Ez a lap egy ellenőrzött változata
Azalternatív történelem olyan gondolatkísérlet, ahol az ismerttörténelem jellemzően valamely mérföldkőnek tekinthető eseménynél más irányt vett, ezzel más történelmi eseményláncolatot idézve elő, vagy ahol valami a múltból eredeztethetően érzékelhetően másmilyen, mint ahogy közismert. Ez sokkal inkább a történet- éstársadalomtudományokhoz kapcsolódik atermészettudományok helyett, ezért sokan nem tartjáksci-fi-nek, mindazonáltal népszerűregény ésfilmalapanyag is. Azalternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont aműfaj jóval korábban született. Számosszerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül. Kapcsolódhat viszont a sci-fihez is, amennyibenidőutazás vagy temporális tér-idő anomália okoz alternatív idővonalat, alternatív történelemmel (példáulStar Trek).
Azalternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokotttörténelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyantársadalmi,geopolitikai vagyipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.
Azalternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható:
Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is – nehézkesen bár, de – elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé váltGavriel Rosenfeld
A valóditörténelemre is igaz, hogy számtalan fehér foltját az emberi kultúra mindig is hajlamos volt feltételezésekkel,legendákkal kitölteni, és ezzel önkéntelenül is egyfajta alternatív történelmet teremteni. Rengetegmítosz keletkezett azókorban vagy aközépkorban, akár valós történelmi események, akártermészettudományok mentén, amelyek csak később nyertek igazolást vagy cáfolatot, miután a különböző tudományok fejlődése erre lehetőséget adott. Igaz ez az évezredes múlttal rendelkezőókori Egyiptomra,[2] vagy történelmi és vallásokhoz kötődő szimbolikus személyekre is, akikről nem tudható, hogy néztek ki pontosan, de az igen, hogy úgy nem nézhettek ki, ahogy későbbi korokban ábrázolták őket, ezért lényegében az alternatív verzióik terjedtek el a kultúrában. Két markáns példaBuddha, illetveJézus. Az i. e.5.–6. században élt Buddha személyéhez később párosítottak egy i. u.10. századi kövérkés, kopasz,kínai szerzetest, Csi-Ce-t, aki Pu-Taj néven azázsiaifolklór része lett, miután a legenda szerint egyfajta „ázsiaiMikulásként” egy zsákból osztogatott ajándékokat gyerekeknek. Pu-Taj a jó szerencse szimbólumává vált és ezzel idővel összemosódott Buddhával, aminek köszönhetően kinézetben Buddha ezután egy kövér, kopasz, általában nevető emberré vált.[3] Jézus esete másképpen alakult: aGalileában született Jézus antropológusok szerint is aligha lehetett olyan fehérbőrű férfi, mint amilyennek évszázadokkal később ábrázolták, az ottani régióban született emberek sötétebb bőrű, fekete hajú emberek voltak; Jézus későbbi ábrázolásait akeresztény vallásban betöltött vezető szerepe, illetve a hozzá kötödő különböző legendák, majd az idővel változó korszakok szempontjai befolyásolták, ennek fényében változott a külleme, a bőrszíne, az öltözéke stb., míg a20. századra már fehér bőrű, világosabb hajú Jézus vált általánossá a nyugati világban, ugyanakkor más kultúrkörben léteznek más külsejű jézusábrázolások is.[4] Sok olyan állítólagosszentekhez kötöttereklye is létrejött, amelyek hitelessége igazából kezdettől fogva kérdéses volt, ezért idővel feledésbe is merültek, például sok ékszerekkel feldíszítettcsontváz, amik személyazonossága sosem nyert bizonyítást.[5] Voltak elméletek a középkorkitalált mivoltáról, de más publikációk is árnyalni próbálták a történelmi személyekhez és eseményekhez kötődő hagyományosan rögzült nézőpontokat.[6] Az olyan történelmi eseményeket feldolgozó filmek kapcsán, mintA halál ötven órája, azAki legyőzte Al Caponét,A hazafi, aMennyei királyság,Az Argo-akció vagyA piszkos hadviselés minisztériuma pedig tudható, hogydramaturgiai vagy egyéb okokból megmásították a cselekményüket a valósághoz képest, így azok szintén a történelem részben alternatív verzióját interpretálták.[7][8][9][10]
Az elmúlt évtizedekben apárhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására akvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet1957-benHugh Everett fogalmazott meg. Néhánysci-fi-író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség ésszabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások akáoszelméletpillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, asci-fi-írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.
A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva azuniverzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok mindenkvantumszinten szaporodnak, és még ha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg.
