Azalveoláris nazális számosbeszéltnyelvben használtmássalhangzó. Anemzetközi fonetikai ábécé (IPA) az alveoláris mellett adentális és aposztalveolárisnazális hangot isn jellel jelöli,X-SAMPA-jelük pedig szinténn. Az alveoláris nazálist amagyar nyelvben is azn betű jelöli.
A nyelvek túlnyomó többségében megtalálható vagy alveoláris, vagy dentális nazális. Némelyik nyelvben egyik sincs meg, ugyanakkor rendelkeznek[m]-mel (pl. aszamoai). Bizonyos nyelvekből viszont (pl.rotokasz) azm és azn is hiányzik.
Az alveoláris nazális hang jellemzői:
- Képzésmódjazárhang, ami annyit tesz, hogy atoldalékcsőben haladó légáram elzárásával jön létre. Minthogynazális is egyben, az elzárt légáram az orron át tud távozni.
- Képzéshelyealveoláris, ami annyit tesz, hogy afogmedernél jön létre a nyelv hegyével vagy elejével; eztapikális, ill.laminális képzésmódnak hívják. (Az apikális képzésmód egyebek mellett az angolban fordul elő, míg a laminális többek közt az újlatin nyelvekre jellemző.)
- Zöngésségi típusa zöngés, így a képzése során rezegnek ahangszalagok.
- Nazális hang (ezképzésmódjára és részbenképzéshelyére is vonatkozik), képzésekor tehát az orron át távozik a levegő. Vagy kizárólag ott (a nazális zárhangok esetén), vagy pedig a szájon és az orron át egyaránt.
- Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, acentrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
- Légáram-mechanizmusapulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán atüdővel és arekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
- ↑Shosted & Chikovani (2006:255)
- ↑Ladefoged (2005:139)
- ↑Gussenhoven (1992:45)
- ↑Okada (1991:94)
- ↑Carbonell & Llisterri (1992: 53)
- ↑Ladefoged (2005:165)
- ↑Rogers & d'Arcangeli (2004:117)
- ↑Martínez-Celdrán, Fernández-Planas & Carrera-Sabaté (2003:255)
- ↑Keane (2004:111)
- ↑Merrill (2008:108)
- Carbonell, Joan F. & Llisterri, Joaquim (1992), „Catalan”, Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2): 53–56, DOI 10.1017/S0025100300004618
- Cruz-Ferreira, Madalena (1995), „European Portuguese”, Journal of the International Phonetic Association 25 (2): 90–94, DOI 10.1017/S0025100300005223
- Gussenhoven, Carlos (1992), „Dutch”, Journal of the International Phonetic Association 22 (2): 45–47, DOI 10.1017/S002510030000459X
- Keane, Elinor (2004), „Tamil”, Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Martínez-Celdrán, Eugenio; Fernández-Planas, Ana Ma. & Carrera-Sabaté, Josefina (2003), „Castilian Spanish”, Journal of the International Phonetic Association 33 (2): 255–259, DOI 10.1017/S0025100303001373
- Merrill, Elizabeth (2008), „Tilquipan Zapotec”, Journal of the International Phonetic Association 38 (1): 107–114
- Okada, Hideo (1991), „Phonetic Representation:Japanese”, Journal of the International Phonetic Association 21 (2): 94–97
- Rogers, Derek & d'Arcangeli, Luciana (2004), „Italian”, Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 117–121, DOI 10.1017/S0025100304001628
- Shosted, Ryan K. & Vakhtang, Chikovani (2006), „Standard Georgian”, Journal of the International Phonetic Association 36 (2): 255–264, DOI 10.1017/S0025100306002659
| A fenti táblázatokfonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben.[Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli azöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változataifonémák amagyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedigallofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |
hallgat
