Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Alsórajk | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pallankiné Németh Judit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8767 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 318 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,45 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′ 14″,k. h. 16° 59′ 52″46.65398,16.9976746.653980°N 16.997670°EKoordináták:é. sz. 46° 39′ 14″,k. h. 16° 59′ 52″46.65398,16.9976746.653980°N 16.997670°E | |||
  Alsórajk Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Alsórajk weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazAlsórajk témájú médiaállományokat. | |||
AlsórajkközségZala vármegyében, aNagykanizsai járásban.
AZalai-dombságban, aZalaapáti-háton, aPrincipális-csatorna völgyében fekszik a75-ös főúton lévőPacsa kisvárostól 8 km-re délre. A PacsátNagykanizsával összekötő7527-es úton érhető el, akár menetrend szerinti autóbuszjárattal is. Vasúton is megközelíthető: aSzombathely–Nagykanizsa-vasútvonalonFelsőrajkvasútállomás alig több mint 2 km-re van Alsórajktól.
Alsórajk a9. század környékén jöhetett létre. Régészeti leletekből arra lehet következtetni, hogy amosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén, amelyen1239-ben premontrei kolostor is létesült, de ennek a településnek első első fennmaradt írásos említése későbbről,1247-ből való.
Jelentősebben valószínűleg csak a15. században fejlődött Alsórajk; akkor már saját temploma is volt.
A16. században a törökök ellen kisebbpalánkvár is épült. Ezt először1588-ban vették be a törökök, majd1595-ben aszigeti bég ostromolta.1600-ban ismét elfoglalták és lerombolták a településsel együtt.
Alsórajk az1730-as évekig lakatlan maradt, de akkor hamar benépesült.1748-ban már malom is épült a szőlőműveléssel is foglalkozó településen.
A19. században viszonylag gazdag mezőgazdasági településnek számított, működő iskolája és híres szarvasmarha-állománya volt.
Az1950-es évektől lassan kiépült az infrastruktúra, de kisebb méretű elvándorlás ezt a falut is sújtotta.
A településen 1999. november 21-én időközi polgármester-választást tartottak, mert a korábbi polgármester szeptember 15-én lemondott.[14] A következő önkormányzati ciklusban ugyancsak sor került egy időközi választásra, 2003. november 23-án,[8] ennek oka szintén az egy évvel korábban megválasztott faluvezető lemondása volt.[15]
Hasonló okból kellett időközi polgármester-választást tartani a községben 2023. július 9-én is: a 2023. április 17-én lemondott Marton Nóra Ibolya[16] helyére Pallankiné Németh Juditot választották meg elsöprő többséggel.
A település népességének alakulása:
| Lakosok száma | 358 | 360 | 341 | 312 | 327 | 342 | 324 | 326 | 318 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,3%, német 1,4%, cigány 1,4%. 94,3% római katolikusnak, 0,85% reformátusnak, 1,4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[17]
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 0,3% ukránnak, 0,3% szlovénnek, 0,3% ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55,3% volt római katolikus, 0,3% református, 0,3% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 9,4% felekezeten kívüli (32,5% nem válaszolt).[18]
.svg)