David Deutsch fizikus, akvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”
AzAlternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.
Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugatitörténetírás kezdetéig visszavezethető.
Asteampunk egy olyan alternatív világot képzel el, amely a19. századipari forradalmát követő, főlegmechanikus ésgőzüzemű gépeinek a valósnál sokkal jelentősebb elterjedését hozza magával aviktoriánus korszak külsőségeivel; mechanikus gépek, eszközök, gőzüzemű járművek,léghajók jellemzik ezt a világot. A legismertebb kortárs képviselőjeJules Verne, noha a kifejezés jó száz évvel a korszak után, a'80-as években terjedt el, és vált önálló műfajjá; Verne regényei is addig leginkább egyszerű kalandregényekként voltak számon tartva. Később többsci-fi- ésfantasyelemmel is bővült ez a műfaj.
Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.
A regények többsége két sarokpontot jelöl ki avilágháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka:
Egyebek mellett Harry Turtledove írt számos alternatív történelmi regényt, sok közülük felcserélt körülmények közt játszódik:
Stephen King 1979-es regénye,A hosszú menetelés egy alternatív20. századi Amerikában játszódik, ahol totalitáriuskatonai diktatúra van, ez szervezi meg a címbéli életre-halálra szóló vetélkedőt. A könyvből 2025-ben készültazonos című film.
Kim Stanley Robinson 2002-es regénye,A rizs és a só évei egy alternatív14. században kezdődik, ahol egy súlyospestisjárvány miatt kihal az európai népesség nagy része, majd a helyükre betelepülő ázsiai népek hatására minden megváltozik a következő évszázadokban, egyúttal eltörölve az általunk ismert európai kultúrát.
Ben Winters 2016-os regénye, aFöldalatti légitársaság egy olyan Amerikában játszódik, ahol megmaradt arabszolgaság és nem volt polgárháború, mertAbraham Lincolnt még elnökké válása előtt meggyilkolták.
A popadanciorosz műfajúponyvairodalom, jelentése „váratlanul felbukkanó emberek”. Ezekben a történetekben közös, hogy egy orosz karakter visszakerül a múltba, leginkább a második világháború idejére, és ott úgy alakítja az eseményeket, hogy a szovjet, avagy az orosz haderő győzzön le mindenkit, de főleg az Egyesült Államokat és aNATO országokat, amivel ő válik az uralkodó szuperhatalommá. A karakter, aki lehet egy átlag szereplő, de egy történelmi személy, gyakran Hitler vagy Sztálin bőrébe kerülő karakter is, aki hatalmával más döntéseket hozva az oroszokat segíti győzelemre. Itt a történelmi körülményekre abszolút fittyet hányva szövetkezik Hitler és Sztálin a nyugat ellen, máskor egy orosz katona kerültankostul aA Gyűrűk Ura világába, hogyMordort segítse, de még akárDarth Vader is felbukkanhat a világháborúban, megint csak Oroszország győzelméért. Vannak regények amik a középkorba, mások pedig a közelmúlt konfliktusaiba „utaztatják” a főszereplőt, aki lehet Sztálin fia, (a valóságbanalkoholista) Vaszilij is, aki a könyvben már-már szuperhősi kvalitásokkal rendelkező szuperpilóta, deSzergej Sojgu védelmi miniszterre is nagyon hasonlít az egyik történet főszereplője. Ezek a sok tekintetben komikusnak tűnő sci-fi-ponyvák a2010-es évektől lettek nagyon népszerűek orosz földön, és miután gyakorlatilag egy meghatározó orosz könyvkiadó, az Ekszmo publikálja ezeket, nem kizárt, hogy kormánypropagandaként ezzel is lelkesíteni kívánják a nyugattal szembeni orosz nemzettudatot.[12]
Képregények garmadája foglalkozik alternatív világokkal, és nem is csak a kifejezetten sci-fi műfajúak. Jellemződramaturgia bennük ugyanis a különleges, legtöbbször emberfeletti képességekkel rendelkező emberek vagy más szereplők (szuperhősök ésszupergonoszok), akik egy mienkhez hasonló világban élnek, ahol fiktív fejlett technológiák vagy biológiai folyamatok miatt tehetnek szert ilyen képességekre egyének. Ezen világok gyakran rendelkeznek alternatív történelemmel is, mint más körülmények közt lezajlott világháborúk vagy kitalált helyek, országok. Példa rá aMarvel ComicsX-Men vagyAmerika Kapitány történetei, és számos azok alapján készült film:
Amerika Kapitány még Hitlert is kiütötte a képregénye hasábjain, ennek persze adott korban közérzetjavító célja volt. Ugyanezért támadta a náci haderőt a szintén képregényhősSuperman is, aki Hitlert és Sztálint is elcipelte a bíróságra az elkövetett bűneikért.
