Az amerícium ezüstösen csillogó fehér fém. Szobahőmérsékleten, száraz levegőn lassan fényét veszti. Jobban nyújtható és hengerelhető, mint aneptúnium vagy azurán. Az összes izotópjaradioaktív. Az241Am alfa sugárzása háromszor erősebb, mint arádiumé; ugyanakkor erős agamma-sugárzása is, így kezelése nagy elővigyázatosságot igényel.Részt vehetmaghasadásos láncreakcióban. A neutronreflektor nélküli, gömb alakú töltetkritikus tömege kb. 60 kg. Mesterséges volta és nagy kritikus tömege valószínűtlenné teszi felhasználását a fegyvergyártásban.
Mivel az amerícium a természetben nem fordul elő, előállítása mesterségesen, magreakciók révén lehetséges. Az241Am és243Am az atomreaktorokban viszonylag nagy mennyiségben keletkezik (a241Pu és243Pu béta-bomlása révén), így a használt fűtőelemekből kinyerhető és így kg-os mennyiségben hozzáférhető. A fém ameríciumot báriumos redukcióval állítják elő a trifluoridjából, vagy az amerícium(IV)-oxidot redukálják lantánnal.
Más mesterséges elemekhez képest, melyeket csak nagyon kis mennyiségben állítottak elő, az241Am kilogrammos tételben lehet előállítani. A felhasználása a radioaktivitásán alapszik. Kis mennyiségben (0,2 mikrogramm) egyes háztartási füstdetektorokban használják ahol szükség van a ionizáló sugárzására. Az241Am felhasználható mint hordozható gamma sugárzó a radiográfiában. Az242Am neutron sugárzó és a neutronos radiográfiában használják, de ennek az izotópnak magas előállítási költsége akadályozza elterjedését.
Felfedezése óta 18izotópja volt elemezve. Ezek közül a legstabilabbak az243Am melynek afelezési ideje 7370 év és az241Am ennek felezési ideje 432,2 év. A többi izotóp felezési ideje rövidebb 51 óránál, és a legtöbbnél rövidebb mint 100 perc. Az ameríciumnak van nyolcmetaállapota és ebből a legstabilabb az242mAm (t½ 141 év).A legkönnyebb izotóp (231Am)atomi tömegegysége (ATE) 231,046 ATE és a legnehezebbé (249Am) 249,078 ATE.
