Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Alsószőcs(Suciu de Jos) | |
| Alsószőcs | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Felsőszőcs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőszőcs (Suciu de Sus) |
| Irányítószám | 437318 |
| SIRUTA-kód | 109087 |
| Népesség | |
| Népesség | 948 fő(2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
AWikimédia Commons tartalmazAlsószőcs témájú médiaállományokat. | |
Alsószőcs (Suciu de Jos), településRomániában, aPartiumban,Máramaros megyében.
Magyarlápostól keletre, aLáposba ömlőSzőcs-patak jobb partján fekvő település.
Alsószőcs, Szőcs nevét1325-ben már említette oklevél p.Zuchtu néven.
1335-benSculthu,1381-benZeuchud,1500-banAlsozewch,1733-banAlso-Sucs,1750-benAlsó Szőcs,1808-banSzöcs (Alsó-), Sucsul de dzsosz,1913-banAlsószőcs néven írták.
'Alsószőcs Bánffy-birtok volt ésCsicsó vár tartozéka.
1500-banAlsosczewch Josziplápos tartozéka, a Bánffyak örökös birtoka, akik Alsószőcs felét István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak adták el.
1594-benSzamosújvárhoz tartozó fejedelmi birtok volt.A17-18. században a Tholdalagi, Macskási, Bethlen, Kemény, Wesselényi és Apor családok birtoka volt.1910-ben 1215 lakosából 8 magyar, 39 német, 1157 román volt. Ebből 491 görögkatolikus, 678 görögkeleti ortodox, 40 izraelita volt.
Atrianoni békeszerződés előttSzolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