Mellesleg a képregényeknek is meglehetnek a maguk alternatív történetei, ahol a jól ismert karakterek valamelyest különböznek, vagy valaki más veszi át a helyüket, erre példa a MarvelWhat if...? (Mi lenne, ha...?) sorozata,[13][14] melybőlanimációs sorozat[15] is készült, a DC-nél pedig közel 50 alternatív univerzumot tartanak nyilván.[16][17]
Ahorrorban alapvetően nem közvetlenül, hanem közvetve jelenik meg: számos horrortörténet a maga, sokszorabszurd,szürreális történetével nem valószerű helyzeteket, valós fenyegetéseket mutat be, sokkal inkább egy alternatív világot, ahol ilyen események megtörténhetnek, amik esetenként a mi világunkban is játszódnak, lásdmese. (A két műfaj egyébként sokszor mutat átfedést.) Példa rá az ilyen történetekben előforduló természetfeletti lény, entitás (zombi,vámpír,farkasember,túlvilági fenyegetés,szellem stb.), mint valós veszély. A történetek valós/halandó/emberi szereplői is sokszor nem megszokott módon viselkednek, nem racionálisan viszonyulnak a fenyegetéshez, ahogy ezt logikusan a valóságban tennék. Más történetek történelmi viszonylattal is rendelkeznek:Bram Stoker karaktere,Drakula gróf például a valósVlad Tepesen alapult, az ő életével összemosva többször alternatív történelmet képezve, mintFrancis Ford Coppola 1992-esfilmjében.H.P. Lovecraft horrortörténeteiben gyakran olyan démonok szerepelnek, akik az emberek előtt éltek a Földön; ezt a dramaturgiátStephen King is érintiAz című történetében. MáskorGeorge Washingtont prezentáltákkannibálként,[18] vagyAbraham Lincolntvámpírvadászként. Vígjátéki elemek is előfordulhatnak: aSzellemirtók világában annyira elterjedtek a szellemek, hogy vállalkozás épülhet a befogásukra, aHétköznapi vámpírok című filmben és sorozatban pedig a vámpírok mindennapi problémái kerülnek bemutatásra.Jane Austen híres regénye, aBüszkeség és balítélet hűen mutatja be a 19. századi brit társadalmat, ennek alternatív,szatírikus változata, aBüszkeség és balítélet meg a zombik című feldolgozás, ahol a legtöbb karakter egyúttal zombivadásszá változik, ennek is megjelent afilmváltozata.
A fentieken túl több műfaj játszódik még egyértelműen alternatív idősíkokon, ahol ez könnyen lehet mellékes körülmény is, mert a cselekmény szempontjából irreleváns, vagy vállaltan fiktív, de ettől még alapulhat valódi eseményeken is, ahol okozhat gondot a történelmi hűség hiánya. Ilyen történet lehetkrimi,dráma,kaland,vígjáték, vagyromantikus film is. Számos valós bűncselekmény regény vagy filmfeldolgozása kisebb vagy nagyobb részben eltért a valóságtól, például aPsycho alaptörténeteEd Gein valós történetén alapult, de a cselekmény nagy része fikció, ami így inkább egy alternatív történet kitalált szereplőkkel. (Gein életét egy 2025-ös sorozat is feldolgoztaMonster: The Ed Gein Story címmel, amiben úgyszintén hemzsegtek a valótlanságok.)[19]A görög mágnás című drámaAnthony Quinnel már sokkal közelebb áll a valósághoz: Onassis görög hajómágnás ésJackie Kennedy korábbi first lady kapcsolatát mutatja be, de az ismert karakterek nevei és a velük történő események számos ponton különböznek; Onassis neve Tomasisra, Kennedyék pedig Cassidyékre változtak, Tomasis pedig azután veszi nőül Liz Cassidyt, hogyelnök férjét, James Cassidyt a tengerparton éri halálos lövés.[20] AFruska Gate című vígjátékban két tinilány kerül kapcsolatbaRichard Nixon elnökkel, és válnak aWatergate-botrány valószerűtlen részeseivé.[21] Vígjátékok,paródiák garmadája produkál efféle alternatív történelmet, mint amilyen aFekete Vipera.[22] Olyan kalandtörténetek, mint azIndiana Jones-filmek,A múmia vagy azI. e. 10 000 szintén fiktív, illetve nem bizonyított történelmi külsőségekkel machinálnak, de a300 című film is sok fiktív elemmel dolgozza fel az ókorithermopülai csata történetét. Az olyan közismert, valós eseményeket bemutató filmek, mintA rettenthetetlen, aKódjátszma vagy aJég veled! is tudhatóan pontatlan.[23][24] ASisi című 2021-es tévésorozat is számos ponton valótlan, ezzel akaratlanul is alternatív történelemmé válva. HasonlóanA Bridgerton család, illetve annakspin-off sorozata, aSarolta királyné – Egy Bridgerton-történet címűNetflix-sorozatok is inkább egy társadalmilag sokkal modernebb 19. századot mutatnak a valódi helyett. A 2024-esY2Ka 2000. év problémáját mutatja be vicces-posztapokaliptikus módon.[25]Animációs filmre példa azAsterix, azAz elsüllyedt világok című 1985-ös franciarajzfilmsorozat, vagy aDínó tesó című film.
