Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ambrózfalva | |||
 | |||
| A község evangélikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Szabolcs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6916 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 415 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,22 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 21′,k. h. 20° 44′46.35,20.73333333333346.350000°N 20.733333°EKoordináták:é. sz. 46° 21′,k. h. 20° 44′46.35,20.73333333333346.350000°N 20.733333°E | |||
  Ambrózfalva Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén | |||
| Ambrózfalva weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazAmbrózfalva témájú médiaállományokat. | |||
AmbrózfalvaközségCsongrád-Csanád vármegyében, aMakói járásban.
Csongrád-Csanád vármegye keleti határán,Makótól 28 kilométerre északkeletre fekszik. Szomszédos települések: észak felőlNagyér (2 kilométerre), délkelet felőlMezőhegyes (9 kilométerre), dél felőlPitvaros (3 kilométerre), délnyugat felőlCsanádalberti (6 kilométerre). Északnyugat felőlTótkomlóshoz tartozó külterületek határolják, illetve egy ponton északkelet felől is határos a várossal, annak központja azonban közel 10 kilométer távolságban helyezkedik el.
A településen észak-déli irányban végighalad a TótkomlóstólPitvarosig, majd onnanMakó-Rákosig húzódó4426-os út, ezen érhető el mindkét végponti település irányából. AzM43-as autópálya legközelebbi csomópontjaCsanádpalota-Kövegy között található, mintegy 12-13 kilométerre; onnan a4451-es,4434-es, majd a 4426-os úton érhető el a község.
Vonattal aMÁV 121-es számúMezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán közelíthető meg a település.Ambrózfalva megállóhely a vonal állomásainak viszonylatábanNagyér megállóhely ésPitvaros megállóhely között található; fizikailag a község keleti peremén helyezkedik el, közúti elérését egy alsóbbrendű önkormányzati út teszi lehetővé.
AVolánbusz menetrend szerinti autóbuszai, amelyek Ambrózfalvát összekötik a környező községekkel és városokkal, a település belterületén két helyen is megállnak.
1843 novemberében telepítettek ide 120békéscsabaiszlovák dohánykertész-családot.
1861-ig Kis-Pitvaros névenPitvaros településrésze volt. Mai nevét báróAmbrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta1849-ben.
1843-tól a dohánykertész-családok megválthatták a kincstár tulajdonában lévő földjeiket, s akik ezt tették, felhagytak mesterségükkel, és a továbbiakban főként kalászosokat és takarmánynövényeket termeltek. A közelimezőhegyesi cukorgyár felépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is.
1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült a településen.1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt, akik kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később megnyílt a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, amelyen a falunakNagyérrel (akkori nevénNagymajláth) közös megállója létesült a településtől keletre.
1907-ben új állami iskola és óvoda is épült Ambrózfalván.
A községet1918 áprilisától1920 márciusáigromán katonaság tartotta megszállva.
A település nemzetiségi összetétele gyökeresen1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülése és a Szlovákiából kitelepített magyarok betelepülése után a magyarság került túlsúlyba.
Az1949-ben megalakultDimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült aFelszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben.
Ambrózfalva1973-ig önálló tanácsú község, majd 1973-tól1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. 1990 óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést.
A község az1950-es megyerendezés előttCsanád vármegyeKözponti járásához tartozott.
1991 februárjában és 1993 áprilisában is időközi polgármester-választásra került sor a községben, mindkét esetben a hivatalban lévő polgármester lemondása okán.[15][16]
A településen 2012. december 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[11]
Kevesebb, mint három évvel később, 2015. október 18-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani Ambrózfalván,[13] ezúttal az addigi polgármester halála okán.[18]
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 503 | 496 | 484 | 453 | 435 | 425 | 415 | 415 |
| 2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának 86%-amagyar, 13%-aszlovák és 1%-aromán nemzetiségűnek vallotta magát.[19]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak, 9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 16,3% szlováknak, 0,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Ambrózfalva felekezeti megoszlása2001-ben:római katolikusnak 19,8% vallotta magát,görögkatolikusnak 0,6%,reformátusnak 8,6%,evangélikusnak 21,5%. Másegyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, nem tartozott semmilyen valláshoz sem 26,9%. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti hovatartozása.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben vallásuk szerint 11,7% volt római katolikus, 8,3% evangélikus, 3,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 41,8% felekezeten kívüli (32,4% nem válaszolt).[21]
