Research Center's Religion & Public Life Project, 2021. november 23. „The combined nine-in-ten Americans who believe in God or a higher power (91%) were asked a series of follow-up questions about the relationship between God and human suffering.”
↑ (2022. szeptember 1.) „Prayer in America: A Detailed Analysis of the Various Dimensions of Prayer”.Journal for the Scientific Study of Religion61 (3–4), 663–689. o.DOI:10.1111/jssr.12810.ISSN0021-8294.
↑American Religion: Contemporary Trends. Princeton University Press,38–39. o. (2017).ISBN 9780691177564 „The vast majority of people — approximately 80 percent — describe themselves as both spiritual and religious. Still, a small but growing minority of Americans describe themselves as spiritual but not religious, as figure 3.4 shows. In 1998, 9 percent of Americans described themselves as at least moderately spiritual but not more than slightly religious. That number rose to 16 percent in the 2010s.”
↑Religion in America, Sociology in the Twenty-First Century, 6. University of California Press, 5. o. (2020).ISBN 9780520296411 „Most people in the United States, however, identify as spiritual and religious.”
↑a számba beletartoznak az autók, teherautók és buszok is, de a kétkerekűek, így a motorkerékpárok nem.Vehicle Statistics: Cars Per Capita. Capitol Tires
.svg)
.jpg)
%2c_by_John_Trumbull.jpg)
-Eagle_(with_flag).jpg)
.jpg)
.jpg)
_with_view_to_Newark_Bay_-_panoramio.jpg)
.png)
.jpg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