Ahonfoglalást feldolgozóHonfoglalás című 1996-os film csak bizonyos momentumokat vesz figyelembe a történelmi mondákból, miközben maga a film sekélyesen és módfelett ügyetlenül dolgozza fel a honfoglalás történetét, ami így sok szempontból csak egy vázlatos interpretáció; hasonló minőségű film aSzent Lászlóval foglalkozó 2001-esSacra Corona.[28][29][30][31]
A besúgó című 2022-es sorozat kapcsánRainer M. János történész ésHodosán Róza egykorirendszerváltó politikus cáfolták a sorozat cselekményének több részletét is.[32][33] AzElk*rtuk című film azőszödi beszéd kiszivárgásáról és az az utánizavargásokról szintén több ponton fiktív módon tálalja a történteket. Olyan filmekben pedig, mint aLiza, a rókatündér vagy azÁtjáróház[34] keverednek a20. és a21. század külsőségei egy kissé meghatározhatatlan kort létrehozva. Noha a történelmi hűségre törekedett, szintén több fikciós elemmel mutatja be ataxisblokád idején történt eseményeket aBlokád című 2022-es film, amibenAntall József karakterét relativizálják pozitív iránybaGöncz Árpáddal szemben.[35][36][37] Egy másik történelmi sorozat, aII. Andrásról szólóAranybulla is sajátosan értelmezi a13. századi magyar történelmet.[38] A szintén ekkortájt bemutatottHadik című kalandfilmHadik Andrásról ugyancsak sok fikciós elemet tartalmaz.[39]
2024 márciusában mutatták be az addigi legdrágább magyar filmetMost vagy soha! címmel, melyPetőfiről és amárciusi ifjak 1848-as tetteiről szól, ebben nem is titkoltan egy fiktív körülményekkel övezett sajátos interpretációként tálalják a történelmi eseményeket.[40]
2025-ben jelent meg aHunyadi című sorozatHunyadi Jánosról, amiBán Mór Hunyadiról szóló könyvsorozata alapján készült. Bán a könyveiben a történelmi ismeretek dacára Hunyadit fedhetetlen jellemű karakterként igyekszik bemutatni, míg minden nem magyart Magyarország ellen fenekedő, feslett alakként ábrázol.[41] Utóbb sorra vették a sorozat megmásított részleteit és azt, hogy ezekre miért volt szükség.[42] A 2025 októberében bemutatott1242 – A Nyugat kapujában, mely atatárjárás tematikáját járja körül szintén sok kitalált, illetve valótlan történést mutat be.[43]
- Mohácsnál győzni fogunk,
- Dózsa lesz György királyunk,
- Nagyhatalom századokon át!
- Rákóczi világot hódít,
- Kossuthtal valóra válik
- ADuna-menti Köztársaság
Részlet a táltos dalából azIstván, a király rockoperában
AzUnicum 2015-ös reklámja több kitalált történelmi külsőséggel jelenik meg.[44]
A 19. században terjedt el a legenda, hogy a múltban „Magyarországnak egyszerre három tenger mosta a partjait”, de ennek a valósághoz aNagy Lajos idején történt területhódításokon kívül nem sok köze van, és tisztán magyar fennhatóságú terület akkor sem ért tengerekig.[45]
Az alternatív történetírást a titkos történetekkel nem szabad összekeverni (pl. A da Vinci-kód), de sok esetben átfedést mutat azidőutazás témájával, miután az időutazás megváltoztathatja a történelem menetét.
TematikusAlternatív történelem wiki(angolul)| Média |  | |
|---|---|---|
| Emberek | ||
| Sci-fi műfajok | ||
| Kapcsolódó műfajok | ||
| Témák | ||
| Szubkultúra | ||
Sci-fi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap